Nyugdíj előtakarékosság

Melyik a legjobb nyugdíj előtakarékosság? Melyiknek mi az előnye és mi a hátránya? Milyen hozamokat érhetek el velük? És milyen költségeket vonnak le? Melyikhez mikor férhetek hozzá?

Havonta 600 – 800 ember fordul hozzánk a weboldalunkon keresztül, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjanak, így elhatároztuk, hogy egy olyan összefoglalót írunk, amely őszintén, pártatlanul és érthetően tér ki ezekre a nyugdíj előtakarékossági kérdésekre. A Nyugdíjbiztosítás.com és a mögötte álló 50 fős etikus pénzügyi tanácsadó csapat a GRANTIS, azt a célt tűzte ki, hogy minden olyan információt nyíltan és ingyenesen odaad az embereknek, amelyet más “tanácsadók” leginkább elhallgatnak az értékesítés reményében. A teljes sztorinkat itt tudod elolvasni, ha pedig a nyugdíj előtakarékosság érdekel, akkor csapjunk is bele:

A NYUGDÍJ ELŐTAKARÉKOSSÁG ADÓKEDVEZMÉNYE

2017-ben az átlagbér mindössze 65,3%-át kaptuk meg nyugdíjként. 3 éve ugyanez az arány még 71% volt. Elemzők szerint 15-20 év múlva pedig nyugdíjasként már csak kevesebb mint az átlagfizetésünk feléből kell majd megélnünk. A nyugdíj előtakarékosság így többé nem választás, hanem kötelesség azok számára, akik a megélhetésükhöz szükséges összegű nyugdíjat szeretnének.

Tágabb értelemben nyugdíj előtakarékosság minden olyan megtakarítás, vagy befektetés, amelyet azért eszközölünk, hogy az egyre növekvő állami nyugdíjhiányunkat pótoljuk majd vele. Szűkebb értelemben pedig a nyugdíj előtakarékosságok közé 3 olyan megtakarítási szerződéstípus tartozik, amelyek mindegyike a nyugdíjkorhatárkor jár le, és amelyet  az állam SZJA visszaigényléssel is támogat.

Az állam ugyanis elismeri azt, hogy nem fogja tudni megmenteni a nyugdíjrendszert, ezért adójóváírás formájában támogat mindenkit, aki hajlandó a kezébe venni az irányítást és a 3 féle megtakarítási forma közül valamelyik(ek)be félretesz a nyugdíjára. Az éves nyugdíj célra félretett pénzünk +20%-át így pluszban vissza tudjuk igényelni a befizetett SZJA-nkból, magyarul minden egyes nyugdíjra félretett pénzünket az állam 20%-kal kiegészíti. Egy havi 20.000 Ft-os nyugdíj célú megtakarításba így valójában havi 24.000 Ft vándorol, amelyből az a +4.000 Ft a saját, visszaigényelt személyi jövedelemadónk. Az adójóváírásról részletesebben itt olvashatsz.

DE MI A KÜLÖNBSÉG A NYUGDÍJ ELŐTAKARÉKOSSÁGOK KÖZÖTT?

A 3 féle adójóváírásos megtakarítás mindegyike totálisan független az államtól, ezért ezek nem keverendők össze a magánnyugdíjpénztárral, ami tisztán az állam által létrehozott és a bruttó bérünkből levont járulék formájában, szintén általa finanszírozott rendszer volt. Erről egyébként egyébként az egyik Tv interjúnkban is beszéltünk:

A 3 típus, amelyet az állam adójóváírással is támogat,

  1. Az önkéntes nyugdíjpénztár, ami egy pénztári konstrukció,
  2. A nyugdíjbiztosítás, ami egy biztosítói számla és
  3. A NYESZ ami egy banki értékpapírszámla,

valójában gyűjtőfogalmat, kategóriát jelölnek, ha a kategóriákon belül a konkrét pénzintézeti ajánlatokat számoljuk össze, akkor közel 100 féle lehetőség közül választhatunk. A 20% adójóváírás mind a három típusú nyugdíj előtakarékosságra jár, de szinte az az egyetlen hasonlóság közöttük. Költségekben, hozampotenciálban, rugalmasságban és feltételekben a 100-ból 100 féle van. Az alábbiakban a tárgyilagos, tényeket favorizáló olvasóink kedvéért egy táblázatban hasonlítottuk az önkéntes nyugdíjpénztárt a nyugdíjbiztosítást és a NYESZ-t, a táblázat alatt a továbbiakban pedig részletesen kitérünk az összehasonlítás szempontjaira is.

AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR

Talán az egyik legrégebbi önkéntes nyugdíj előtakarékossági forma, amely kezdeti népszerűségét annak köszönheti, hogy sokáig a munkáltatók igen kedvező adóteher mellett adhattak önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjhozzájárulást béren kívüli kiegészítésként. A munkáltató által fizetett önkéntes nyugdíjpénztár után a dolgozó persze nem kapta meg a 20%-os adókedvezményt, ami az egyik lényege lenne, de legalább elkezdődött valami öngondoskodási támogatás, a vállalatok részéről. Az önkéntes nyugdíjpénztár egy portfóliós rendszerű megtakarítási forma, ahol a befizetett pénzünket, az előre összeállított 3-5 féle portfóliók valamelyikébe fektetik.

A portfóliók nagy része magyar állampapírt és hazai értékpapírokat tartalmaz, kis részük pedig nemzetközi eszközöket. Pontosan emiatt az önkéntes pénztárak hozamteljesítménye mindig is nagyrészben a magyar gazdaság teljesítményétől függött, ami a múltban jól nézett ki, hiszen a régen kibocsátott hosszú lejáratú állampapírok szépen muzsikáltak. A jövőben viszont a pénztárak átlagos hozamteljesítménye pontosan az állampapírok lejárata miatt várhatóan csökkenni fog.Az önkéntes nyugdíjpénztárra igénybe vehető évi 20%-os szja adójóváírás maximum 150.000 Ft, amit 750.000 Ft éves befizetésnél tudunk maximalizálni.

Az önkéntes nyugdíjpénztár már viszonylag alacsony havi összegtől is indítható, ami az egyik legnagyobb hátránya is egyben. Havi 2-3.000 Ft ugyanis maximum arra elég, hogy a lelkiismeretünket elaltassuk vele, de használható összegű nyugdíjtőke nem lesz belőle. Márpedig ha megnézzük a több mint 1 millió önkéntes pénztár átlagos számlaegyenlegét, akkor az 1,1 millió Ft-os egyenleg 20 év alatt havi 3-4.000 Ft-s átlagbefizetést jelent, ami fájdalmas csalódást fok majd okozni a tagoknak a lejáratkor.

Melyik a legjobb önkéntes nyugdíjpénztár?

Összegyűjtöttük neked a 16 legnagyobb pénztár hozamait, költségeit.

AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR KÖLTSÉGE

Az önkéntes nyugdíjpénztár költségelvonása sávos, amely minden társaság esetében jellemzően annál magasabb minél kevesebbet fizetünk be havonta. Nem ritka az aki havi néhány ezer Ft befizetés alatt akár 5-6%-ot is levon befizetésenként, a legjobb költségarányt, ami pedig 1-4%, általában havi 20-25.000 Ft befizetése mellett érjük el.

Az önkéntes pénztárak így egy havi 6.300 Ft-os befizetést feltételezve, átlagosan 5,58-6,52%-ot vonnak le befizetésenként.

Fontos ezen kívül megemlítenünk, hogy a pénztárak rendelkeznek egy olyan vagyonkezelési költséggel, amelyet ugyan nem kötelesek kimutatni, mégis a bevételük nagy része ebből származik. A portfolio.hu számítása szerint 8 legnagyobb taglétszámú pénztárra vetítve ez a költség 0,57%-os átlagot tesz ki, de van olyan pénztár, ahol ez a rejtett költség az évi 1%-ot is meghaladja.

Amikor egy cikkben a nyugdíjbiztosítással összehasonlítva az önkéntes nyugdíjpénztárt jóval olcsóbb konstrukciónak hozzák ki, akkor erről a költségről rendszerint “elfeledkeznek”.

Ez a költség azért nem látszik mert a portfóliók közölt hozamai ezt már tartalmazzák, így mi a végső nettó értéket fogjuk látni.

Költség szempontjából így az önkéntes nyugdíjpénztár a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás között helyezkedik el. Na de mi a helyzet a hozamokkal?

AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR HOZAMA

Ha az elmúlt 15 éves átlaghozamokat nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a pénztárak átlagos éves hozama a mérsékelt kockázati kategóriában valahol éves 6% körül mozog, a kockázatosabb kategóriák legjobbjai pedig elérték a 8-9%-ot is évente. Ennek egyik fő oka, hogy a pénztári portfóliók nagy része kötelezően tartalmaz magyar állampapírt, ráadásul a abból a típusból, amelynek a kibocsátásakor még nagyon magasak voltak a kamatok. Ezek az állampapírok viszont hamarosan teljes egészében kifutnak, így a pénztáraknak bele kell húzniuk, hogy a magas hozamokhoz szokott ügyfeleket meg tudják tartani.

Mindig mondjuk, hogy a hozamok vizsgálatakor a múlt semmilyen garanciát nem jelent a jövőre nézve, és ez fokozottan igaz az önkéntes pénztárak esetében is, ahol ráadásul már most biztosan tudjuk, hogy a portfóliók összetétele a jövőben változni fog.

A hozamok tekintetében az önkéntes pénztárak közepesen jó eredményeket hoztak, olyan kötött portfoliókkal, amelynek összetételébe nem szólhatunk bele, azonban a jövőben célszerű ezeknél a hozamoknál nagyságrendileg kevesebbel kalkulálni.

AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR HOZZÁFÉRHETŐSÉGE

Az önkéntes nyugdíjpénztárhoz leghamarabb a nyugdíjbavonuláskor lehet hozzáférni, de csak akkor, ha a számla megnyitása után eltelt már 10 év. Ha nyugdíjazás előtt történik a hozzáférés akkor az önkéntes nyugdíjpénztár a következőképpen adózik:

  • 10 év eltelte után a teljes hozam adómentesen felvehető
  • 10-20 évig pedig a tőke egyre csökkenő mértékben adóköteles (minden évben 10%-kal kevesebb része adózik). A fizetendő adó pedig 15% SZJA  és 27% EHO Azaz a 10 évben a teljes tőke 100%-a adózik SZJA + EHO-val. A 11. évben csak a tőke 90%-a, a 12. évben a 80%-a és így tovább egészen a 20.évig, ahol a teljes tőke is adómentesen kivehető.

Természetesen a nyugdíjbavonulás előtt, ha bármikor hozzáférünk az önkéntes pénztárban összegyűjtött pénzünkhöz, akkor az összes igényelt adókedvezményt 20% büntetőkamattal együtt vissza kell fizetnünk, hiszen ezt az állam a nyugdíjunkra adta. De ez nem termékspecifikus-, hanem adózási tulajdonság, azaz mindenféle nyugdíjcélú megtakarításra egyaránt igaz.

AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ÖRÖKLÉSE

Nem szeretünk erről beszélni, de a halál nagyon is valós kockázat, így fontos tisztában lenni, hogy egy nem várt tragédia esetén mi történik a pénztári egyenlegünkkel. Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében lehetőség van kedvezményezett megjelölésére, aki halál esetén, illetékmentesen és örökösödési eljáráson kívül megkapja az összegyűjtött tőkét, kamatokat és a visszaigényelt összes adójóváírást is. Nem kell tehát attól tartanunk, hogy egy tragédia esetén a nyugdíjra gyűjtött pénzünket megadóztatják, vagy az illetéktelen kezekbe kerülne.

Más a helyzet viszont rokkantság esetén? 70%-os rokkantsági fokot elérve, a helyzet egyszerű, hiszen ekkor életbe lép a rokkantnyugdí-jogosultság, azaz ha a pénztárnyitás óta eltelt már 10 év, akkor adómentesen felvehető az összegyűjtött összeg. (Nyugdíjasként, ha nem telt még el 10 év akkor 15% SZJA-t kell befizetnünk a tőke után).  Ha viszont a rokkantsági fok nem éri el a 70%-ot, és és szükségünk lenne az önkéntes pénztári egyenlegünkre, mert dolgozni nem tudunk többé, akkor arra minimum 10 év után van lehetőségünk és csak az egy bekezdéssel feljebb taglalt 15% SZJA és 27% EHO + az adójóvárások 120%-ának befizetése mellett férhetünk hozzá a pénztárban gyűjtött pénzünkhöz. (Csak a hozamunk 10 év után adómentesen kivehető). Persze mondhatjuk azt, hogy miért kellene fizetnie bármilyen nyugdíj megtakarításnak rokkantság esetén, de később látni fogjuk, hogy a nyugdíjbiztosításból már mindössze 40% rokkantság esetén is kivehetjük a teljes egyenleget adómentesen.

KINEK AJÁNLOTT AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR?

Összefoglalva tehát elmondható, hogy az önkéntes pénztár hátránya a korábbi hozzáférés miatti súlyos adóterhek, az alacsony minimális tagdíj, illetve a portfóliók állampapír kötöttsége miatt túlzott hozamfüggés a magyar gazdaságtól. Ezen kívül hátrány, hogy ha emelik a nyugdíjkorhatárt, akkor a már meglévő önkéntes nyugdíjpénztárunk lejárati ideje is automatikusan kitolódik.

Előnye az, hogy a portfóliók a múltban képesek voltak értékelhető hozamot termelni, mindezt úgy, hogy ezzel a pénztártagnak semmit nem kellet foglalkoznia, illetve, hogy a pénztárba a munkáltató is fizetheti helyettünk / velünk együtt.

Az önkéntes nyugdíjpénztárat így azoknak ajánljuk nyugodt szívvel, akiknek legfeljebb 10-12 évük van hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig, így várhatóan már nem esnek el túl sok évig, nagy hozampotenciáltól azzal, hogy főleg magyar állampapírba fektetik a nyugdíjra félretett pénzüket.

Egyértelműen nem ajánlott az önkéntes nyugdíjpénztár a 30-as 40-es korosztálynak, akik még 20-30 év távlatában gyűjtögethetnek a nyugdíjukra, hiszen ilyen esetben a szabadabb befektetésekkel hosszútávon  elérhető hozamok miatt túl nagy áldozatot jelent a magas állampapír kitettség és az önkéntes pénztárak korlátozott befektetési kínálata.

A NYESZ VAGY NYUGDÍJ ELŐTAKARÉKOSSÁGI SZÁMLA

Az önkéntes nyugdíjpénztárak mellett vagy helyett takarékoskodhatunk nyugdíjra a bankban is a 20% adójóváírás mellett, ilyenkor ún. Nyugdíj előtakarékossági számlát kell nyitnunk. A NYESZ egy egyszerű értékpapír számla, azzal megfejelve, hogy a befizetéseink után 20%, de maximum éves 100.000 Ft-ot visszakapunk a számlánkra a bevallott személyi jövedelem adónkból. Egyébként a 3 féle nyugdíj előtakarékosságra visszaigényelhető adójóváírás teljes összege maximum 280.000 Ft  lehet évente.

Az értékpapírszámla azt jelenti, hogy a NYESZ-en nincsenek előre összeállított portfóliók, mert itt nekünk kell az értékpapírokat adni és venni, amelyből a nyereségünk vagy veszteségünk majd származhat. A NYESZ számlán, így ha csak takarékoskodunk magunknak, de nem veszünk azon értékpapírt, akkor az elért hozamunk 0% lesz, mert nincsen látra szóló kamat sem. Persze NYESZ számlán keresztül vehetünk befektetési alapokat, ETF-eket, állampapírt, kötvényeket vagy részvényeket is, de csak az ETG tagállamokon belüli papírokat és azok közül is sok esetben csak azokat amelyeket az adott bank kínálata tartalmaz.

Ha viszont nincsen tapasztalatunk az értékpapír kereskedésben, soha nem tőzsdéztünk még, vagy csak nem akarunk a nyugdíjcélú megtakarításunkkal aktívan foglalkozni, akkor a NYESZ nem lesz számunkra megfelelő megoldás. Ha a gyakorlatban megnézzük a NYESZ számatulajdonosokat, akkor ők jellemzően nem csak tehetősebb, de pénzügyileg képzettebb, tapasztaltabb ügyfelek is, akik saját maguk szeretnék kézbe venni a befektetésük kezelését, mert értenek hozzá és szeretnek is foglalkozni vele. Ők jellemzően évente 1-2 alkalommal utalnak a NYESZ számlájukra, ha év végén marad még visszaigényelhető SZJA-juk és ki szeretnék használni azt, de havonta, rendszeresen nem a Nyugdíj előtakarékossági számlán takarékoskodnak.

A NYESZ számlán ugyanis minimális rendszeres befizetési kötelezettség sincsen, így valóban csak a nagy pénzügyi fegyelemmel rendelkező ügyfeleknek javasolt.

A Nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) költségei

NYESZ számlát kevesebb helyen nyithatunk mint önkéntes pénztárat (7 bank és néhány befektetési szolgáltató kínál csak) és a költségek tekintetében sincsenek akkora különbségek. A NYESZ számlákat összehasonlító cikkünkből pontosan kiderülnek az egyes szolgáltatók által levont költségek.

Az alap költség a számlavezetési díj, amely jellemzően 2-3.000 Ft között mozog évente, így a költségünk nagy része nem a számla tartásával keletkezik, hanem annak a használatával. Az ún. tranzakciós költségek, azaz az egyes értékpapírok vételi-eladási költségei pedig attól függenek, hogy milyen típusú értékpapírt veszünk. Jellemzően minél kockázatosabb egy papír, és ezzel együtt minél magasabb hozampotenciált tartogat, annál drágábban is vehetjük. Sajnos a NYESZ számlák nagy részén egyébként állampapír áll, ami majdnem olyan mintha mégegy önkéntes nyugdíjpénztárunk lenne. Az állampapírok tranzakciós költsége a legtöbb helyen díjmentes, a befektetési alapok között fogunk találni 1% alatti vételi költségűt is, de itt nagy eltérések vannak az alapok között. A részvényeket pedig 0,5% és 2% között adhatjuk vehetjük, de itt is elsősorban a bank / szolgáltató saját papírjaira kell gondolni.

Ha a NYESZ számlát arra használjuk, amire ki van találva, azaz hosszútávon kereskedünk rajta, akkor azt lehet mondani, hogy az egyenlegre vetítve 1% körüli éves költséggel megússzuk. Emiatt a NYESZ kétségtelenül a legolcsóbb nyugdíjszámla, olcsó pedig azért lehet mert többletszolgáltatást nem nyújt. Nem kapunk mellé szakmai támogatást, sem tanácsot, hogy mikor mivel kereskedjünk, ez mindössze egy eszköz, egy platform az értékpapír kereskedelemhez, a hozzáértők számára.

A NYESZ számla hozama

Mivel a NYESZ egy értékpapír számla, ezért magának a számlának a látra szóló kamata vagy hozama 0%, hiszen hozamunk akkor keletkezik, ha olyan értékpapírt veszünk rajta, amelyik fizet nekünk kamatot, vagy osztalékot, vagy árfolyamnyereséget. Az elérhető hozamunk tehát teljes egészében azon múlik, hogy milyen ügyesen mozgunk az értékpapír kereskedésben.

A legtöbb NYESZ tulajdonos megveszi az állampapírt és azt tartja a számlán, amit ha mi is leutánozunk, akkor a cikk megírásának pillanatában maximum 3,8%-os éves kamatot tudunk elérni évente. A még vásárolható állampapírokat egyébként ide kattintva megtekinthetjük a Magyar Államkincstár weboldalán.

Ha befektetési alapokat vásárolunk akkor a hozamunk a negatívtól egészen a kétszámjegyű hozamokig terjedhet. Itt jellemzően az adott bank által kibocsájtott alapokat adhatjuk vehetjük, így ha befalap kereskedésre szánjuk el magunkat, akkor érdemes először néhány alapot kiválasztani és az ezeket kínáló bankban megnyitni a NYESZ számlát. A befektetési alapok múltbéli hozamadatait, kockázati szintek szerint besorolva ezen az oldalon tekinthetjük meg.

És akkor ezen kívül vannak még a vállalati kötvények, részvények, ETF-ek és még sok más típusú értékpapír, amelyek alkalmasak arra, hogy hozamokat érjünk el velük, ha értünk hozzájuk. A NYESZ-ünket megnyitó banki ügyintézőtől a legritkább esetben fogunk hasznos befektetési tanácsokat kapni (erre egyébként nem is jogosultak), így NYESZ-t csak akkor nyissunk, ha biztosan tudjuk, hogy hogyan fogunk hozamot termelni rajta.

A Nyugdíj előtakarékossági számla hozzáférése

A NYESZ számlánál a hozzáférés nagyon egyszerűen zajlik. Ha elértük a nyugdíjjogosultságot (és azt igazoltuk is a bank felé), illetve a számlanyitás évétől számítva eltelt már legalább 10 év, akkor a teljes összeget felvehetjük adómentesen. Ha nyugdíjasok vagyunk már, de még nem él 10 éve a számla, akkor a büntetésünk az, hogy a NYESZ számlán elért hozam után 15% SZJA és 27% EHO fizetési kötelezettségünk keletkezik.

Minden más esetben, azaz bármennyi idő után, de a nyugdíjazás előtt a NYESZ hozama ugyanúgy 15% SZJA-val és 27% EHO-val adózik, ezen felül a teljes visszaigényelt adójóváírás 120%-át vissza kell fizetnünk. Fontos még tudni, hogy idő előtti kivét esetén a fenti szankciókon felül a NYESZ számla automatikusan meg is szűnik.

A NYESZ esetében nincsen kötelező rendszeres díjfizetési kötelezettség, ezért azt is megtehetjük, hogy 5.000 Ft-tal nyitjuk meg és soha nem helyezünk rá összeget, emiatt a tulajdonsága miatt is a NYESZ a kimondottan pénzügyileg tudatos, fegyelmezett megtakarítóknak javasolt.

A Nyugdíj előtakarékossági számla öröklése

Az értékpapírszámlákra az önkéntes nyugdíjpénztárral ellentétben nincs lehetőségünk kedvezményezettet megjelölni. Ez azt jelenti, hogy egy elhalálozás esetén a NYESZ egyenlege az örökösödési eljárás részét fogja képezni és örökösödési illeték köteles lesz. Kivétel ez alól, ha

  • egyenesági rokon, vagy házastárs örököl,
  • EGT-állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (pl.:kötvényeket) örököltetünk,
  • illetve ha az egy örökösre jutó ingó örökség 300 ezer forint alatti érték.

További hátrány, hogy öröklés esetén a NYESZ számlára, nyugdíj célból igényelt adókedvezmény nem illeti meg az örököst, az értékpapírok általában névértéken öröklődnek, az elért hozamokat pedig 15% további kamatadó is terheli. (Ha pedig az öröklő még nem nyugdíjas korú, akkor SZJA és EHO fizetési kötelezettsége is keletkezik az örökölt összeg után.

Rokkantság esetén hasonló a helyzet, mint az önkéntes nyugdíjpénztárnál. Ha a rokkantsági fok eléri a 70%-ot, akkor a rokkant-nyugdíjazás igazolása után, ha a számla indítás óta eltelt 10 év, a teljes egyenleg adómentesen felvehető, ha nem telt el 10 év, akkor pedig az elért hozamunk adózik az SZJA + EHO-val.

Ha a rokkantság viszont nem éri el a 40%-os megállapított szintet, akkor a NYESZ számlára a normál hozzáférési szabályok vonatkoznak, azaz 15% SZJA + 27% EHO a hozamra + az összes visszaigényelt SZJA jóváírás visszafizetése 20% büntetőkamattal.

Kinek ajánlott a NYESZ számla?

A Nyugdíj előtakarékossági számla egy nagyon szűk réteg számára nyújthat tényleges nyugdíjmegoldást. Ők azok, akik rendszeresen kereskednek értékpapírokkal, naponta-hetente figyelik a piacokat, értenek a tőzsdéhez és szeretnek is vele foglalkozni. Ha év végén marad még valamennyi visszaigényelhető adójuk a “csőben”, akkor azt kihasználják a NYESZ számlán keresztül, de a privát nyugdíjukat jellemzően nem csak a NYESZ-ből várják, hanem az egyéb befektetéseikből, vállalkozásaikból.

Ezek alapján kinek nem ajánlott a NYESZ számla? Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a családok 95%-ának nem ez lesz az élhető nyugdíjmegoldás, hiszen a legtöbb előtakarékoskodó nem ért ennyire az értékpapír kereskedéshez, és / vagy nem is szeretne ennyi időt szánni a befektetések kezelésére, ráadásul a NYESZ-nél nincsen kötelező díjfizetés, ezért ha csak nem vagyunk extra fegyelmezettek, nagyon hamar veszélybe kerül a nyugdíjcélunk.

A személyes tanácsadásainkon ezen a ponton szoktuk megkapni azt a kérdést ügyfeleinktől, hogy a túl kötött, túl állampapír befolyásolt önkéntes pénztárak és a túl szabad, de komoly hozzáértést is igénylő NYESZ között nincsen valami arany középút? Nincsen valami olyan nyugdíj előtakarékossági forma, amelyhez nem kell értenem mégis tudok vele hosszútávon is jó hozamokat elérni, ami nem függ a magyar gazdaságtól? Nos, nem is hinnéd, hogy ez mennyire tömeges és jogos igény, így természetesen van is ilyen megtakarítási forma, ez pedig a harmadik államilag támogatott nyugdíj előtakarékosság, a nyugdíjbiztosítás.

A Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás a “legfrissebb” SZJA jóváírást nyújtó nyugdíj megtakarítási forma, ám annak ellenére, hogy csak 2014 óta vehető rá igénybe az adójóváírás, az elmúlt 4 év alatt már közel 250 ezren tették le a voksukat mellette. Ráadásul az önkéntes pénztárral ellentétben a nyugdíjbiztosításokba valóban értékelhető összeget tesznek félre az emberek. Az átlagos havi megtakarított összeg itt 20.000 Ft körül van, így az átlagos számlaegyenleg már 4 év alatt eléri a 800.000 Ft-ot! Ugyanez az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében ugye 1,1 millió forint volt, de 5x ennyi idő, 20 év alatt! (Természetesen ebben az is szerepet játszik, hogy nyugdíjbiztosítás nem indítható havi 10.000 Ft rendszeres megtakarítási összeg alatt)

A nyugdíjbiztosítást tehát nem csak szeretik a magyar megtakarítók, de aktívan tesznek is félre a segítségével. Mi az oka a népszerűségének?

A nyugdíjbiztosítás mint a neve is mutatja alapvetően egy biztosítási konstrukció, és mivel nem pénztár és nem is banki értékpapír számla, néhány többletszolgáltatást már kapásból nyújt nekünk:

  • A nyugdíjbiztosítás alapját megtakarítással kombinált életbiztosítás jelenti, amely így nem képezi a magánvagyon részét. Ezért nem perelhető, nem végrehajtható, nem inkasszálható, és minden esetben hagyatéki eljáráson kívül örökölhető, adó- és illetékmentesen.
  • Mivel biztosítás, ezért fizet halál esetén is (akár az egyenlegnél többet is, ha kérünk bele plusz biztosítási összeget) és már 40% rokkantság esetén is adómentesen térít.
  • Ezen kívül a 3 szja jóváírásos megtakarítás közül, csak nyugdíjbiztosítás lejárata rögzített a szerződésben. Ez pedig azért nagyon lényeges, mert ha időközben kitolják majd a hivatalos nyugdíjkorhatárt 70, 75 vagy 80 évre, akkor csak a nyugdíjbiztosítás jár le a 65. születésnapunkon.

A nyugdíjbiztosítás alapja, a megtakarítással kombinált életbiztosítás, valójában már egy több mint 20 éve létező konstrukció, 2014-ben mindössze az adókedvezmény visszaigénylés lehetősége, ami újdonságként jelent meg. A megtakarításos életbiztosítások legfőbb népszerűségét az adja, hogy hozzáértés nélkül lehet velük elérni számottevő hozamokat.

Ez pedig azért van, mert általuk lehetőségünk van a nemzetközi értékpapírpiac hozamaiból részesülni, nem vagyunk odaláncolva az állampapírhozamokhoz, a jegybanki alapkamathoz, vagy az inflációhoz. Egy nyugdíjbiztosítással, biztosító társaságtól függően 5-20 befektetési alap közül választhatunk, kockázati szinttől függően, sőt vannak olyan menedzselt és céldátum alapok is, amelyet az alap kezelői aktívan menedzselnek, így nekünk sem érteni, sem pedig foglalkozni nem kell velük.

Sőt, létezik garantált hozamú nyugdíjbiztosítás is, amely fix kamatot kínál nekünk és a fix kamat feletti, elért többlethozam részét vagy akár egészét is megkapjuk. Így a nyugdíjbiztosítás azok számára is egy jó nyugdíj előtakarékossági alternatíva lehet, akkor szeretik a szerződésben leírt garanciákat. De mi a helyzet a nyugdíjbiztosítások költségeivel?

Dönts te is a számok, tények alapján!

Több mint 60 féle nyugdíjbiztosítás van. Válaszd a neked legjobbat, és ne azt ami szembe jön!

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSOK KÖLTSÉGE

A nyugdíjbiztosításokat a hozzá nem értők a legtöbb esetben a magas költségekkel szokták általánosan lehúzni, amely nagyon sok termékre valóban igaz, ám rengeteg olcsó és korrekt nyugdíjbiztosítás is létezik, amelyekről viszont ezek a “szakértők, elfelejtenek szót ejteni”.

Ráadásul a 2017-ben életbe lépett etikus életbiztosítási koncepció elég nagy mértékben olcsóbbá tette a termékeket, ami miatt a korábbi súlyos költségkülönbségek méginkább eltűntek.

Ez a téma azért érint különösen érzékenyen minket, mert 2014 óta, azaz a nyugdíjbiztosítások megjelenése óta rendelkezünk egy olyan saját fejlesztésű nyugdíjbiztosítás összehasonlító kalkulátorral, amely a biztosítókkal egyeztetve készült el és amelyet folyamatosan frissítünk. A kalkulátor sajátossága, hogy minden termék esetén a pontos, tételesen levont költségekkel számol, így annak a 600-800 online érdeklődőnek, aki havonta hozzánk fordul, a számokat és a tényeket tudjuk megmutatni.

Mivel pedig az elejétől kezdve monitorozzuk és darabokra szedjük a nyugdíjbiztosításokat illetve a számok szintjén folyamatosan végig is kísérjük a termékek fejlődését, pontosan látjuk, hogy hány olyan alacsony költségszerkezetű termék van, ami valóban használható, ám ezekről valamiért nem szól egy cikk sem.

A nyugdíjbiztosítások költségeit egyetlen egy százalékos Teljes Költség Mutatóba, a TKM-be próbálták meg belesűríteni, amely egy típuspéldán alapszik, azaz egy megadott életkorú személy példáján keresztül fix havi megtakarítási összeggel mutatták ki. Mivel típuspéldán alapszik, ezért logikus, hogy a TKM csak akkor lesz pontos, ha a mi élethelyzetünk is 100%-osan egybevág a típuspéldával. És itt jön képbe a kalkulátorunk, amely a te életkoroddal, a te megtakarítási összegeddel és a te választott befektetési alapjaiddal számol, így minden esetben hajszálpontos költségszámítást kapsz tőlünk, azaz gyakorlatilag tanácsadóink megmutatják neked minden termék + befektetési portfólió esetén a személyes TKM-edet. Érdekel egy személyes kalkuláció! >>

A nyugdíjbiztosítások költségeiről kijelenthető, hogy fejnehéz szerkezetűek, azaz minden termék jellemzően az első 2-3 év befizetéseiből érvényesíti a költségek nagy részét, az évek előrehaladtával pedig az éves átlagköltség csökken. Ráadásul az etikus életbiztosítási koncepció törvényi szabályozása óta a nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan nyugdíj megtakarítási forma a 3 közül, amely minden költséget transzparensen és érthetően mutat ki. (Az önkéntes pénztárnál előfordul még olyan rejtett költség, amit csak a nettó-bruttó hozamkülönbségből lehet kimutatni. Portfolio cikk erről itt.>> ).

Miért volt szükség erre a szabályozásra? Eddig nem volt etikus a nyugdíjbiztosítás? Maga a kosstrukció mindig is az volt, ám voltak bizonyos termékek a piacon, és amelyek indokolatlanul magas költségszinttel működtek (és voltak ügynökök akik ezzel vissza is éltek) és ennek vetett véget az MNB 2017-től.

Ökölszabályként elmondható, hogy egy olcsó nyugdíjbiztosítás a bónuszokat is beleszámítva nem vonhat le 2-2,5%-nál több költséget évente, amelyik ennél magasabb költségelvonással működik, azzal nem is érdemes foglalkozni.

A nyugdíjbiztosítások egyébként legnagyobb költségelőnye a másik 2 megtakarításhoz képest, az az alapok közötti váltási költség, ami értékpapírtól függően akár több százalék is lehet váltásonként. Ezt a váltási költséget ugyanis évente néhány alkalommal történő váltás esetén a legtöbb nyugdíjbiztosítás teljesen elengedi, így egy 20-25 éves időtáv alatt, jelentős összeget spórolunk meg azon, hogy ingyenesen változtathatunk a befektetésünk összetételén.

A 3 nyugdíj megtakarítási típus közüli választás során viszont a nyugdíjbiztosítás igényli leginkább független szakértő bevonását, már csak azért is, mert ebből van a legtöbb fajta ajánlat. Ha csak az ismertebb biztosítók termékeit nézzük meg, akkor is elmondható, hogy ugyanolyan feltételezett hozamszint mellett is több milliónk múlhat egy jó vagy rossz választáson:

Ugyanolyan hozamszint? Kizárólag a költségszint miatti összehasonílhatóság kedvéért számoltunk mindenhol egy ugyanakkora éves 6%-os feltételezett hozammal, a valóságban azonban a hozamok között is súlyos különbségek lehetnek. Nézzük meg, hogy mire figyeljünk a hozamoknál!

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS HOZAMA

A nyugdíjbiztosítások esetében a hozamot az általunk kiválasztott befektetési alap, vagy alapok termelik. A befektetési alapok egy értékpapírkosarat jelentenek, egy-egy alapban akár többezer értékpapír is lehet. Ez egyrészt a diverzifikáció miatt fontos, hiszen kevés az esély arra, hogy például egy esésnél 1000 papírból 1000 árfolyama együtt fog zuhanni. Másrészt emelkedésnél is így többféle papír hozamaiból tudunk részesedni, amely magasabb nyereséget jelenthet hosszútávon. Az alapokat szakemberek, az alapkezelők menedzselik a céljuk pedig, hogy hozamot érjenek el vele, hiszen egy alapban több tíz vagy több százezer embernek is lehet részesedése.

Biztosító társaságtól függ, hogy milyen alapok közül választhatunk és a választásnál értelemszerűen érdemes megnézni, hogy melyik alap hogyan teljesített a múltban és azt összehasonlítani más biztosítók ugyanolyan kategóriájú alapjaival. Innen sejthető, hogy egy társaság mennyire kezeli eredményesen az alapjait.

Kockázati szintek szerint alapvetően 3 féle alap besorolás van. Az alacsony kockázatú alapok közé tartoznak a kötvény- és a likviditási alapok. Közepes kockázattal bírnak az ún. vegyes alapok, ahol már a kötvények és likvidebb pénzeszközök mellett részvények is megtalálhatóak az alapban. A legkockázatosabb, ugyanakkor hosszútávon a legtöbb nyereséget ígérő alapok pedig az ún. részvényalapok.

Összegyűjtöttük ezen 3 kategórián belül azon biztosítók elmúlt 5 éves teljesítményeit, ahol a biztosító nyilvánosan közzé teszi az alapjai teljesítményeit. Ennek eredményeképpen pedig megkaptunk egy-egy kategórián belüli átlagot, ami azt mutatja meg, hogy a nyugdíjbiztosítások az alacsony-közepes-és-magas kockázati kategóriákban milyen hozamokat tudtak produkálni a múltban:

Összesen 153 eszközalapot vizsgálva azt lehet mondani, hogy az arany középút egy 6%-os éves átlaghozam, amit a nyugdíjbiztosítási alapok a múltban produkálni tudtak. Ez a jövőre vonatkoztatva semmiféle garanciát nem jelent, viszont ad egy reális képet számunkra az elérhető hozamokról. Óvakodjunk tehát azoktól az ügynököktől, akik 2 számjegyű hozamokkal kápráztatnak el minket, sőt mi magunk hosszútávon stabilan, már a 8-9%-ot is túlzónak tartjuk évente.

Leegyszerűsítve azt szoktuk mondani, hogy a nyugdíjbiztosítások esetén egy éves 7%-os átlaghozamot elérve, abból levonva a 2%-os költséget, így egy tisztán 5%-os hozam elérése lehet reális cél hosszú távon.

Ehhez persze nem csak egy számokkal alátámaszthatóan olcsó nyugdíjbiztosítás szükséges, de emellé egy olyan befektetési portfolió is, amely képes hosszútávon produkálni ezt az eredményt. Nálunk, ha valaki jelentkezik egy személyes tanácsadásra, akkor a szolgáltatásunk része, hogy az egyes befektetési alapok költségein túl, a múltbeli hozamokat is kimutatjuk, illetve szívesen megmutatjuk azt a portfoliót is, amelyet mi magunk használunk a saját nyugdíjbiztosításaink esetében.

Rendben, rendelkezünk egy ár/érték arányban jó nyugdíjbiztosítással, amely termeli nekünk a hozamokat, és amelyre a +20% adójóváírást is minden évben igénybe vesszük. De mi történik akkor, ha nyugdíj előtt szeretnénk hozzáférni a pénzünkhöz?

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS HOZZÁFÉRÉSE

Bármelyik nyugdíj célú megtakarítás esetén óva intünk mindenkit attól, hogy előbb hozzányúljon a pénzhez, hiszen ez nem csak a nyugdíjcélt veszélyezteti, de mint a fentiekben láthattuk általában komoly büntetéssel is jár.

Ugyanakkor az élet adhat olyan helyzeteket, amikor valami miatt megszorulunk és ilyenkor nem árt tisztában lenni a lehetőségeinkkel. Nos, a nyugdíjbiztosítások esetében az alábbi lehetőségek közül választhatunk:

  • Díjcsökkentés: Tartós jövedelemcsökkenés (vagy kiadásnövekedés) miatt az életünkben előfordulhat olyan eset, hogy a nyugdíjbiztosításunk havi díjának fizetése nehézkessé válik. Ilyenkor csak legutolsó lehetőségként, de érdemes lehet elgondolkodni a díjcsökkentésen is, amelyre jellemzően az első 2-3 év eltelte után van lehetőségünk. Ilyenkor a nyugdíjbiztosítás havi díját 1-2 évre le tudjuk csökkenteni, és később, ha kilábaltunk a nehéz anyagi időszakból, akkor újra a régi szintre (vagy akár a fölé, hiszen díjnövelni is lehet!) emelhetjük a nyugdíjbiztosításunkba fizetett havi összeget. Sokkal ésszerűbb döntés ez, mint egy anyagi visszaesés után azonnal felbontani a szerződést és százezreket bukni.
  • Díjszüneteltetés: Ha a baj nagyobb, tehát mondjuk elveszítjük a munkahelyünket, vagy 40%-os rokkantság alatt, de mondjuk egy betegség vagy baleset miatt huzamosabb ideig kimaradunk a munkából és nem tudjuk fizetni a nyugdíjbiztosításunkat, akkor élhetünk a díjszüneteltetés lehetőségével. Erre is általában az első 2-3 év letelte után van lehetőségünk 1 vagy akár több alkalommal is, akár 1 teljes évre. Ilyenkor mentesülünk azalól, hogy új befizetést eszközöljünk a nyugdíjbiztosításunkba, anélkül, hogy a szerződést véglegesen meg kellene szüntetnünk és elbuknánk a benne lévő pénzt. A díjszüneteltetési időszak lejártával, pedig minden visszatér a régi kerékvágásba.
  • Díjmentesítés: Ha pedig a helyzet menthetetlen, azaz az anyagi helyzetünk, vagy az egészségünk tartósan megromlik és emiatt képtelenek vagyunk folytatni a nyugdíj előtakarékosságot, akkor szintén nem kell megszüntetnünk a szerződést vagy elbuknunk a befizetett pénzünket, mert élhetünk a díjmentesítés lehetőségével. A díjmentesítés gyakorlatilag egy végleges díjszüneteltetés, azaz ilyenkor a biztosító “lezárja” a nyugdíjbiztosításunkat. Oda nem kell többet befizetnünk,a bent lévő pénzünk viszont 100%-ban megmarad és tovább termeli nekünk a hozamokat. (természetesen ilyenkor a költségek egy részét is tovább vonják.). Amikor pedig elérjük a nyugdíjkorhatárt, azaz a 65. életévünket, akkor felvehetjük a nyugdíjra összegyűjtött pénzünket és a kamatokat. Sőt, ha az évek múltán az anyagi helyzetünk mégis stabilizálódik, akkor lehetőségünk van ún. reaktiválásra, ilyenkor a biztosító újra lehetővé teszi számunkra a díjfizetést. Erre azonban csak egyszer van lehetőségünk, ezért ha nem nagy a baj, akkor érdemes inkább először a díjcsökkentéssel vagy díjszüneteltetéssel élni. Ezeket egyébként ún. maradékjogoknak nevezik és így találjuk meg a biztosítási feltételekben is.

Ha azonban úgy használjuk a nyugdíjbiztosítást, ahogyan az ki lett találva, akkor egy nem várt anyagi nehézség esetén sem kell, egyik maradékjoggal sem élnünk, ugyanis tartozik a nyugdíjbiztosításhoz egy ún. eseti számla. Ez egy, a rendszeres befizetésektől elkülönített likvid számla, ami azt jelenti, hogy ide bármikor befizethetünk és bármikor ki is vehetünk pénzt innen. Tulajdonképpen egy folyószámláról van szó, aminek az összegét viszont ugyanolyan feltételekkel fektethetjük be, mint a rendszeres díjat! A korlátlan hozzáférés miatt adókedvezmény nem jár az eseti számlára, de nem is ez a célja, hanem az, hogy a rövidtávú tartalékainkat erre a számlára gyűjtsük. Ez egyrészt azért előnyös, mert a banki kamatok többszörösét érhetjük el az eseti számlán másrészt, ha beütne a baj, akkor jó pár nyugdíjbiztosítás esetén lehetőségünk van a rendszeres díjat az eseti számláról automatikusan levonatni, így amíg helyre nem állunk anyagilag a nyugdíjcélunk sem kerül veszélybe!

Nem kell tehát félnünk attól, hogy 20-25-30 évre belevágjunk egy nyugdíj előtakarékosságba, mert ha időközben nehezebb anyagi időszak törne ránk, akkor sem kerül veszélybe a befizetett pénzünk.

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS ÖRÖKLÉSE

Azért nem teszel félre, mert azt mondod, hogy úgysem éled meg a nyugdíjkorhatárt? Egyrészt statisztikailag nem hogy megéled, de 15-18 évet fogsz nyugdíjban tölteni, másrészt ha mégsem így történne, akkor a nyugdíjbiztosításban összegyűjtött pénzedet 100%-ban, öröködési adó- és illetékmentesen, bárkire ráhagyhatod, akire szeretnéd. A szerződésben megnevezett haláleseti kedvezményezett, ugyanis elhalálozás esetén 2 héten belül kézhez kapja a pénzt, vagy eldöntheti, hogy folytatja a szerződést.

A nyugdíjbiztosítás, tehát nem csak a te privát nyugdíjad felépítésének egy eszköze, de gondoskodást is jelent szeretteidről. Ráadásul, ha egy baleset vagy egy betegség miatt lerokkannál, de a rokkantsági fokod alapján nem állapítanak meg számodra rokkantnyugdíj-jogosultságot, de ez a fok eléri a 40%-ot, akkor a nyugdíjbiztosításból szintén azonnal, 100%-ban adómentesen felveheted az összeget és pótolhatod vele a kieső jövedelmedet. Ilyenkor az állam által biztosított nyugdíj célú adókedvezményt sem kell visszafizetned.

Sőt rokkantság vagy halál esetén nem csak az összegyűjtött pénz, hanem ennek többszöröse is felvehető, ha a nyugdíjbiztosításba választunk kockázati kiegészítőket is. Ezek jellemzően néhány ezer forinttal emelik meg a havi díjat, viszont egy rokkantság, vagy halál esetén, több milliós vagy több tíz milliós plusz térítést is jelentenek a nyugdíjbiztosításban összegyűlt összeg felett.

KINEK AJÁNLOTT A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS?

Mindenekelőtt annak a 2,9 millió embernek, aki az állam által létrehozott magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetése után véglegesen elveszítette a bizalmát a pénzintézetekben. Nagyon fontos megérteni, hogy a MANYUP rendszer az állami TB nyugdíj része volt. Hiába hívták “magán” nyugdíjnak, azt ugyanúgy nem a magán pénzünkből fizettük, hanem a bruttó bérünk egy állam által meghatározott részét, automatikusan utalták ide. Ettől függetlenül a csalódás jogos, de ha téves következtetéseket vonunk le a történtekből, akkor azt csak a mi nyugdíjunk fogja bánni. Ha egyszer egy rossz étteremben gyomorrontást kaptam egy ételtől, attól még nem mondok le az evésről holnaptól. Ugyanígy, ha a magánpénztári rendszerben csalódtam és megbízhatatlannak tartom, akkor keresek egy olyan megtakarítási formát ami totálisan független az államtól, mert ettől még a nyugdíj célom nem is oldódott meg, és nem is mentett meg senki az időskori szegénységtől, ez továbbra is az én feladatom maradt. Ez pedig a nyugdíjbiztosítás, ami 0% állami befolyással rendelkezik, többszázéves nemzetközi biztosító társaságok ügyfele lehetek, komoly nemzetközi jogi szabályozások alatt. Ugyanolyan védettségben van a pénzem, mint ha azt a bankszámlámon tartanám, csak kamatot és SZJA jóváírást is kapok rá.

Ugyanakkor vannak természetesen olyan esetek is, ahol a nyugdíjbiztosítás jó szívvel nem ajánlható. Havi 5.000 Ft-ból például nem lesz nyugdíj. Ennyit az önkéntes pénztárba félre lehet tenni, a rendszer ott megengedi, nyugdíj ott sem lesz belőle, de legalább elmondhatjuk magunknak, hogy tettünk félre nyugdíjra.

55 év kor felett sem érdemes már nyugdíjbiztosításban gondolkozni. 10 év alatt egy nyugdíjbiztosítás sem képes “belelendülni”. Ennyi idő alatt a kezdeti költségeket kitermeli ugyan, de komoly hozamunk nem lesz vele. Minimum 15 évre tervezzünk egy nyugdíjbiztosítással.

25 és 54 éves kor között tehát mindenkinek kellene rendelkeznie egy nyugdíjbiztosítással. Egyrészt azért, mert személyi jövedelem adót mindenki fizet. (Bizony egy minimálbéres is évi 230 ezer adót hagy bent az államnál, egy átlag 200 ezer nettót kereső ember pedig több mint fél milliót). Nézd:

A nyugdíjbiztosítással eldönthetjük, hogy ennek az adónak egy részéből a mi privát nyugdíjunkat gyarapítsák, vagy az is egy döntés, hogy ha erről nem rendelkezünk akkor a befizetett adónk 100%-a az államkasszában marad. Másrészt a nyugdíjbiztosítás képes hosszútávon mérvadó hozamokat termelni. Függetlenül a banki kamatoktól, függetlenül az inflációtól, és függetlenül az aktuális hazai- gazdasági és politikai helyzettől. A nyugdíjbiztosítás egy ablak a nemzetközi értékpapírpiacra, amellyel a külföldi piacok hozamteljesíményéből részesülhetünk átlagemberként, anélkül, hogy értenünk kellene hozzá. Már mindössze havi 10.000 Ft-tal elkezdhetjük, ráadásul a biztosító csekkel emlékeztet minket, hogy el ne felejtsük fizetni a díjat. Hiába tologatják a nyugdíjkorhatárt a nyugdíjbiztosítás a 65. születésnapunkon fizet. 20-25 év alatt egy komoly családi ház árát össze tudjuk gyűjteni egy nyugdíjbiztosítással, és ebben az összegben a befizetésünk fogja kitenni a legkisebb részt! A legnagyobb rész a kamatos kamat és a visszaigényelt adónk lesz. Ugyanis nem csak a befizetésünk, de az szja visszaigénylés is folyamatosan kamatot termel nekünk és a kamatos kamatnak köszönhetően ez egyre nagyobb mértékben növeli majd a pénzünket. Mindezt úgy, hogy nem kell értenünk a befektetésekhez, nem kell nézegetnünk a tőzsdéket, sőt még 1 személyes tanácsadót is kapunk, aki segít a portfólió összeállításában és évente a segítségünkre siet. Nekünk csak 1 dolgunk van: Fizetni a díjat.

Végezetül pedig válaszoljuk meg azt a kérdést, amit a legtöbben tesznek fel nekünk:

MELYIK A LEGJOBB NYUGDÍJ ELŐTAKARÉKOSSÁG?

Április 8.-án hívtak meg bennünket a Jazzy rádió Millásreggeli c. műsorába, ahol szintén elhangzott ez a kérdés. (A teljes felvételt itt tudod meghallgatni.) Melyik a legjobb nyugdíj előtakarékosság? Ez teljesen olyan kérdés, mint amit a fogyókúra / diéta esetében tesznek fel az emberek: Melyik a legjobb zsírégető mozgás? De tényleg! Melyiktől fogyok a legjobban? Melyikkel érem el a célom? Fussak? Vagy ússzak vagy kerékpározzak? Melyikkel fogyok a legtöbbet?

A melyik a legjobb kezdetű, tehát nem pénzügyi kérdés. Ez messze meghaladja a pénzügyi témát. Talán így lehetne lefordítani: Egy hosszú távú cél elérésében, melyik az az eszköz, ami a legnagyobb valószínűséggel elvezet majd engem a célomhoz?

A válasz sokkal egyszerűbb és józanítóbb, mint gondolnád: Az, amelyiket tényleg használni fogod, azaz az amelyik meg is valósul.

Melyik a legjobb nyugdíj előtakarékosság? Az amit végigfizetsz majd a lejáratig. Persze nagyon fontos az összes szempont amit ebben a giga cikkben ki is veséztünk, fontos a költség, fontosak a hozamok, a hozzáférés lehetősége, az öröklés. De a legfontosabb mégis, hogy a nyugdíj megtakarítás elérje a célját. Elmondom még konkrétabban mire gondolok.

Ha te holnap nyitsz egy NYESZ számlát mert mindenhol azt olvasod, hogy a 3 közül az a legolcsóbb nyugdímegoldás, ezért biztos, hogy abból lesz a legtöbb plusz nyugdíjad, akkor készülj rá, hogy cserébe befektetési szakértővé kell válnod. Tényleg beleásod magad a befektetési alapok és ETF-ek világába? Hetente fogod majd nézni az árfolyamokat és adod veszed a papírokat? Mindezt 20-25 évig minden héten amíg nyugdíjas leszel? Meddig fogsz önként félretenni a számlára úgy, hogy ez nem kötelező, erről senki nem szól? Meddig leszel motivált a nyugdíj célodban? Ha 2 év múlva abbahagyod és a maradék 18-23 évben nem tettél félre, akkor valóban a legolcsóbb nyugdíj megtakarítással rendelkeztél de valójában nem használtad és nem lesz belőle semekkora plusz nyugdíjad.

Vagy egy másik lehetőség: Az önkéntes pénztárt választod, mert azt olvasod az online álszakértőktől, hogy a nyugdíjbiztosítás drága ezért belevágsz egy 20.000 Ft-os önkéntes pénztárba. Még 2-3 évig szép hozamokat látsz majd a számlán, aztán egyszercsak lejárnak a régen kibocsátott állampapírok és a hozamok visszaesnek. Nem kapsz mellé tanácsadót, ezért nem tudsz beszélni erről senkivel, így úgy döntesz, hogy lecsökkented a díjat. Az önkéntes pénztárak esetében ezt akár havi néhány ezer forintos minimum limitig megteheted. Aztán felröppennek újabb gazdasági hírek, és rémlik, hogy mintha már erről korábban olvastál volna: ismét előkerül, hogy az önkéntes pénztáraknál meg akarják szüntetni a lejáratkori egyösszegű pénzfelvétet, és azt járadékra cserélik. Tovább csökken a bizalmad és ismét nem tudod ezt semmilyen kompetens személlyel átbeszélni. Most már megérted azt is, hogy miért van az, hogy az átlag tagdíj az önkéntes pénztárak esetében havi 5.000 Ft körül mozog. Végül a munkáltatód, felajánlja, hogy megemeli a fizetésed és ezt a havi 5.000 Ft-os önkéntes tagdíjat pedig fizeti helyetted. A nyugdíjcélod így teljesen kikerül a fókuszból, mint ahogyan a normális nyugdíjad lehetősége is.

Vagy nézzük meg a harmadik esetet: Meglepődsz azon, hogy már 250 ezer embernek van nyugdíjbiztosítása, ezért komolyabban meg akarod érteni az okokat és leülsz egy független tanácsadóval. Ő egy saját fejlesztésű kalkulátor segítségével megmutatja neked, hogy ezzel a havi 20.000 Ft-tal melyik biztosítónál várhatóan mennyi költséget vonnak le tőled. Ezután közösen átnézitek a múltbéli hozamokat az egyes ajánlatoknál és megbeszélitek az előnyöket és hátrányokat is, így képbe kerülsz, hogy hol mennyi pénzed lehet a lejáratkor. Már ezalatt az 1 óra alatt többet tudtál meg a nyugdíjbiztosításokról, mint a NYESZ-ről és az önkéntes pénztárakról az elmúlt évek alatt. A 3 top ajánlat közül kiválasztasz egyet. A tanácsadód minden dokumentációt elintéz helyetted, neked csak alá kell írnod a szerződést és várnod a csekket. A cégtől 3 havonta kapsz hírlevelet, amelyben folyamatosan erősítik és fenntartják a motivációdat a nyugdíjcél fontosságát illetően. Nem felejted el, hogy nem egy “biztosításod” van, hanem a 30 milliós privátnyugdíjad felépítésének eszköze. A csekket hó elején befizeted ugyanúgy mint a rezsit, az adójóváírás minden évben rákerül a számládra. A tanácsadóddal évente 1x találkoztok és átbeszélitek a történéseket. Ha pedig bármi kérdésed van, hozzá elsőként fordulhatsz. A nyugdíjbiztosításod stabil, a hozamokkal elégedett vagy végül pedig 65 évesen felveszed a 33 millió forintot (3 millióval többet hozott, mint amire számítottál), úgy hogy akkor már 72 év a hivatalos nyugdíjkorhatár.

A fenti példa természetesen szemléltető jellegű, és mindössze arra kíván rámutatni, hogy a helyzet sokkal árnyaltabb annál, hogy a melyik a legjobb nyugdíj előakarékosság kérdésre konkrét választ tudjak adni neked.

És a mi szakmánk szépsége pontosan ebben rejlik. Nem csak a tényeket és a számokat mutatjuk meg neked a nyugdíj megtakarításokkal kapcsolatban, de segítünk neked együtt gondolkodni. A teljes üzleti modellünk olyan, hogy ne az eszetlen eladásban legyünk érdekeltek, hanem abban, hogy a nyugdíj előtakarékosságod valóban elérje a célját.

Melyik a legjobb nyugdíj előtakarékosság? Remélem, hogy ebben a cikkben amennyire csak lehet, közel tudtalak hozni ahhoz, hogy legalább egy előzetes képed legyen erről a kérdéskörről és annak összetettségéről. Annak ellenére, hogy mindent őszintén eléd tártam és olyan részletességgel írtam neked, a nyugdíj előtakarékosságokról, amilyen részletes leírást semmilyen másik weboldalon nem találsz, arra kérlek, hogy ne aggódj: Ha most tele vagy kérdéssel, kétellyel és válaszokat szeretnél ez teljesen normális, ez csak azt jelenti, hogy jól végeztem a dolgom. És persze azt is jelenti, hogy egy következő szintre léptünk a nyugdíjaddal kapcsolatban, arra a szintre ahol már tudunk valóban személyre szabottan a te igényeidről és te céljaidról beszélgetni.

A következő lépés tehát egy személyes konzultáció, ahol teljes figyelmet kapsz tőlünk és minden kérdésedre az eddig megszokott őszinte, de most már teljesen személyre szabott választ is kapsz. A konzultáció célja nem az eladás, hanem a teljes körű tájékoztatás. Nekünk az a fontos, hogy mindent megérts és egy felelősségteljes döntést tudj meghozni a nyugdíjaddal kapcsolatban. Mi eleve nem is tudunk neked eladni semmit, ugyanis nincsen termékünk. Közvetítők vagyunk, akik a te megbízásodból dolgoznak: Házhoz visszük neked a bankok és biztosítók ajánlatait, hogy együtt darabokra szedhessük ezeket, és te sorbanállás és marketing duma nélkül, a tényekre alapozva tudj választani.

25 magasan képzett tanácsadóink mindegyike él-hal azért amit csinál, és büszkén mondhatjuk, hogy a lelkiismeretünk szerint dolgozunk. Végre egy olyan pénzügyi tanácsadáson vehetsz részt, ami mentes a kellemetlen nyomulásélménytől és amiről már az első percben érezni fogod, hogy érted van. Ezért Sebestyén András és Deák Ferenc István, mi az alapítók, személyesen vállalunk feléd felelősséget.

A GRANTIS a nyugdíj megtakarítások szakértője és mielőtt erről személyesen is meggyőzödsz, olvasd el a velünk készült interjút a Forbes-ban, vagy fusd át azt, hogy mit is jelent az számunkra, hogy a GRANTIS a szolgáló pénzügyi tanácsadó?

Tanácsadóinkkal az ország bármely területén találkozhatsz, legyen szó a munkahelyedről, a lakásodról, de akár 500 m2-es Budapesti, Oktogoni irodánkban is szívesen látunk egy őszinte beszélgetésre.

Végezetül pedig Itt tudod leadni a jelentkezésed egy ingyenes és kötelezettségmentes tanácsadásra, az űrlap kitöltése után pedig legkésőbb 1 munkanapon belül, ügyfélszolgálatos kollégáink telefonon pontosítják az elképzeléseidet, és összekötnek egy GRANTIS tanácsadóval!

Ezt a cikket 1922 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555