Önkéntes nyugdíjpénztárak összehasonlítása: költségek, hozamok, előnyök, hátrányok

Az önkéntes nyugdíjpénztár a legrégebb óta, közel 20 éve igénybe vehető az államtól független nyugdíj előtakarékossági forma. Közel 1 millió pénztári számla van Magyarországon, mégsincs az interneten egyetlen olyan cikk sem, ami részletesen és tényleg őszintén mutatná be az emberekeknek az önkéntes nyugdíjpénztár, előnyeit, hátrányait és fontos tudnivalóit.

Mi a GRANTIS-nál, azért alkottuk meg a Nyugdijbiztositas.com weboldalt, hogy mindenkihez eljuttathassuk azt a tudást, amit a legtöbb hazai “pénzügyi tanácsadó” az értékesítés reményében eltitkol. Elegünk lett abból, amit a szakmában tapasztaltunk és elhatároztuk, hogy a gyökeres ellentétét fogjuk csinálni annak, amit mindenki csinál. Teljes sztorinkat itt tudod elolvasni.

Ma már minden hónapban 600-800 ember fordul hozzánk ezen a weboldalon keresztül, hogy segítsünk neki választani a piacon lévő több mint 100 nyugdíj megtakarítás közül. Ügyfeleink azért szeretnek minket mert nálunk végre nem tapasztalják azt a kellemetlen nyomulást, és valóban azt érzik, hogy nekünk az a fontos, hogy ők mindent értsenek. A Google,a Facebook és a Bizalmi kör rendszerében te is el tudod olvasni ezeket az ügyfélvéleményeket.

De nem csak ügyfeleink, hanem a sajtó is értékeli a független tájékoztatást, így hetente hívnak meg minket valamelyik TV műsorba, vagy kérnek meg minket a nagyobb hírportálok arra, hogy mondjuk el véleményünket egy nyugdíj előtakarékossági téma kapcsán, 2018-ban a Forbes magazin is készített velünk egy interjút.

Ahogy láthatod, mindenünk a tájékoztatás, így ebben a cikkben minden információt érthetően és őszintén összeszedtünk neked az önkéntes nyugdíjpénztárakról.

AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRRÓL

Az 1998-ban létrehozott önkéntes nyugdíjpillér, a legelső kezdeményezés volt arra Magyarországon, hogy valóban a saját nevünk alatt, saját számlán tudjunk a nyugdíjunkra gyűjteni, mindehhez pedig igénybevehessünk adókedvezményt is.

Az önkéntes nyugdíjpénztár nem összekeverendő a magánnyugdíjpénztárral, amely a tisztán állami TB nyugdíjrendszer része volt. Azt az állam hozta létre, a tagdíjakat is az állam szedte be automatikusan a bruttó bérünk egy bizonyos százalékából és az állam is szüntette meg. “Magán” – nyugdíjnak azért hívták, mert amíg a tőlünk levont, és az állami nyugdíjrendszerbe vándorló nyugdíjjárulékból a jelen kor nyugdíjasait finanszírozzák, addig a magánnyugdíjjal az volt a cél, hogy az a takarékoskodó nyugdíját gyarapítsa majd.

Az önkéntes nyugdíjpénztár csak annyiban hasonlít a magánpénztárakhoz, hogy szintén pénztári konstrukció. Az önkéntes nyugdíjpénztárba azonban a saját pénzünkből fizetünk be önkéntesen, és nem az állam utal át automatikusan egy fix részt a bruttó bérünkből.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak széleskörű elterjedéséhez az is erősen hozzájárult, hogy a munkáltató átvállalhatja a tagdíjfizetést a pénztártag helyett, így rengeteg esetben valójában a cég fizeti a dolgozók tagdíját, vagy annak egy részét.

Érdekes azonban a számok mögé nézni: Az 1 millió önkéntes nyugdíjpénztári számla átlagos egyenlege 1,1 millió Ft. Ez megdöbbentően kevés, ha azt vesszük, hogy 20 éve létező nyugdíj előtakarékossági formáról van szó. Ha az értékkövetést is figyelembe vesszük, akkor körülbelül 3000-3500 Ft-ra jön ki az átlagos havi tagdíj, ami egy pénztártagra jut. (Csak érdekességképpen a nyugdíjbiztosításoknál ugyanez az átlag 17.000 Ft, pedig a konstrukció mindössze 2014 óta létezik!) Az önkéntes pénztár tehát valóban elterjedt nyugdíj megtakarítási forma, sajnos azonban ilyen alacsony összeggel emberek százezreinek fog majd csalódást okozni, akik havi pár ezer forintból akarják letudni a nyugdíjukat.

Mi lehet az oka annak, hogy ennyire nem veszik komolyan az emberek az önkéntes nyugdíjpénztárat? Nos erre több magyarázat is lehetséges. Sok esetben a cégek valóban átvállalnak egy valamekkora mértékű tagdíjbefizetést, hogy a dolgozót ösztönözzék arra, hogy ő maga is tegyen félre, de a legtöbb esetben ez elmarad és megáll ott, hogy végül csak a cég fizeti a munkavállalónak, ráadásul a 2018-as év előtt adókedvezmény sem járt a céges befizetések után. Sajnos az sem segít a privát nyugdíjunknak, hogy az önkéntes pénztárak esetében egyáltalán megengedett ilyen alacsony összeget félretenni. Nyugdíjbiztosítások esetén a minimális belépési limit havi 10.000 Ft, és mi még ezt is kevésnek tartjuk. Harmadrészt sok pénztár azt is megengedi, hogy egyáltalán ne fizesse az ember a minimális tagdíjat, így a tagdíjfizetéseket az elért hozamból érvényesítik, egészen addig amíg az elért hozam elolvad és csak a teljes befizetésünk marad.

Pedig ha már valaki belevágott egy önkéntes nyugdíjpénztárba, akkor érdemes lenne azt fizetnie, mert nagy valószínűséggel az adókedvezmény és a hozamok miatt indította el.

AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ADÓKEDVEZMÉNYE

Az önkéntes nyugdíjpénztár legnagyobb előnye az éves 20% adójóváírás, azaz hogy minden a számlára befizetett, nyugdíjra félretett pénzünket +20%-kal megtoldhatjuk a bevallott SZJA-nkból. Márpedig befizetett SZJA-nk minden évben bőven van, egy minimálbéres is közel 230 ezer SZJA-t hagy az államnál évente, egy 200 ezer forint nettót kereső ember pedig évente fél millió Ft személyi jövedelem adót fizet.

Ebből most az önkéntes nyugdíjpénztárral, évente maximum 150.000 Ft-ot visszakérhetünk a nyugdíjpénztári számlánkra, így azt a saját privát nyugdíjunkra fordíthatjuk. Abban az évben amikor nem nyilatkozunk erről, ez a lehetőség arra az évre visszavonhatatlanul elveszik. A maximális 150.000 Ft éves adókedvezményt 750 ezres éves nyugdíjpénztári befizetésnél tudjuk elérni, de ha már csak havi 20.000 Ft-ot is teszünk félre a nyugdíjunkra, az önkéntes pénztári számlánkra, az a +20% adójóváírás miatt is valójában 24.000 Ft-ot ér. Ez már évente +48.000 Ft ajándékba.

Ez az adókedvezmény már 1998 óta létezik, azaz aki időben elkezdte és minden évben csak 20.000 Ft-ot fizetett be magának az mára már 1 millió forintot tudott visszaigényelni az adójából. És erre, plusz a befizetésekre is természetesen megkapta a hozamokat minden évben.

Az adókedvezményt minden év elején az előző évre vonatkozóan az adóbevallásban kell beikszelni, mert az nem jár automatikusan, ezért sokan el is felejtik ezt. De mostmár egyre egyszerűbb az igénylése például lehet ügyfélkapun is intézni, vagy megkérhetjük rá a könyvelőnket is. Mi minden ügyfelünknek segítséget nyújtunk ebben, így idén is több ezer embernek küldtük ki az ide vonatkozó útmutatónkat.

Sokan félnek attól, hogy az ilyesfajta adókedvezmény állami befolyást jelent, ez viszont teljesen alaptalan. Az SZJA jóváírást valóban az állam hozta létre és írta bele az SZJA törvénybe, de ez ugyanúgy igaz minden másik törvényre is. Ettől még az államnak nem lesz nagyobb befolyása az ilyen jellegű megtakarításokkal kapcsolatban. Való igaz, hogy előírhatja és elő is írja például azt, hogy a pénztárak bizonyos portfólióinak mekkora részéért kell állampapírt vásárolnia. Módosíthatja a törvényi feltételeket ezért például kitolhatja a nyugdíjkorhatárt, ami negatívan érintheti az önkéntes nyugdíjpénztárakat.

De a pénztári számlához ugyanúgy nem férhet hozzá, mint mondjuk a bankszámlához. Az adókedvezményt sem törölheti el visszamenőleg, így a legrosszabb dolog, ami történhet az az, hogy a jövőre vonatkozóan megszünteti, de erre vonatkozóan jelenleg semmilyen jel nem utal.

Az SZJA jóváírás jó dolog, mert végre saját magunk is profitálhatunk a befizetett adónkból, nemcsak a megnevezhetetlen közjó előmozdítását támogatjuk vele. Érdemes tehát élni vele.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak másik nagy előnye a 20% szja adójóváíráson felül, az alacsony költségek.

Melyik a legjobb önkéntes nyugdíjpénztár?

Melyikkel lehetett a legmagasabb hozamokat keresni? Melyik volt a legolcsóbb?

AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR KÖLTSÉGE

A legtöbb befektetésre igaz, hogy általában 2 féle költsége van:

  • Az egyik magának a számlának (az eszköznek, a platformnak) a költsége, amelyen keresztül a befektetéseket vesszük
  • A másik a mögöttes befektetések kezelési költsége és a befektetéshez kapcsolódó egyéb díjak

Az első, azaz a pénztári számlát illető költségek esetén könnyű dolgunk van, mert az önkéntes nyugdíjpénztárak költségelvonása sávos, ami azt jelenti, hogy annál kevesebb költséget vonnak le, minél magasabb havi tagdíjbefizetést vállalunk. Nem ritka az olyan pénztár, amelyik havi néhány ezer Ft befizetés alatt akár 5-6%-ot is levon befizetésenként, a legjobb költségarányt, ami pedig 1-4% között mozog, általában havi 20-25.000 Ft befizetése mellett érjük el.

Az önkéntes pénztárak így egy havi 6.300 Ft-os befizetést feltételezve, átlagosan 5,58-6,52%-ot vonnak le befizetésenként.

Ezt a költséget a pénztárak nyíltan is ki is mutatják, azt a Magyar Nemzeti Bank oldalán is megtaláljuk, és mi is összegyűjtöttük neked az alábbi táblázatban a hozamokkal együtt, a legnagyobb pénztárakra vonatkozóan.

Önkéntes nyugdíjpénztár hozamok

A második költségnem esetén,azaz a mögöttes befektetésekhez kapcsolódó költségek esetén sajnos már nem ilyen őszinték a pénztárak. Azt több pénztár is közli, hogy a választható portfoliók milyen indexeket követnek, és van olyan társaság, amelyik már -tól -ig mértéket is meghatároz ezeknél arra vonatkozóan, hogy milyen arányban tartják a befizetett pénzünket a különböző kockázatú eszközökben. (Ugye a költség leginkább a befektetési eszköz kockázati szintjétől függ

Az viszont, hogy pontosan milyen eszközöket is vásárol a pénztár a pénzünkből, rejtve marad előlünk. Ebből kiindulva pedig természetesen a költségek legnagyobb részét kitevő ún. mögöttes vagyonkezelési költséget, azaz annak az árát, amiért a pénzünket kezelik szintén ne keressük egyik szabályzatban sem.

Sőt ennek a költségnek nem, hogy a mértékét, de egyáltalán a létezését sem kell közölniük az önkéntes pénztáraknak, hiszen nincsen erre vonatkozó egységes mutató szám, vagy bármilyen olyan költségmutató, mint mondjuk a nyugdíjbiztosítások esetében kötelezően közzé teendő TKM mutató.

Erre a költségre mindössze a bruttó és a nettó hozamok különbségéből lehet következtetni, amelyet a Portfolio.hu gyűjtött össze még 2015-ben. Íme a táblázat, az önkéntes pénztárak legnagyobb rejtett költségeiről:

Önkéntes nyugdíjpénztárak költségei

Egy frissebb ábra:

Önkéntes nyugdíjpénztárak költségei

Látható, hogy a 8 legnagyobb taglétszámú pénztár ki nem mutatott rejtett költsége évente 0,57% körül van. Fontos azt tudni, hogy ezt a költséget mi azért nem érzékeljük, mert bele van építve a portfoliók árfolyamába, azaz mi már eleve az ezen költséggel csökkentett nettó hozamokat látjuk a saját számlánkkal kapcsolatosan. A bruttó hozamokat pedig csak az MNB weboldalán lévő tájékoztatóból tudjuk kibogarászni, ha kimondottan utánamegyünk a dolognak.

Tervben van véve, hogy hamarosan az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében is a nyugdíjbiztosításokhoz hasonlóan egyetlen mutatóban mutassák ki a ténylegesen levont költségeket, addig viszont még erre nem kötelezi semmi a pénztárakat.

Fentiek alapján összefoglalásul mit lehet elmondani az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeiről?

Talán azt, hogy reális. A semmilyen szolgáltatást nem nyújtó “csupasz” NYESZ számlánál drágább, viszont a jóval több szolgáltatást nyújtó nyugdíjbiztosításnál olcsóbb. Az önkéntes nyugdíjpénztár tehát a költségeket vizsgálva a  középmezőnyben helyezkedik, ami azt jelenti, hogy ha az összes költséget összeadjuk, akkor pénztártól függően 0,5-1,5% a tényleges költségünk a teljes vagyonra vetítve évente. Ezért a költségért megkapjuk az előre összeállított 2-6 db portfóliót, és azt a kényelmet, hogy nem kell foglalkoznunk a befektetéssel.

Költséget azonban mindig hozammal együtt célszerű vizsgálni, hiszen ezek különbségéből jön ki majd a végső nyereségünk. Mi a helyzet tehát az önkéntes nyugdíjpénztárak hozamaival.

AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR HOZAMA

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében viszonylag kevés szabadságunk van abban, hogy megválasszuk, hogy mibe fektessék a pénzünket. Pénztáranként jellemzően 2-6 db előre összeállított portfólió közül választhatunk, amelyek kockázati szintjüktől, és ezzel összefüggésben hozamtermelő képességeik szerint vannak összeállítva. Ennek megfelelően egy fiatal pénztártag, akinek még 20-25-30 éve van hátra a nyugdíjig, nyugodtan választhatja a részvénytúlsúlyos portfóliókat, mert mivel több ideje van, ezért ugyanarra a magas hozamelvárásra, a kockázata is alacsonyabb lesz. Ugyanezen logika mentén pedig minél idősebb valaki annál inkább a biztonságosabb portfóliókat érdemes választania.

Az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók jelentős része főleg magyar állampapírt tartalmaz, a pénztárak csak nemrégiben kezdték el részvényekkel is higítani a kockázatosabb portfóliókat. Az állampapírnak megvan az az előnye, hogy mindig is az infláció feletti kamatot garantál, ráadásul ezek az állampapírok jellemzően régi kibocsátású, hosszú lejáratú állampapírok voltak, amelyek igen szép éves kamatokkal dolgoztak és ez látszik is a portfóliók múltbéli hozamain. Ennek fő oka az, hogy az ilyen állampapírok kibocsátásakor az infláció és a jegybanki alapkamat is igen magas volt, így az állampapírok is ennek megfeleően magas kamattal lettek beárazva, közben pedig a jegybanki alapkamat rekord alacsony szintre csökkent 0,9%, és az infláció is 2% körül mozog, ezért a mostani kamatkörnyezetben különösen örülünk ezeknek a múltbéli hozamoknak. Ha megnézzük az MNB jegybanki alapkamat alakulásáról készült ábráját, akkor láthatjuk, hogy 2013 előtt nem is igazán volt 5% alatt a bubor, sőt a 2008-2009-es évben volt, hogy a 11,5%-ot is elérte.

A rossz hír pedig az, hogy szépen lassan az összes ilyen magas kamatozású, hosszú lejáratú állampapír lejár majd és az újakat bizony ebben az alacsony kamatkörnyezetben árazzák be, ezért a jövőben az önkéntes pénztárak portfolióinak hozamai várhatóan erős csökkenést fognak mutatni. Valószínűleg éppen ezt akarják egyensúlyozni azzal a pénztárak, hogy elkezdtek mg több részvényt pakolni a portfóliókba.

Ezen túl pedig az, hogy a privát nyugdíjra szánt pénzünk nagy részéből állampapírt vásárolunk egy különleges helyzetet teremt, mert gyakorlatilag azt a célt, amiért a nyugdj előtakarékosságot elkezdtük, -azaz hogy függetlenedjünk az államtól- helyből meg is hiúsítjuk. Az állampapírok vásárlásával ugyanis a privát nyugdíjtőkénket is szépen kiszolgáltatjuk a hazai gazdaság teljesítményének, kis túlzással tehát azt lehet mondani, hogy bevásároljuk magunkat egy állami nyugdíjhoz nagyon hasonló kockázatokkal bíró rendszerbe. Tesszük ezt úgy, hogy a saját pénzünkről van szó, amelyből akár külföldi kötvényeket, részvényeket vagy befeketetési alapokat is vásárolhatnánk, ezáltal pedig valóban függetlenítenénk magunkat az államtól.

Természetesen erre bizonyos pénztárak 1-1 portfóliója esetén is van lehetőségünk, de ez még mindig korlátozott lehetőséget jelent.

Fentiek alapján tehát az alapszabály az, hogy időszaki hozamokat, adott időszaki hozamokkal érdemes összevetni. A mostani alacsony kamatkörnyezet hozamait nem érdemes a 10 évvel ezelőtti 2 számjegyű hozamokkal összehasonlítani, mert teljesen valótlan következtetéseket fogunk levonni.

Amit viszont tehetünk, hogy a pénztárak múltbéli hozamait, a lehető legrégebbi időtávot felölelve és egymással hasonlítjuk össze, ebből nagyjából következtethetünk arra, hogy melyik pénztár milyen hatásfokkal kezeli a befektetéseit. Az alábbi táblázatban az elmúlt 10 és 15 éves évesített átlaghozamot is megtaláljuk. Ezek alapján a 3 kockázati kategóriában, a pénztárak által termelt átlagos éves hozamok a következő sávokban mozognak:

Klasszikus portfóliók éves átlaghozama: (főleg állampapírt tartalmaz): 5,3% – 7,47%

Kiegyensúlyozott portfóliók éves átlaghozama (már tartalmaz kötvényt, részvényt is): 6,10% – 8,39%

Növekedési portfóliók éves átlaghozama (részvénytúlyos): 6,12% – 9,21%

Teljes képet pedig akkor kapunk, ha az infláció alakulását is mellé tesszük:

Infláció

Szépen látszik, hogy 15 évvel ezelőtt, 2003-tól közel 10 évig az infláció átlagosan 5% körül mozgott, hol csak 3,6% volt, hol 8%, mindössze 2014-től mondható alacsonynak. Az infláció egészséges szintje és célja egyébként a Magyar Nemzeti Bank szerint, hosszútávon évi 3%.

Azt hiszem, hogy így már érthető a az állampapír hozamok és az infláció kapcsolata, és ennek függvényében reálisabban tudjuk értékelni az önkéntes nyugdíjpénztári hozamokat.

A múltban tehát a pénztárak durván 1% körüli éves költséggel és 6% körüli éves hozammal körülbelül 5% tiszta hozamot tudtak termelni mínusz infláció. Ez tényleg nagyon elnagyolt becslés, egyénenként ettől eltérések mutatkoznak, mégis közelebb visz minket a hozamtermelő képességük értékeléséhez. A múlt persze soha nem garancia a jövőre nézve, és ez az önkéntes pénztárak esetében különösen igaz:

Ha ugyanis önkéntes nyugdíjpénztári számla nyitásában gondolkodunk, akkor vegyük számításba azt, hogy ezek a hozamok az állampapírok kamatainak jövőbeni csökkenése miatt esni fognak, ami főleg a nagy állampapír kitettséggel rendelkező klasszikus és kiegyensúlyozott portfóliókat érinti. Ne számítsunk tehát a múltra alapozva ugyanilyen jövőbeni hozamokra. A növekedési portfóliók már kisebb részben tartalmaznak állampapírt, és nagyobb részben részvényeket, ezért ezekre kisebb hatással lesz az állampapír kamatok csökkenése.

Egyébként bármilyen megtakarítást is választunk, az alapszabály, hogy a hosszabb táv, nagyobb esélyt is jelent a magasabb átlaghozamokra, hiszen a részvények hosszú távon hoznak igazán jól.  Ugyanakkor pontosan a hosszú táv, az ami félelemmel tölti el az embereket: Mi lesz, ha nem tudom fizetni a nyugdíj célú megtakarításom? Mi történik, ha mégis előbb lenne szükségem a pénzre? Hogyan férhetek hozzá a pénzemhez? Nézzük meg ezeket a kérdéseket az önkéntes nyugdíjpénztár esetében:

AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR HOZZÁFÉRHETŐSÉGE

Az mind a 3 nyugdíj célú megtakarításra igaz, (önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ és nyugdíjbiztosítás) hogy alapvetően a nyugdíjbavonulásunk időpontjában vehető fel a teljes befizetett összeg, az adójóváírás és az ezeken elért hozamok. Az önkéntes nyugdíjpénztár és a NYESZ esetében viszont a lejárat mindig az aktuális nyugdíjkorhatár, azaz ha időközben ez emelkedik 70 vagy 75 évre, akkor a számlánk lejárati időpontja is kitolódik. Egyedül a nyugdíjbiztosítás jár le fixen a kötéskor rögzített nyugdíjkorhatárkor, ami a 65. születésnapunk, függetlenül attól, hogy közben növelik-e a nyugdíjkorhatárt vagy sem.

Ha viszont a tényleges nyugdíjazásunk időpontja előtt van szükségünk a pénzünkre, akkor az önkéntes nyugdíjpénztárból, adómentesen csak a 20. év eltelte után vehetjük fel az összegyűlt egyenleget, azonban az összes igényelt adókedvezményt 20% büntetőkamattal levonják az egyenlegből, hiszen azt a nyugdíjunkra kapjuk.

Ha 20 év előtt lenne szükségünk a pénzünkre, akkor 2 lehetőségünk van:

  • A 10. év eltelte után az összegyűlt hozamot 3 évente kivehetjük adómentesen. Ha viszont ez nem lenne elég és a tőkéhez is hozzányúlnánk, akkor:
  • a 10. év eltelte után, azaz a 11 évtől a tőkét  is felvehetjük, ezután viszont fixen adóznunk kell, viszont ezt a fix adót a befizetett tőke egyre kisebb része után fizetjük, azaz évente csökken az adóalap.. Az adó mértéke: 15% SZJA és 27% EHO, a 11. évtől pedig 100%-ról, évente 10%-kal csökken az adóalap. Azaz a 12. évtől a teljes tőke 90%-a után, a 13. évbtől a 80%-a után, a 14. évtől pedig a 70%-a után adózunk és így tovább egészen a 21. évig ahol már a teljes tőke is adómentessé válik.

Nagyon fontos viszont tudni, hogy a 10. év utáni befizetésekre vonatkozóan az időszámítást nem a számlanyitástól számítják, hanem az adott befizetés időpontjától, magyarul minden évben új számítás lép életbe.

Ez alól a szabály alól egyetlen kivétel van, ez pedig a 2007 december 31 előtt befizetések. Az ezen időpont előtti befizetések esetén ugyanis, nem a befizetés időpontjától kezdődik az időszámítás, hanem a számlanyitástól.

10 év előtt csakis abban az esetben van lehetőségünk pénzt felvenni az önkéntes nyugdíjpénztárból, ha már nyugdíjba vonultunk. Nyugdíjasként is 2 lehetőségünk adódik:

  • Nyugdíjba vonuláskor és 10 év eltelte előtt 15% SZJA fizetendő a teljes tőkére
  • Nyugdíjba vonuláskor és 10 év eltelte után pedig teljesen adómentes, hiszen ez a “normál” lejárat.

Összefoglalva tehát azt lehet mondani, hogy nyugdíjazás előtt legelőször a 10. évben nyúlhatunk hozzá az önkéntes nyugdíjpénztárhoz, de akkor csak a hozamot kapjuk meg adómentesen, a tőke a 20. évig még csökkenő alappal de adózik, a 21. évtől pedig a tőkét is felvehetjük adómentesen.

Nyugdíj előtti hozzáférés esetén viszont az adókedvezmények 120%-on történő visszafizetésével minden esetben számoljunk, hiszen ezt az állam  nyugdíjunkra adja. Ha pedig már elértük a nyugdíjas kort, de még nem telt el a 10 év várakozási idő a számlanyitás óta akkor is kell 15% SZJA-t adózni a tőke után

Véleményünk szerint nem érdemes egyik opcióval sem élni, csakis a legvégső esetben, ilyenkor azonban tudatosítsuk magunkban, hogy az a nyugdíjcél kerül veszélybe, amely felé 10-15 éve folyamatosan haladtunk.

De mi történik egy halál- vagy egy rokkantság esetén? Hogyan öröklődik az ökéntes nyugdíjpénztár egyenlege?

AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ÖRÖKLÉS

Ma Magyarországon 18% az örökösödési illeték, azaz ennyit kell fizetnie az örökösnek, ha a halálunk esetén bármit örököl utánunk. Kivéve egyenes ági rokon kezébe kerülő vagyon esetén, vagy mostoha és nevelt gyermek 20 milliós értékhatárig terjedő örökségénél, illetve, az ingóságok 300 ezer forintos értékhatár alatti részére vonatkozóan.

És akkor a helyzetet tovább nehezíti a hagyatéki eljárás, ami akár több hónapig is elhúzódhat.

Az önkéntes nyugdíjpénztár öröklése kedvező, hiszen ehetőségünk van a szerződésben jó előre kedvezményezettet megjelölni, aki így az örökösödési illeték megfizetése alól mentesül és a hagyatéki eljárást is “megússza”. Az örökös ilyenkor 2-3 héten belül dönthet arról, hogy adómentesen felveszi a pénzt, vagy átvezettetheti azt a saját önkéntes nyugdíjpénztári számlájrára is és gyarapíthatja vele saját nyugdíját.

Ha viszont nem jelölünk meg kedvezményezettet a szerződésben, akkor csak a törvényes örökös rendelkezhet a pénzről.

Mi a helyzet rokkantság esetén? Ha a rokkantság mértéke eléri a rokkantnyugdíj (rokkantsági ellátás) jogosultságának határát, akkor az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltat, adómentesen. Eldönthetjük ilyenkor, hogy egyösszegben, vagy járadék formájában kérjük az összegyűlt pénzt, de akár vegyesen is kérhetjük. Ha viszont 10 éven belül történik egy rokkantság vagy tartós egészségkárosodás velünk, akkor azt is megtehetjük, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárban összegyűlt összeget átvisszük egy egészség- vagy önsegélyező pénztárba. Az átlépés feltétele, hogy az egészégkárosodás meghaladja a 40%-ot, illetve, hogy a munkaképességünk legalább 50%-kal csökkenjen.

A más pénztárba történő átlépés esetén sem keletkezik adófizetési kötelezettségünk. Az önsegélyező pénztárba átmozgatott pénzből azután vehetünk gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, pótolhatjuk belőle a kieső jövedelmünket, de akár még a jelzáloghitelünk törlesztésére is fordíthatjuk.

Végezetül talán nem is maradt más kérdés hátra, mint hogy milyen esetekben érdemes az önkéntes nyugdíjpénztárat választani?

KINEK AJÁNLOTT AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR?

2014-ig a válaszunk erre a kérdésre biztos, hogy azzal kezdődött volna, hogy mindenkinek, akinek a munkáltatója átvállal valamekkora tagdíjfizetést az önkéntes nyugdíjpénztárába. A nyugdíjbiztosítások megjelenésével azonban ez a tanács ma már nem helytálló. A munkáltató által fizetett önkéntes pénztári tagdíjra ugyanis nem jár adókedvezmény, így sokkal jobban járunk, ha az ilyen jellegű béren kívüli juttatást inkább erzsébet utalványban, vagy bármilyen más formában kérjük ki, és ezt az összeget, amit itt megspóroltunk, inkább mi magunk fektetünk be egy nyugdíjbiztosításba. Ilyen formán az adójóváírástól sem esünk el, és a cafetéria keretünket is kihasználtuk.

Ha viszont nem vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy a munkáltatónktól kapunk bármiféle béren kívüli juttatást, akkor abban az esetben válasszuk az önkéntes nyugdíjpénztárt, ha:

  • A nyugdíjra félretett részünk egy részéből eleve állampapírt szeretnénk vásárolni és maradunk a magyar gazdaságban való befektetésnél és az inflációkövető papíroknál. Ebben az esetben nem fog minket zavarni az, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók egy része főleg állampapírt tartalmaz.
  • Ha bevállaljuk azt, hogy a nyugdíjkorhtár tologatásával, a privát nyugdíjra félretett pénzünk hozzáférése is tolódik.
  • Ha hosszútávon megelégszünk 2-6 féle befektetési portfólióval és semmilyen szakmai támogatást nem igénylünk a nyugdíj megtakarításunk mellé
  • Ha már kevesebb mint 10 évünk van hátra a nyugdíjig, és egy nyugdíjbiztosítás a fejnehéz költségszerkezet miatt ilyen távra nem érné meg nekünk
  • Rendelkezünk nyugdíjbiztosítással vagy NYESZ-szel, de még nem használtuk ki az éves 280 ezres adójóváírást, és jól jönne évente +150 ezer forint visszaigényelt adó az önkéntes pénztári számlánkra.
  • Ha kellően tudatosak vagyunk ahhoz, hogy 15-20-25 éven keresztül félreteszünk akkor is, ha erre senki nem kötelez minket és senkitől nem kapunk motivációt, megerősítést vagy segítséget a nyugdíjcélunkhoz.

Véleményünk szerint az önkéntes nyugdíjpénztár inkább kiegészítője lehet egy nyugdíjprpgramnak mint megalapozója. Ezt a véleményünket az önkéntes nyugdíjpénztári számlák alacsony átlagegyenlege is alátámasztja: Közel 1 millió tag van, mindössze 1,1 milliós átlagos egyenleggel, ami havi 3-4.000 Ft-os átlagos befizetésnek felel meg. Sajnos tehát a gyakorlat azt mutatja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárat addig használják az emberek, amíg ezt a munkáltatójuk fizeti helyettük, vagy amíg abba az önámításba ringatják bele magukat, hogy ez a havi 4.000 Ft majd megoldja a nyugdíjukat. Havi 4.000 Ft-ból még 20 év alatt is csak alig 1 millió ft-os befizetés gyűlik össze, amit ugyan meg lehet duplázni vagy háromszorozni az adókedvezményekkel és a hozamokkal, de valóban 3 millió ft-ból szeretnénk élni idős korunkban? Ennyit szánunk az időskori önmagunknak?

Ráadásul az önkéntes nyugdíjpénztárak sávos költségelvonása miatt pontosan az ilyen alacsony összeget terhelik a legmagasabb költségek is.

2014 óta a legracionálisabb döntés egy olcsó és jó hozamtermelő képességű nyugdíjbiztosításra alapozni a privát nyugdíjunkat, és ha ez az adókedvezmény még nem elég, akkor ezt célszerű kiegészíteni egy önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal is. Ez persze nem egy személyre szabott tanács, hanem egy általános ökölszabály, amelyet az ügyfeleink által leginkább preferált stratégiának látunk. Havonta 600-800 emberrel találkozunk, akik a Nyugdijbiztositas.com -on keresztül adják le jelentkezésüket és eldöntötték, hogy tesznek a saját nyugdíjukért. 25 magasan képzett tanácsadónk napi szinten járja az országot azért, hogy mindenkinek megadhassuk azt a kristálytiszta és őszinte információt, ami egy felelősségteljes döntéshez, választáshoz kell.

Miután a saját fejlesztésű kalkulátorunkkal végre a számokat és a tényeket tudjuk megmutatni, illetve őszintén beszélünk a 3 nyugdíj megtakarítási forma előnyeiről és hátrányairól is, a tisztánlátás után a legtöbb ügyfelünknél a nyugdíjbiztosítás lesz a befutó.

Ez persze nem csak nálunk van így, hanem általános tendencia.:Még csak 4 év telt el a nyugdíjbiztosítás létezése óta, de már 250 ezer magyarnak van nyugdíjbiztosítása, ráadásul átlagosan 17 ezer forintos havi megtakarított összeggel, ami közel 5x magasabb, mint amint az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetnek.

És akkor ezen a ponton szokták feltenni a legnépszerűbb kérdést:

MELYIK A LEGJOBB NYUGDÍJ ELŐTAKARÉKOSSÁG?

Ebben a cikkben minden információt odaadtunk neked az önkéntes nyugdíjpénztárról, őszintén és mindenféle mellébeszélés nélkül . Ezek alapján már nagyjából meg tudod határozni, hogy ez a konstrukció-e az, amiben nyugodt szívvel gyűjtenéd a nyugdíjra félretett pénzed. Ha mégsem ez az, akkor lehet, hogy a nyugdíjbiztosítás az, vagy a nyugdíj előtakarékossági számla. Az is lehet, hogy a cikkek alapján még nem tudtad eldönteni, hogy melyiknek is szavazol bizalmat. Ne aggódj, mert ez teljesen rendben van: Évtizedes elkötelezőésű döntésről van szó, ezért teljesen természetes, hogy több információra van szükséged.

Még ha tudod is, hogy mondjuk a nyugdíjbiztosítást nézted ki, akkor is a legfontosabb lépés még hátra van: Melyik konkrét ajánlatot válasszam? Melyikkel járok a legjobban?

Ezt a döntést minden esetben a számokra és a reális esélyekre kell alapozni.  Ez pedig mindenki esetében személyre szabott. Általános információk szintjén mi eddig a pontig tudtunk neked segíteni. Böngészheted a blog-ot, ahol 300-nál is több cikket találsz a témában. Ezek segítségével olyan tudást szerezhetsz a nyugdíj megtakarítások terén, ami az emberek 1-2%-ának van csak. De ez még mindig nem személyes segítség, hiszen egyik cikk sem tudja figyelembe venni, az:

  • életkorodat
  • pontos élethelyzetedet
  • jövőbeli céljaidat
  • a kockázatviselési hajlandóságodat
  • meglévő tapasztalataidat és elvárásaidat a megtakarításokkal kapcsolatban.

És még sok más olyan tényezőt sem vesz figyelembe, amely alapvetően fogja meghatározni azt, hogy melyik nyugdíj megtakarítás lesz számodra a befutó. Mert melyik a legjobb nyugdíj megtakarítás? Az, amelyiket végig tudod vinni a nyugdíjas korodig, és amelyikkel valóban tízmillióid lesznek a 65.ik születésnapodon

A következő lépés tehát, hogy leülsz egy olyan független szakértővel, akinek évek óta az a feladata, hogy a piacon elérhető nyugdíj megtakarításokat ismerje és segítsen neked a választásban.

JELENTKEZZ EGY INGYENES ÉS NYOMULÁSMENTES KONZULTÁCIÓRA!

Emlékszel, hogy a cikk elejét azzal kezdtem, hogy a GRANTIS miért más mint a magyar pénzügyi tanácsadók. Pontosan az ezen a területen érezhető nyomulás és hozzá nem értés ellen küzdünk azzal, hogy mi minden információt odaadunk neked. Ez a mi feladatunk és szívügyünk: Hogy te mindent érts. Pontosan arra számíthatsz egy személyes konzultáción is, mint amit ebben a cikkben tapasztaltál: Őszinteségre, korrekt tájékoztatásra és a szabad döntés jogára.

JELENTKEZÉS INGYENES NYUGDÍJ TANÁCSADÁSRA

Szeretnéd, hogy segítsünk választani a több tucat nyugdíj-előtakarékosság közül? Jelentkezz, és megkeressük a hozzád illőt!

30 magasan képzett tanácsadóval dolgozunk, akik között nem kevésnek van 10-15 év tapasztalata ebben a szakmában. Nem a jutalék, hanem a lellkiismeretünk szerint dolgozunk, és ez nem csak duma. Az egész üzleti modellünk arra épít, hogy ezt megtehessük: Nálunk nincsen házalás, nincsen hideghívás, nincsen nyomulás. Mindenki úgy fordul hozzánk, ahogyan most te fogsz: Egy hasznos cikkünket elolvasva veszi fel velünk a kapcsolatot, mert valóban független információra van szüksége.

Az a pénzügyi tanácsadó akar mindenáron eladni, aki képzetlen és bizonytalan, hogy lesz-e a következő hónapban ügyfele. Egy GRANTIS tanácsadó tudja, hogy nem feladata eladni. Semmit nem kell eladni, mert az ember saját magától is megveszi azt, amiről tudja, hogy szüksége van rá. A mi feladatunk pedig pontosan az, hogy megtudd, hogy mire van szükséged.

A piacon lévő közel 110 féle nyugdíj megtakaríás közül együtt kiválasztjuk és a számokkal bemutatjuk, hogy melyik az a top3 ami neked a legmegfelelőbb lesz. Minden kérdésedet átbeszéljük és ha nem szeretnél semmiről nem kell azonnal döntened. Mi szétszedjük neked a termékeket és őszintén elmondjuk a hátrányokat is, ezután neked csak választanod kell.

Nagyon fontos látnod, hogy pontosan ugyanazokat a termékeket dolgozzuk fel mi is, amit a bankban / biztosítókban / pénztárakban érhetsz el. Nem lesz drágább a termék azáltal, hogy rajtunk keresztül indítod el, sőt ellenkezőleg! Mivel valóban függetlenül tudsz dönteni, milliókat spórolunk meg neked azáltal, hogy megkímélünk egy rossz választástól. Alkuszok vagyunk és a te megbízásodból kutatjuk fel a piacon elérhető konstrukciók közül azt a nyugdíj megtakarítást, amely minden szempontodnak megfelel.

Mindez neked 0 Ft-odba kerül, mert minket majd az a pénzintézet jutalmaz sikerdíjban, amelyet majd te választasz. A sikerdíjak mértéke pedig a Magyar Nemzeti Bank által szabályozott, így nem fordulhat elő visszaélés. Ha pedig nem választasz semmit, akkor ingyen dolgoztunk neked. Ez a mi kockázatunk. Tőlünk nem fogsz nyomulást, tukmálást, vagy sürgetést kapni. Helyette egy kötelezettségmentes, ingyenes és jó hangulatú beszélgetésen fogsz részt venni, ahol végre azt fogod érezni, hogy valakinek tényleg az a fontos, hogy te mindent érts. Ha nem hiszed, el akkor ide kattintva olvasd el 200 ügyfelünk véleményét arról, hogy ők mit éreztek személyesen.

Sajnos a tapasztalataink alapján nagy eséllyel rosszabbul járhatsz, ha egy biztosító vagy MLM cég ügynökével ülsz le, mert sok esetben sajnos olyan drága terméket fognak rádsózni, amelyet csak évek múltán ismersz fel és akkor már késő lesz. Ez az, amitől szeretnénk megkímélni tőled. és ehhez csak egyetlen rövid űrlapot kell kitöltened.

A GRANTIS a nyugdíj megtakarítások szakértője. Mindent tudunk a nyugdíj előtakarékosságról, ezért olyan mintha az összes nagyobb pénzintézetben lenne egy “embered”. Egy ingyenes, kötelezettségmentes és valóban független konzultáción 1 óra alatt képbe kerülsz te is a termékeket illetően és képes leszel egy olyan döntést meghozni, ami 65 évesen is a legjobb döntés lesz majd. Töltsd ki ezt az űrlapot, majd Brigi vagy Anna kolléganőm felveszi veled a kapcsolatot és összekötnek egy GRANTIS tanácsadóval, aki minden kérdésedre őszinte választ ad majd.

Ezt a cikket 1822 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555