Mielőtt a részletekbe mennénk, az önkéntes nyugdíjpénztári ajánlatok összehasonlításával kezdünk. Lent a 10 legnagyobb nyugdíjpénztár ajánlatát állítottuk sorrendbe ügyfeleink visszajelzései alapján:

Ha van tapasztalatod az önkéntes nyugdíjpénztárakkal, akkor a fenti összehasonlítás önmagában is nagy segítség lehet. Ha azonban még csak ismerkedsz a témával, akkor arra biztatunk, hogy olvass tovább!

Az önkéntes nyugdíjpénztár egy nyugdíj előtakarékossági forma, ami 1993 óta létezik Magyarországon, és az a célja, hogy a segítségével kiegészíthesd az állami nyugdíjad. De nem könnyű kiválasztani a legjobbat: 21 nyílt nyugdíjpénztár van itthon, amikbe bárki beléphet, és ezek együttesen több mint 100 portfóliót kínálnak.

Ne aggódj, ha rémisztően magasnak tűnik ez a választék, ebben az összefoglalóban mindent elmondunk az önkéntes nyugdíjpénztárakról, ami a megfontolt döntéshez szükséges. Érdemes ránk hallgatnod: a GRANTIS 2014 óta a nyugdíj megtakarítások szakértője.

Az alábbi útmutatót közel 40 független nyugdíj előtakarékossági szakértőnk tapasztalatai alapján született, melyben az alábbiakról olvashatsz:

Kezdjük is rögtön azzal, hogy mi az az önkéntes nyugdíjpénztár, és hogyan működik.

laptopot néz egy korosabb férfi a kanapéján

Inkább egy rövid videóban néznéd meg a lényeget?

Vincze Ramóna, a Grantis vezető tanácsadója, független nyugdíj előtakarékossági szakértője az alábbi videóban ismerteti az önkéntes nyugdíjpénztárak működését, előnyeit, hátrányait, és hogy milyen alternatívák vannak még nyugdíj megtakarítások terén.

Vncze Ramóna pénzügyi tanácsadó

Mi az önkéntes nyugdíjpénztár? 

Az önkéntes nyugdíjpénztár egy önkéntes alapú nyugdíj megtakarítási forma, aminek jelenleg 1 097 000 tagja van. Ez a létszám 32 pénztár között oszlik meg, amiből 21 nyílt, ahova bárki csatlakozhat, 11 viszont zárt (ezeknél csak meghatározott munkahelyekkel lehet tagsági viszonyt létesíteni).

Az önkéntes nyugdíjpénztárak 1993-ban jöttek létre Magyarországon, amit az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak szabályozásáról szóló, 1993. évi XCVI. törvény tett lehetővé. A nyugdíjpénztárak igazán népszerűvé csak az első magánnyugdíjpénztárak 1998-as megalakulása után váltak. Innentől mindkettőt az 1997. évi LXXXII. törvény szabályozta.

!function(e,i,n,s){var t=”InfogramEmbeds”,d=e.getElementsByTagName(„script”)[0];if(window[t]&&window[t].initialized)window[t].process&&window[t].process();else if(!e.getElementById(n)){var o=e.createElement(„script”);o.async=1,o.id=n,o.src=”https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js”,d.parentNode.insertBefore(o,d)}}(document,0,”infogram-async”);

1998-ban ezzel létrejött az ún. hárompilléres nyugdíjrendszer, aminek a három lábát a felosztó-kirovó jellegű társadalombiztosítási rendszer, a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes megtakarítások alkották. Az önkéntes nyugdíjpénztár a harmadik pillérbe tartozik, vagyis azok vehetik igénybe, akik nem elégedettek az állam és a magánnyugdíjpénztár által biztosított nyugdíj mennyiségével. Hogy mennyi állami nyugdíjra számíthatsz, azt ezzel az állami nyugdíj kalkulátorral számolhatod ki.

Ebből is látszik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár és a magánnyugdíjpénztár egymás mellett létező megtakarítási forma, vagyis a kettő nem egy és ugyanaz, sőt alapvető eltérések vannak köztük.

A két pénztári forma leginkább abban tér el, hogy a magánnyugdíjpénztárakba a nyugdíjjárulék egy része került, ezzel szemben az önkéntes megtakarításokba a leadózott jövedelemből lehet csak pénzt befizetni.

A hárompilléres nyugdíjrendszer lényegében megszűnt 2011-ben, amikor az állam úgy döntött, hogy többé nem lehet a nyugdíjjárulékot a magánnyugdíjpénztárakba utalni, és a tagokat is visszaléptette az állami rendszerbe. Ezzel 3 millió embert és 3000 milliárd forintot csoportosítottak át. Erről bővebben itt olvashatsz.

Fontos hangsúlyozni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakat, sőt a teljes harmadik pillért ez az intézkedés nem érintette, mert teljesen függetlenek a magánnyugdíjpénztáraktól.

Az állam megmondhatja, hogy hova kerüljenek a járulékok, de abba nem szólhat bele, hogy a leadózott jövedelmed mire költöd.

Hogyan működik az önkéntes nyugdíjpénztár?

Az önkéntes nyugdíjpénztárak működését a befizetések fajtái, a pénztári tartalékok és a választható portfóliók alapján fogom bemutatni. Végül elmondom, hogyan tudsz nyugdíjpénztári számlát nyitni, illetve ha már tag vagy, hogyan tudsz pénztárat váltani.

Befizetés: hogyan takaríthatsz meg a nyugdíjszámlán?

Az önkéntes nyugdíjpénztárba te és a munkáltatód is fizethet be pénzt, ezen kívül érdemes megismerkedned az eseti befizetés és az indexálás fogalmával.

Egyéni befizetés

Miután tag lettél, tagdíjat kell fizetned a nyugdíjpénztárnak, melynek egy kisebb részét költségekre fordítják (erről mindjárt szó lesz), nagyobb része pedig az egyéni nyugdíjszámládra kerül, amiből apránként, hozamokkal és adókedvezménnyel megtámogatva felépül majd a megtakarításod.

Mi merülhet fel az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjjal kapcsolatban?

  • tagdíj emelése: az önkéntes nyugdíjpénztár elindításakor a pénztár által meghatározott minimum tagdíjat (“egységes tagdíj”) be kell fizetned. Ha úgy érzed, hogy később ezt növelnéd a nagyobb nyugdíj megtakarítás érdekében, akkor ezt megteheted, amennyiben jelzed a pénztár felé.
  • tagdíj csökkentése: ahogy emelni, úgy csökkenteni is tudod a pénztári tagdíjat, ha valamilyen oknál fogva kevesebbet tudsz csak befizetni. Ilyenkor sérülhet a megtakarítási cél, de valószínűleg jó okod van rá, ha emellett döntesz. Még mindig jobb, mint a következő pontban lévő döntés.
  • tagdíj nem fizetése: a tagdíjnak van egy minimum összege, amit a pénztár határoz meg. Ha ezt nem fizeted be, akkor a hozamaidból fogják azt levonni, amíg van miből. Ennél is rosszabb viszont, hogy így nem tud eredményesen felépülni a nyugdíj megtakarításod.
  • eseti befizetések: a szerződésben rögzített tagdíj növelését vagy csökkentését jelezni kell a pénztár felé, amennyiben tartósan többet vagy kevesebbet szeretnél fizetni, ha viszont csak kivételes alkalmakkor gyarapítanád a nyugdíj megtakarításodat egy-egy nagyobb összeggel (pl. az éves bónuszodat ide fizeted be), akkor eseti jelleggel is fizethetsz be a nyugdíjszámládra. Az eseti befizetés kiváló módszer lehet arra, hogy az éves adójóváírást minél nagyobb mértékben kihasználd.
  • indexálás: az infláció miatt a pénz vásárlóereje (az esetek többségében) évről évre csökken, vagyis az értéke romlik, kevesebbet ér. Húszezer forint befizetés nem ér annyit öt év múlva, mint most. Éppen ezért kérheted a tagdíjad indexálását, vagyis a befizetéseid valamilyen százalékú évenkénti megnövelését, ami kompenzálni tudja a pénzromlást.

A független nyugdíj előtakarékossági szakértő tippje: az adójóváírás jobb kihasználására az eseti befizetéseket javasoljuk, legkésőbb az év vége felé, a pénzromlás egyik ellenszere pedig az indexálás lehet (az infláció feletti hozamok mellett).

Munkáltatói befizetés cafeteria elemként

Ha önkéntes nyugdíjpénztári tag vagy, akkor a munkáltatódnak is van lehetősége pénzt fizetni a nyugdíjszámládra a cafeteria, vagyis a munkáltatói juttatások részeként. Ennek elviekben két módja van:

  1. tagdíj átvállalás
  2. befizetés célzott szolgáltatásként

Az önkéntes pénztári tagdíj átvállalás azt jelenti, hogy munkáltató a tagdíj egy részét vagy egészét kifizeti helyetted. Ilyenkor a munkáltatói befizetést úgy hívják, hogy önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás.

Hiába béren kívüli juttatás (cafeteria), sajnos néhány éve ezek a befizetések ugyanúgy adóznak, mint a jövedelem, de fontos különbség, hogy évi 20% adójóváírás vehető igénybe utána (maximum évi 150 000 Ft), így az adózása a te szempontodból mégis kedvezményesebb, mert a teljes adóteher az adóvisszatérítéssel már “csak” 46,62%, és nem 75,94%, mint a jövedelem esetében. Ebben az esetben az egyéni számládra kerül a munkáltató befizetése.

Jól mutatja a cafeteriát érintő adóemelések hatását, hogy 2009 előtt a munkáltatói befizetések aránya volt a magasabb az egyéni befizetésekkel szemben, viszont mostanra ez 32,1%-ra csökkent.

Az 1993. évi XCVI. törvény 12. paragrafusa kimondja, hogy a “munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati jogviszonyban) áll”, vagyis 6 hónap munkaviszony után elvileg minden alkalmazottnak joga van a munkáltatói tagdíj átvállaláshoz.

Az önkéntes pénztárak azonban az “egyes meghatározott juttatások” elnevezésű cafeteria-csoportba is beletartoznak, így az önkéntes nyugdíjpénztárba célzott szolgáltatásként is lehet pénzt befizetni. Ennek az adóterhe csak 35,99%, vagyis kedvezőbb még a munkáltatói tagdíjátvállalástól is.

célzott szolgáltatásként befizetett összeg abban tér el a munkáltatói tagdíjátvállalástól, hogy ezt nem a tag egyéni számláján írják jóvá, hanem egy speciális, célzott szolgáltatási folyószámlára kerül, és onnan fizetik ki a tagoknak a munkáltató által megszabott feltételek alapján, legalábbis egészségpénztár és önsegélyező pénztárak esetén, amiknél egyértelmű, hogy mik az azonnal igénybe vehető szolgáltatások. Nyugdíjpénztárak esetében zavarosabb, hogy milyen szolgáltatásról beszélhetünk a nyugdíjjogosultság megszerzése előtt.

A kérdés annyira nem egyértelmű jogilag, hogy az MNB egy állásfoglalásban igyekezett tisztázni:

“Az MNB álláspontja szerint célzott szolgáltatásokat elsődlegesen az egészségpénztárak, az önsegélyező pénztárak, illetve az egészség- és önsegélyező pénztárak nyújthatják, azonban abból következően, hogy a célzott szolgáltatásra vonatkozó szabályok az Öpt. általános részében kerültek elhelyezésre, következik, hogy nem zárható ki a célzott szolgáltatások nyugdíjpénztári tagok számára történő nyújtása szűk körben.”

Vagyis elsősorban nem a nyugdíjpénztárakat érinti ez a lehetőség, de jogilag mégsem zárhatóak ki. Az már egy másik kérdés, hogy a pénztár lehetővé teszi-e ezt, ugyanis a pénztár dönt róla, hogy vállalja-e a célzott szolgáltatások nyújtását, ilyenkor az alapszabályában (szolgáltatási szabályzatában) szerepelnie kell, hogy célzott szolgáltatásként mely szolgáltatások közül lehet választani.

Választható portfóliók

A portfólió befektetési csomagot jelent, amiben értékpapírok vannak. Ezek termelik a hozamot a megtakarító számára. Mikor valaki nyugdíjpénztári tag lesz, jellemzően 2-6 portfólió közül választhat, amik egy kockázat és hozampotenciál szerint emelkedő skálát fednek le. Aki nem választ portfóliót, az automatikusan a kiegyensúlyozottba vagy az életkorának megfelelő portfólióba kerül. Egyszerre csak egy portfóliót lehet választani, de lehet köztük váltani.

A pénztárak egészét tekintve az MNB 2021. márciusi adatai szerint 50%-ban magyar állampapírba, 38,5%-ban részvénybe és befektetési jegyekbe, 6%-ban vállalati kötvénybe és 3%-ban készpénzbe fektetnek.

Lássuk, mik a jellemző önkéntes nyugdíjpénztári portfóliótípusok!

Kockázatkerülő portfólió

Ez a portfólió az alacsony, de biztos hozammal egyenértékű. Azoknak lehet érdemes a biztonságot választani, akik már nagyon közel állnak a nyugdíjkorhatárhoz, vagyis már csak 2-3 évre keresnek megtakarítást, és a biztonság fontosabb nekik, mint a magas hozam, vagyis nem akarják megkockáztatni, hogy rossz árfolyamon kelljen kiszállniuk (az árfolyamkockázat itt csekély). A kockázatkerülő portfólióban ezért csak rövid lejáratú állampapírok és bankbetétek vannak.

Klasszikus portfólió

A klasszikus portfólió szintén a biztonságra törekszik, ami alacsony hozamokkal jár, de az 55-62 évesek pont ezt a konstrukciót szokták keresni, vagyis az előzőhöz képest kicsivel hosszabb távban, 4-10 évben gondolkoznak. A portfólió többsége állampapírokból áll.

Kiegyensúlyozott portfólió

A kiegyensúlyozott portfólió mérsékelt kockázatot jelent, és emiatt a 45-55 éveseknek lehet optimális, akiknek még bőven van idejük a nyugdíjig, és ki tudják várni, ha az árfolyam-ingadozás negatív irányból pozitívra fordul. Többségében még ebben is állampapírok vannak, de mellettük nagyjából egyharmad részt hazai és nemzetközi részvényeket és kötvények is találunk, így az előző kettő portfóliótípushoz képest itt már magasabb hozamokra lehet számítani.

Növekedési portfólió

A növekedési portfólió magas kockázatúnak számít, ez viszont nem feltétlen jelent rosszat, mert a hozampotenciál is magasabb. Magasabb árfolyam-ingadozással jár, de 35-45 év között ez még nem jelent problémát, hiszen sok időd van még a nyugdíjig. Itt már kétharmad részben hazai és nemzetközi részvényekbe, illetve kötvényekbe fektetik a pénzt.

Egyéb portfóliók

A legtöbb pénztárnál nagyjából ezeket a portfóliótípusokat találjuk, de valahol kiegészítik további egy-kettővel (pl. Dinamikus, Megatrend), és természetesen nem mindenhol ugyanígy hívják őket, fantázianevek is előfordulnak (pl. Csendélet, Harmónia stb.), de jellegüket tekintve hasonló befektetési kosarak közül választhatsz. Minden esetben érdemes elolvasni a portfólió részletes ismertetőjét, hogy kiderüljön, pontosan mit takar az elnevezés.

A független nyugdíj előtakarékossági szakértő tippje: a portfólió kiválasztásánál kulcsfontosságú az életkor és a kockázatvállalási hajlandóság. Emiatt nem érdemes 20-30 éven keresztül kitartani egy portfólió mellett, hanem a nyugdíjkorhatár közeledtével célszerű egyre kockázatkerülőbb portfólióra váltani, de ezt is csak a megfelelő időben, óvatosan.

Hogyan válthatok a portfóliók között?

A portfóliók között egy formanyomtatvány kitöltésével vagy az online ügyfélportálon keresztül lehet váltani. A portfólióváltás akár 7 munkanapon belül megtörténhet. Ennél sűrűbben nem lehet, és nem is érdemes váltani.

A független nyugdíj előtakarékossági szakértő tippje: portfólióváltáskor tulajdonképpen eladsz egy befektetési csomagot, és veszel egy újat. Ha ezt rosszkor időzíted, azaz rossz árfolyamon szállsz ki, az veszteséggel járhat, ezért mind a portfólió kiválasztásánál, mind a portfólióváltásnál körültekintőnek kell lenni, és ha szükséges, segítséget kell kérni.

Így tudsz nyugdíjpénztári számlát nyitni

Nyugdíjpénztári számlát nyitni meglehetősen egyszerű. Bárki taggá válhat, aki elmúlt 16 éves (ha nyílt pénztárról van szó), ehhez mindössze annyi kell, hogy kitöltse és beküldje a belépési nyilatkozatot a pénztár címére, illetve megfizesse az első havi tagdíjat.

De nem is a belépés a nehéz, hanem megtalálni a megfelelő nyugdíjpénztárat, és azon belül is a hozzád illő portfóliót. Ehhez tisztában kell lenned a pontos költségekkel, a múltbéli hozamokkal, hogy megállapíthasd, melyik a számodra legjobb nyugdíjpénztár. Ebben mi szívesen segítünk neked!

Önkéntes nyugdíjpénztár váltásának menete

De mi van akkor, ha már nyugdíjpénztári tag vagy, de nem vagy elégedett a pénztárad teljesítményével? Hozzánk ebben az esetben is érdemes jelentkezned, és megnézzük, milyen alternatívákkal járnál jobban.

Ha viszont úgy érzed, hogy egyedül is tudod, melyik nyugdíjpénztárba szeretnél átmenni, akkor ehhez az új pénztár átlépési és belépési nyilatkozatát is ki kell töltened, minden mást elintéznek egymás közt a pénztárak (amennyiben a pénzmosás elleni törvény szerinti ügyfél-átvilágításon átestél korábban). Természetesen ilyenkor az új pénztár is elvárja, hogy az első havi tagdíjat belépéskor azonnal megfizesd, de a váltás költsége az utalás díján felül maximum 3 000 Ft lehet.

Az önkéntes nyugdíjpénztár előnyei

Az önkéntes nyugdíjpénztár előnyei közé tartozik, hogy nem igényel befektetési szakértelmet, olcsó, adókedvezmény jár utána, juttatásként is adható és rugalmas. Lássuk ezeket részletesen is!

Nem igényel befektetési szakértelmet

Ahogy azt az előbb levezettem, a nyugdíjpénztárak esetében 2-6 előre összeállított befektetési portfólió közül választhatsz, vagyis nem neked kell meghatároznod értékpapírok szintjén, hogy mibe fektess, és később sem kell aktívan menedzselned, mert a portfóliómenedzserek átrendezik helyetted az értékpapírok összetételét, ha úgy hozza a piaci szükségszerűség. Neked csak az elején kell jól választanod, aztán már csak a tagdíjat kell fizetned, illetve a nyugdíjhoz közeledve érdemes mindig eggyel alacsonyabb kockázatú portfólióra váltani, de természetesen a megfelelő időben.

Olcsó

A nyugdíjpénztárak költségeit a Teljes Költségmutató, vagyis a TKM mutatja meg (erről bővebben később ejtünk szót)Az MNB közlése szerint 2021-ben az átlagos 10 éves TKM 1,49%; az átlagos 20 éves TKM 1,01%; az átlagos 30 éves TKM 0,85% volt a 36 magyar pénztár esetében. A hozamok függvényében és más befektetésekkel összevetve ez a költségszint olcsónak számít.

Adókedvezmény

Az önkéntes nyugdíjpénztár ebben nem egyedülálló, de való igaz, hogy adókedvezmény, egész pontosan szja-jóváírás jár utána minden évben. Ez az éves befizetések 20%-át jelenti, de maximum 150 000 Ft lehet.

Az adókedvezményen további hozamokat lehet keresni, így a kamatos kamat miatt hatványozottan számít a visszaigényelt szja-d:

futamidőadókedvezmény havi 25 ezer Ft befizetése eseténadókedvezményen keresett összes hozamadókedvezmény a hozamaival együtt (tőke nélkül)
10 év   600 000 Ft120 366 Ft720 366 Ft
15 év   900 000 Ft301 415 Ft1 201 415 Ft
20 év   1 200 000 Ft586 685 Ft1 786 685 Ft
25 év   1 500 000 Ft998 754 Ft2 498 754 Ft
6%-os éves átlaghozam, 2% éves átlagköltség.

Juttatás

Az önkéntes nyugdíjpénztárba történő befizetés béren kívüli juttatásként is kérhető a munkáltatótól. Erről bővebben lásd fentebb a “Munkáltatói befizetés cafeteria elemként” című részt.

Rugalmas

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításhoz 10 évig semmi esetre sem lehet hozzányúlni, azonban ennek letelte után rugalmasabbá válik a pénzkivétel, mert a hozam innentől adómentesen felvehető (háromévente egyszer), és a legalább 10 éve bent lévő tőke adózása is évről évre csökken.

Ezeknél a pénzintézeteknél nyithatsz önkéntes nyugdíjpénztári számlát

Jelenleg 32 önkéntes nyugdíjpénztár van az országban, amiből 21 nyílt pénztár, vagyis ezekbe bárki beléphet. Mi a legnagyobb pénztárakat ismertetjük az alábbiakban, tagság szerinti csökkenő sorrendben.

OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár 

A banki hátterű OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárnak 231 000 tagja van, ezzel az ország legnagyobb nyugdíjpénztára, ami 1995-ben kezdte meg működését. Megtakarítói összesen 287 milliárd forintos vagyont gyűjtöttek össze. Hatféle befektetési portfólió közül lehet választani (Klasszikus, Kiegyensúlyozott, Növekedési, Kockázatkerülő, Dinamikus, Óvatos), ezeknek a nettó, tehát költségektől megtisztított hozama 10 éves átlagban 2,7% és 7,5% között alakult. A nyugdíjpénztár vagyonkezelője az OTP Alapkezelő Zrt.

Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár

A biztosítói hátterű Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár 212 milliárdos vagyont kezel, amit a 174 000 tagja fizetett be, ezzel az ország második legnagyobb nyugdíjpénztára. Négy befektetési portfóliójuk (Csendélet, Harmónia, Egyensúly, Lendület) átlagban 5,94% és 8,2% között hozott az elmúlt 10 évben. A pénztár elődje 1996-ban jött létre. A nyugdíjpénztár vagyonkezelője az Allianz Alapkezelő Zrt.

Alfa Önkéntes Nyugdíjpénztár (korábban Aegon Önkéntes Nyugdíjpénztár)

A biztosítói hátterű Alfa Önkéntes Nyugdíjpénztár 1995 óta működik. Az ország harmadik legnagyobb nyugdíjpénztára 166 000 taggal, akik nevében a pénztár 193 milliárd forintos vagyont kezelnek. Hat befektetési portfóliót kínálnak (Pénzpiaci, Klasszikus, Kiegyensúlyozott, Növekedési, Szakértői, Megatrend), ezek teljesítménye 10 éves átlagban 1,35% és 7,68% között alakult (nettó hozam). A nyugdíjpénztár vagyonkezelője a VIG Befektetési Alapkezelő Zrt.

Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár

Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztárnak 103 000 tagja és 152 milliárd forintos kezelt vagyona van. Négy befektetési portfóliójuk (Csendélet, Harmónia, Egyensúly, Lendület) átlagban 5,94% és 8,26% közötti nettó hozamot ért el 10 év alatt.

MKB Önkéntes Nyugdíjpénztár

Az MKB Önkéntes Nyugdíjpénztárnak 79 000 tagja és 138 milliárd forintos vagyona van. Négyféle portfóliója (Kiszámítható, Klasszikus, Kiegyensúlyozott, Növekedési) 10 éves átlagban 3,16 és 7,2% közti nettó hozamot ért el.

Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár

Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár 61 000 tag 54 milliárd forintos vagyonát kezeli. Négy befektetési portfóliójuk (Klasszikus, Irány 2025, Irány 2035, Irány 2045) átlagban 4,31% és 7,6% közötti nettó hozamot ért el az elmúlt 10 évben.

Honvéd Önkéntes Nyugdíjpénztár

Honvéd Önkéntes Nyugdíjpénztár 39 000 tagot számlál, és 59 milliárd forintos vagyont kezel. Négy portfóliót kínálnak: Klasszikus, Kiegyensúlyozott, Növekedési, Pénzpiaci. Ezek 10 év alatt 2,96 és 6,6% közti átlaghozamot értek el nettóban.

Erste Önkéntes Nyugdíjpénztár

A banki hátterű Erste Önkéntes Nyugdíjpénztárnak 36 800 tagja van, és 36 milliárd forintos vagyont kezel. 2015. április 1-től működtetnek választható portfóliós rendszert, azóta három opció közül lehet választani: Kiszámítható, Bázis, Lendület. A 10 éves nettó átlaghozamok 5,6% és 6,9% között alakultak.

Pannónia Önkéntes Nyugdíjpénztár

Pannónia Önkéntes Nyugdíjpénztár 1994-ben, az elsők közt alakult. Jelenleg 34 000 tagja van, és 118 milliárdos vagyont kezel. Háromféle portfólió közül lehet választani: Klasszikus, Kiegyensúlyozott, Növekedési. Ezek 10 éves nettó átlagban 4,4 és 7,21% közti hozamot értek el. A pénztár vagyonkezelője az MKB-Pannónia Alapkezelő.

Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár

A biztosítói hátterű Generali Önkéntes Nyugdíjpénztárnak 29 000 tagja van, akik 28 milliárd forintot gyűjtöttek össze. Négy portfóliójuk van: Eldorado Standard, Eldorado Medium, Eldorado Business, Eldorado Abszolút. A portfóliók a mitikus dél-amerikai országról, Eldorádóról kapták a nevüket, ahol a legenda szerint a házakat arany borítja, a köveket pedig gyémántok helyettesítik. Tízéves átlagban 4,75 és 6,52% közötti hozamot sikerült elérni.

Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár

Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztárnak 21 600 tagja van, akik 35 milliárd forintos vagyonukat helyezték kezelésbe. Kétféle portfólió közül lehet választani: Bebiztosító és Aktív. Ezek az elmúlt 10 évben nettóban 4,62 és 8,78% közötti átlaghozamot értek el.

Életút Nyugdíjpénztár

Az Életút Nyugdíjpénztár tagsága 14 000 fő, akiknek a kezelt vagyona 26 milliárd forint. A portfóliók száma öt, ezeket betűk jelölik: A, B, D, R, H. Ezeknek a 10 éves nettó átlaghozama 3,42 és 7,87% között alakult.

Milyen hozama lehet egy önkéntes nyugdíjpénztárnak?

Az önkéntes nyugdíjpénztár hozamait az alábbi táblázatban foglaltuk össze, melyben a nyílt pénztárak hozamteljesítményét mutatjuk meg. A hozam minden esetben nettó, vagyis a költségek levonása utáni hozam. Az egyik oszlop a 2020-as nettó hozamokat mutatja, a második oszlop pedig a 10 éves nettó átlaghozamot (megjegyzés: néhány portfólió kevesebb mint 10 éve indult).

Önkéntes nyugdíjpénztári hozamok

Önkéntes pénztári portfólióEgyéves nettó hozam (2022)10 éves nettó átlaghozam (2013-2022)
AEGON Önkéntes magánnyugdíjpénztár Klasszikus portfólió-7,49%1,35%
AEGON Önkéntes magánnyugdíjpénztár Kiegyensúlyozott portfólió-14,25%2,77%
AEGON Önkéntes magánnyugdíjpénztár Növekedési portfólió-13,14%4,53%
AEGON Önkéntes magánnyugdíjpénztár Szakértői portfólió-7,90%3,65%
AEGON Önkéntes magánnyugdíjpénztár Megatrend portfólió-13,82%7,68%
Allianz Önkéntes magánnyugdíjpénztár Klasszikus-8,05%-0,49%
Allianz Önkéntes magánnyugdíjpénztár Kiegyensúlyozott-10,34%3,17%
Allianz Önkéntes magánnyugdíjpénztár Növekedési-8,30%5,72%
Allianz Önkéntes magánnyugdíjpénztár Kockázatvállaló-5,30%8,59%
Aranykor Önkéntes magánnyugdíjpénztár – Csendélet-1,37%3,04%
Aranykor Önkéntes magánnyugdíjpénztár – Harmónia-2,94%3,73%
Aranykor Önkéntes magánnyugdíjpénztár – Egyensúly-4,78%4,97%
Aranykor Önkéntes magánnyugdíjpénztár – Lendület-5,15%6,59%
Aranykor Önkéntes magánnyugdíjpénztár – ESG Dinamikus portfólió– 5,38%3,25% (2020.07. óta létezik)
Budapest Nyugdíjpénztár – Aktív-7,59%6,60%
Budapest Nyugdíjpénztár – Bebiztosító4,33%2,62%
ERSTE Önkéntes magánnyugdíjpénztár Kiszámítható portfólió-2,24%2,50%
ERSTE Önkéntes magánnyugdíjpénztár Bázis portfólió-8,45%3,11%
ERSTE Önkéntes magánnyugdíjpénztár Lendület portfólió-6,28%4,81%
Életút Önkéntes magánnyugdíjpénztár B-portfólió-12,02%3,28%
Életút Önkéntes magánnyugdíjpénztár D-portfólió-11,76%4,28%
Életút Önkéntes magánnyugdíjpénztár R-portfólió3,0%4,19%
Életút Önkéntes magánnyugdíjpénztár H-portfólió-12,20%4,50%
Generali Önkéntes magánnyugdíjpénztár Eldorado Abszolút6,12%2,66% (2018.01. óta létezik)
Generali Önkéntes magánnyugdíjpénztár Eldorado Standard2,32%2,52%
Generali Önkéntes magánnyugdíjpénztár Eldorado Medium-3,77%5,07%
Generali Önkéntes magánnyugdíjpénztár Eldorado Business-4,33%6,35%
Honvéd Önkéntes magánnyugdíjpénztár – Klasszikus-10,92%1,82%
Honvéd Önkéntes magánnyugdíjpénztár – Kiegyensúlyozott-10,25%3,14%
Honvéd Önkéntes magánnyugdíjpénztár – Növekedési-9,47%4,46%
Honvéd Önkéntes magánnyugdíjpénztár – Pénzpiaci8.04%1,88%
Magyar Posta Önkéntes magánnyugdíjpénztár Takarék – Alap1,78%3,79%
Magyar Posta Önkéntes magánnyugdíjpénztár Takarék – X.1 Generáció 2027-2,40%3,61%
Magyar Posta Önkéntes magánnyugdíjpénztár Takarék – X.2 Generáció 2037-5,98%3,62%
Magyar Posta Önkéntes magánnyugdíjpénztár Takarék – Y Generáció 2047-5,90%4,27%
MKB Önkéntes magánNyugdíjpénztár – Kiszámítható-5,03%1,57%
MKB Önkéntes magánNyugdíjpénztár – Klasszikus0,50%2,14%
MKB Önkéntes magánNyugdíjpénztár – Kiegyensúlyozott-4,58%4,30%
MKB Önkéntes magánNyugdíjpénztár – Növekedési-7,60%4,67%
OTP Önkéntes magánNyugdíjpénztár – Klasszikus-1,03%2,16%
OTP Önkéntes magánNyugdíjpénztár – Kiegyensúlyozott-6,59%5,25%
OTP Önkéntes magánNyugdíjpénztár – Növekedési-7,78%6,39%
OTP Önkéntes magánNyugdíjpénztár – Kockázatkerülő8,14%1,9%
OTP Önkéntes magánNyugdíjpénztár – Dinamikus-9,60%7,08%
OTP Önkéntes magánNyugdíjpénztár – Óvatos-6,35%0,78% (2016.10. óta létezik)
Pannónia Önkéntes magánnyugdíjpénztár Klasszikus0,04%1,82%
Pannónia Önkéntes magánnyugdíjpénztár Kiegyensúlyozott-3,98%4,14%
Pannónia Önkéntes magánnyugdíjpénztár Növekedési-6,37%5,99%
Prémium Önkéntes magánnyugdíjpénztár Klasszikus-0,18%2,94%
Prémium Önkéntes magánnyugdíjpénztár Irány 2025-0,73%4,14%
Prémium Önkéntes magánnyugdíjpénztár Irány 2035-7,73%5,09%
Prémium Önkéntes magánnyugdíjpénztár Irány 2045-5,99%7,59% (2018.07. óta létezik)
Forrás: MNB
Utolsó frissítés: 2022. május 13.

Annak ellenére, hogy a 2020-as évet a koronavírus-világjárvány fémjelezte, és válságot idézett elő az élet több területén, a pénztárak vagyonkezelői legalább olyan jól teljesítettek, mint “békeidőben”: 4-5%-ot a legtöbbüknél el lehetett érni, de a 8% körüli hozam sem ritka, és természetesen vannak kiugró értékek is, amik csak rövid távon teljesíthetőek.

A 3 kockázati kategóriában a pénztárak által termelt átlagos 10 éves nettó hozamok a következő sávokban mozognak:

  • Klasszikus portfóliók éves átlaghozama (főleg állampapírt tartalmaz): 3-6%
  • Kiegyensúlyozott portfóliók éves átlaghozama (már tartalmaz kötvényt, részvényt is): 5-7%
  • Növekedési portfóliók éves átlaghozama (részvénytúlyos): 6-7%

Ha a közepes kockázati szinttől felfelé nézzük, akkor a legtöbb pénztárnál 5-7% nettó átlaghozamot lehetett elérni. Ez az inflációt magabiztosan kompenzálja, sőt 5% felett még reálhozamot is jelent.

Költségek összehasonlítása: mi az az ÖNYP tartalékok?

Az önkéntes nyugdíjpénztár három zsebe

Az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett tagdíj három zsebbe kerülfedezeti tartalék, működési tartalék, likviditási tartalék. A háromból az utolsó kettő költségnek számít (az MNB működési díjterhelésnek hívja), ám ezeken kívül is vannak befektetési költségek. Az összes költséget együttesen a TKM adja meg. Mindjárt kitérünk ezekre is, előbb azonban lássuk, melyik zseb mit jelent!

fedezeti tartalék, működési tartalék, likviditási tartalék - Önkéntes nyugdíjpénztár
ábra: GRANTIS

Fedezeti tartalék

A tagdíj legnagyobb, fedezeti tartalékba jutó része tulajdonképpen a befizető egyéni számlájára kerül, vagyis ez a megtakarítás lényegi része. A te érdeked az, hogy ez a rész minél magasabb legyen. Mértéke legalább 90%.

Működési tartalék

A működési tartalék a tagdíjnak egy kisebb hányada, ebből finanszírozza a pénztár a működési költségeit. Mértéke általában 1-10%.

Likviditási tartalék

A likviditási tartalék célja, hogy az időlegesen fel nem használt pénzeszközöket gyűjtse, és a pénztár fizetőképességét biztosítsa. Mértéke általában kevesebb mint 1%.

A független nyugdíj előtakarékossági szakértő tippje: egy nyugdíjpénztár kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy az adott pénztárnál milyen arányban oszlanak meg az egyes tartalékok, és ami a legfontosabb, hogy a tagdíj hányad része kerül a fedezetibe, mivel az az érdeked, hogy ez az arány minél magasabb legyen. Ezek megoszlása akár pénztáron belül is változhat az éves tagdíj függvényében (jellemzően a magasabb tagdíj kevesebb levonással jár).

példa tagdíj megoszlására - Önkéntes nyugdíjpénztár
ábra: GRANTIS

A működési díjterhelés

A működési díjterhelés rész a működési és likviditási tartalékra levont tagdíjrész összege a pénztári vagyonra vetítve, vagyis a pénztár három zsebéből kettő. Minél magasabb a tagdíj, általában annál alacsonyabb a működési díjterhelés aránya, ami így akár 0%-ra is csökkenhet. A pénztárak ezzel ösztönöznek a magasabb összegű öngondoskodásra.

Íme egy példa az egyik hazai nyugdíjpénztártól:

éves befizetésfedezeti tartalékműködési tartaléklikviditási tartalék
0 – 10 000 Ft/év90%9,9%0,1%
10 001 – 120 000 Ft/év94%6%0%
120 001– 600 000 Ft/év97,5%2,5%0%
600 001 Ft/évtől98,5%1,4%0,1%

A befektetési díjterhelés

A befektetési díjterhelés rész a befektetési tevékenységhez kapcsolódó költségeket tartalmazza, vagyis a vagyonkezelési díjat és a letétkezelési díjat. Mértékét a pénztári vagyonra vetítve adják meg.

A Teljes Költség Mutató, vagyis a TKM – mit jelent a TKM és mire jó?

A Teljes Költség Mutatót, vagyis a TKM-et (pontosabban TKMNYP) 2020-tól vezették be a pénztárak esetében. Ez egy százalékos érték 10, 20 és 30 évre vetítve, ami az éves átlagköltséget mutatja meg, amiben benne van minden költségcím, azaz:

  • a belépési díj,
  • a működési és likviditási tartalékra levont költség,
  • vagyonkezelői díjak,
  • felszámított költségek, letétkezelői díjak, brókeri jutalékok stb.,
  • a közvetett befektetési költségek, mint például az adott portfólióban megtalálható befektetési alapok költségei (pl. alapkezelési díj),
  • az egyösszegű nyugdíjcélú szolgáltatás kifizetésével kapcsolatos (pl. a szolgáltatásból levont) költségek.

A TKM bevezetése lehetővé tette, hogy a pontos költségszint könnyen megállapítható legyen a megtakarító számára, a nyugdíjpénztárak transzparensen működhessenek, és élénkíti a versenyt azáltal, hogy az egyes pénztárak költségszintjei könnyen összehasonlíthatóak.

!function(e,i,n,s){var t=”InfogramEmbeds”,d=e.getElementsByTagName(„script”)[0];if(window[t]&&window[t].initialized)window[t].process&&window[t].process();else if(!e.getElementById(n)){var o=e.createElement(„script”);o.async=1,o.id=n,o.src=”https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js”,d.parentNode.insertBefore(o,d)}}(document,0,”infogram-async”);

Az MNB közlése szerint összesítésben, az összes pénztár esetében 2020-ban

  • az átlagos 10 éves TKM 1,49%;
  • az átlagos 20 éves TKM 1,01%;
  • az átlagos 30 éves TKM 0,85% volt.

Azt még fontos megjegyezni, hogy a pénztár által megadott TKM-ek eltérhetnek a te valós TKM-edtől. Ez nem átverés, csupán abból következik, hogy a TKM-et az MNB által megadott típuspéldán keresztül számolják ki: a futamidő 10, 20 és 30 év, a megtakarító kezdő életkora 45, 50 és 55 év, a havi megtakarítás 25 000 forint. Feltételezik azt is, hogy a képzeletbeli megtakarító nem vált portfóliót, és csak egy portfólióban tag.

A független nyugdíj előtakarékossági szakértő tippje: Jó eséllyel a te élethelyzeted el fog térni a típuspéldában szereplőétől. Ha te 15 évig takarítasz meg havi 30 000 forintot, akkor a te TKM-ed máris nem ugyanaz lesz, mint amit a pénztár megadott. Ebből az következik, hogy a TKM csak pénztárak közti összehasonlításra való.

Az aktuális TKM-eket 2020-tól kezdve kereshető módon a jegybank is közzéteszi a honlapján.

Így lesz nyugdíjad, ha önkéntes nyugdíjpénztárat nyitsz

Ha önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást indítasz, akkor államtól független, privát nyugdíjad az alábbi elemekből lesz: tőke + hozam + adójóváírás.

Tőke

A tőkét a befizetések jelentik, legyen ez egyéni befizetés, eseti befizetés vagy munkáltatói tagdíjátvállalás.

Hozam

A hozam, vagyis a nem garantált kamat az egyik fő oka annak, hogy nyugdíjpénztárral takarítasz meg, mert ez az, amivel a tőkét növelni lehet. A kamatos kamat hatása miatt hatványozott mértékben vagy képes növelni a megtakarításodat.

A hozamot a pénztár befektetések révén éri el azzal, hogy állampapírt, vállalati kötvényt, részvényt, befektetési jegyeket vásárolnak.

Adójóváírás

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseid után 20% adójóváírás vehető igénybe (maximum évi 150.000 Ft). Fontos azonban, hogy az éves adójóváírás 150 000 forintos összege az önsegélyező és egészségpénztárakkal közös kereten osztozik, vagyis ha ezekben is tag vagy, akkor nem tudod az összes pénztárban a maximum adókedvezményt kihasználni. Az adójóváírást a korábban befizetett szja-dból adják vissza. Nem kapod kézhez, hanem a nyugdíjszámládra kerül, és ott ugyanúgy hozamokat termel, mint a tőkéd, így a hatása hatványozottan érződik.

Hozzáférhetőség a nyugdíj után

nyugdíjkorhatár betöltése után jogosulttá válsz a pénztári nyugdíjszolgáltatásra, vagyis ekkortól férhetsz hozzá a megtakarításodhoz. Ez a pénzkivét akkor adómentes, ha legalább 10 évig pénztári tag voltál. Egyéb esetben személyi jövedelemadót kell fizetned, melynek mértéke 15% (adóalap: a pénztárból kifizethető adóköteles jövedelem).

Hozzáférhetőség a nyugdíj után - önkéntes nyugdíjpénztár
Forrás: MNB

Ha megszünteted a tagsági viszonyodat:

  • kérheted a megtakarításod kifizetését egy összegben,
  • járadékként,
  • felveheted az összeg egy részét, a maradékot viszont kérheted járadékban.

Mit jelent a járadékfizetés?

járadékszolgáltatás azt jelenti, hogy a megtakarításodat nem egyben veszed ki, hanem egy meghatározott időtartam alatt, vagy meghatározott összeget havi, negyedéves vagy féléves részletekben fizetik ki neked. Ennek az egyik előnye, hogy jobban be lehet osztani a nyugdíj-kiegészítést, a másik, hogy a bennmaradó összeg további hozamokat termelhet.

Ha a tagsági viszonyod megszüntetted, akkor az alábbi járadéktípusok közül választhatsz:

  • ütemezett kifizetés: meghatározott összegű és gyakoriságú, vagyis egy bizonyos összeg, és tart, amíg tart. Az időközben befolyt hozamok függvényében újraszámítják az összegét. A járadékalapot te határozod meg, vagyis hogy a megtakarítás hányad részét fizessék ki ilyen módon.
  • biztos banktechnikai járadék: meghatározott időtartamú és gyakoriságú, vagyis a megtakarítást egy meghatározott időre osztják szét. Az időközben befolyt hozamok függvényében újraszámítják az összegét. A járadékalapot te határozod meg, vagyis hogy a megtakarítás hányad részét fizessék ki ilyen módon.
  • életjáradék: a biztosító fizeti az egyéni számla maximum 90%-a után, illetve a maradék egyenleget egy összegben fizetik ki. Te határozod meg a garanciaidőt, az életjáradék típusát (egy életre szóló vagy két életre szóló életjáradék), és azt, hogy kérsz-e kockázati többletszolgáltatást.

A járadékösszegek és -típusok módosítására járadékfolyósítás közben is van lehetőség.

A járadékszolgáltatás igénylésének feltételei:

  • minimum 5 évre kell szólnia,
  • havi, negyedéves vagy féléves gyakorisággal lehet kérni,
  • a járadék minimum összegét a pénztár alapszabálya határozza meg.

Dönthetsz úgy is, hogy a nyugdíjkorhatár elérése ellenére pénztári tag maradsz. Ilyenkor az alábbi lehetőségek közül választhatsz:

  • nem veszel ki pénzt egyáltalán,
  • csak a hozamot veszed fel,
  • felveszed a “teljes” megtakarítást, de csak maximum 90%-át veheted fel, amíg tag vagy,
  • csak a megtakarítás egy részét veszed fel (de minimum egyhavi tagdíjat),
  • előre meghatározott összegű és kifizetési gyakoriságú ütemezett járadékszolgáltatást kérsz,
  • életjáradékot kérsz.

Ha nyugdíj után tag maradtál, eldöntheted továbbá, hogy:

  • fizetsz-e tovább tagdíjat,
  • vagy nyilatkozol a nemfizetésről.

A folyósítás módja

A nyugdíjszolgáltatás folyósítása kérhető:

  • belföldi lakossági folyószámlára,
  • külföldi bankszámlára,
  • postai utalással állandó lakcímre vagy tartózkodási helyre.

Ha valaki pénztári tag marad, és így kéri a félretett nyugdíjösszeg folyósítását, akkor a pénztár elszámolási költséget számíthat fel, illetve a folyósítás banki vagy postaköltségét részben vagy egészben a pénztártagtól levonhatja.

A tagsági jogviszony megszüntetése esetén nincs elszámolási költség, de a banki vagy postai utalás költségének egy részét vagy egészét levonhatják.

Hozzáférhetőség a nyugdíj előtt

Mi van akkor, ha még nem szereztél nyugdíjjogosultságot, de mégis ki szeretnéd venni a pénzt a nyugdíjpénztárból? Ez attól függ, hogy 10 évnél több vagy kevesebb ideje vagy tag.

10 éven belül

A nyugdíjpénztárakban úgynevezett várakozási idő van, ami 10 év. Ez azt jelenti, hogy 10 évig semmi esetre sem férhetsz hozzá a félretett pénzedhez. Ha te időközben átléptél másik pénztárhoz, akkor az előző pénztárban eltöltött időszak is beleszámít a várakozási időbe.

A törvény legfeljebb egy olyan opciót enged meg, hogy ha elvesztetted a munkaképességed legalább 50%-ban, vagy ha legalább 40%-os egészségkárosodást szenvedtél, és legalább egy évig nem várható javulás, akkor a várakozási idő letelte előtt is átléphetsz egy egészség- vagy egy önsegélyező pénztárba. Ehhez az illetékes hatóság igazolását be kell mutatnod a nyugdíjpénztárnak.

10 év után

A 10 év, vagyis a várakozási idő letelte után, de még a nyugdíjkorhatár előtt az alábbi lehetőségeid vannak:

  • a megtakarítást felveszed, aminél a tőke után adóznod kell,
  • legfeljebb háromévente egy alkalommal kiveszed a hozamot adómentesen,
  • tagdíjat nem fizetsz tovább, viszont a megtakarítást a pénztárban hagyod (a minimum költségeket ilyenkor a hozamból levonják),
  • kilépsz a pénztárból, a megtakarítást pedig felveszed, az adót a tőke után megfizeted.
Hozzáférhetőség a nyugdíj előtt - önkéntes nyugdíjpénztár
Forrás: MNB

Az önkéntes nyugdíjpénztár adózása

A nyugdíjba vonulás előtt a megtakarításodnak csak a hozamához férsz hozzá adómentesen, és ahhoz is csak 10 év után, legfeljebb háromévenként.

Egyéb esetben kamatadót kell fizetned:

  • 15%-os szja (adóalap: 87%), ezt a pénztár vonja le,
  • 15,5%-os szocho (adóalap: 87%), ezt neked kell megfizetned.

A tőke a várakozási idő letelte után fokozatosan kevesebbet adózik, ami a 21. megtakarítási évben válik teljesen adómentessé akár már a nyugdíjkorhatár elérése előtt is. Fontos azonban, hogy ezt a 20 évet nem a szerződés megkötésétől számítják, hanem a befizetés időpontjától. Vagyis csak az a tőkerész adómentes, amit 20 évvel előtte fizettél be.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tőke adózása

A pénztári tagság kezdete óta eltelt idő11. évben12. évben13. évben14. évben15. évben16. évben17. évben18. évben19. évben20. évben21. évtől
A kifizetett tőke adóköteles része*100%90%80%70%60%50%40%30%20%10%0%
*2007.12.31-ig jóváírt tőkéből kifizetett összeg esetén. Forrás: Szja-törvény.

Az adó kiszámítása önkéntes nyugdíjpénztári pénzkivétel esetében:

  • a kifizetett tőke adóköteles része × 87% × 15% szja,
  • a kifizetett tőke adóköteles része × 87% × 15,5% szocho.

Példaszámítás: tegyük fel, hogy 13. éve vagyunk pénztári tagok, és eddig 10 000 000 forint tőkénk gyűlt össze. Felvesszük a megtakarítás teljes összegét, de még nem értük el a nyugdíjkorhatárt, ezért adóznunk kell. Szja-ra 10 000 000 × 0,8 × 0,87 × 0,15 = 1 044 000 forintot kell befizetnünk. Szocho-ra 10 000 000 × 0,8 × 0,87 × 0,155 = 1.078.800 Ft-ot kell fizetnünk. Így az adózással 2 122 800 Ft-ot veszítünk el, ami jelen esetben a tőkénk több mint 20%-a.

A független nyugdíj előtakarékossági szakértő tippje: ha egy mód van rá, a pénztári nyugdíj megtakarításhoz nem javasolt hozzányúlni. Egyrészt adózni kell a tőke után, ami sok veszteséget okoz, másrészt ezt a megtakarítást időskori megélhetésed finanszírozására indítod, amit ha elköltesz, akkor kénytelen leszel ugyanúgy az állami nyugdíjra támaszkodni.

A nyugdíjpénztárnál viszont előny, hogy legalább az adójóváírás 120%-os összegét nem kell visszafizetned, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt hozzányúlsz a megtakarításhoz, mint ahogy azt a nyugdíjbiztosításnál és a NYESZ-nél kötelező.

A hozzáférhetőség feltételei

Az adómentes hozzáférés fő feltétele a nyugdíjjogosultság megszerzése, ami a nyugdíjkorhatár elérését vagy a Nők 40-nel történő nyugdíjba vonulást jelenti.

Ezen kívül a pénztár mindig tételesen leírja, milyen dokumentumok kitöltésére és bemutatására van szükség a folyósítás megkezdéséhez, így ebben mindig az adott pénztár előírásai az irányadóak, de általánosságban ezek fognak kelleni:

  • nyugdíjjogosultságot igazoló okirat, ha még nem töltötted be az öregségi nyugdíjkorhatárt, pl. Nők 40 esetén,
  • azonosítási adatlap,
  • személyazonosító igazolvány és a lakcímkártya másolata,
  • minden egyéb nyomtatvány, amit a pénztár kér.

Mi történik elhalálozás esetén a megtakarításoddal?

Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon örökölhető. Elhalálozás esetén a megtakarítást a megjelölt haláleseti kedvezményezett kapja meg akár néhány héten belül. Ha nem adtál meg ilyet, akkor a megtakarítás hagyatéki eljárás alá kerül, akár hónapokig zárolják, majd végül a törvényes örökösé lesz.

A független nyugdíj előtakarékossági szakértő tippje: mindenképp érdemes kedvezményezettet megjelölni, mert így egyszerűbben és gyorsabban fog hozzájutni a megtakarításhoz, míg a hagyatéki eljárás akár hónapokig is eltarthat.

A többi nyugdíj megtakarítás örökléséről itt olvashatsz.

Mi az a tagi kölcsön és hogyan működik?

A pénztári tagok 3 év után kisebb összegű tagi kölcsönt vehetnek igénybe.

A tagi kölcsön feltételei:

  • összesen legalább 3 év pénztári tagság,
  • minimum 50 000 Ft, de maximum az egyéni számlán lévő megtakarítás 30%-ának megfelelő összeg,
  • futamideje 12 hónap,
  • a kamat a mindenkori jegybanki alapkamat + 5%,
  • a pénztár által megszabott időben nem lehet a tagnak tagdíjhátraléka,
  • az igénylőnek nem lehet tagi lekötése, sem más, folyamatban lévő tagi kölcsöne, ugyanakkor a tagi kölcsön többször is igénybe vehető, ha az igénylő mindig visszafizette a korábbiakat.

Mennyire biztonságos az önkéntes nyugdíjpénztár?

Az önkéntes nyugdíjpénztárakra nem vonatkozik az OBA, vagyis az Országos Betétbiztosítási Alap védelme. OBA-garancia csak bank, lakástakarék, takarékszövetkezet és hitelszövetkezet esetén van.

De ez nem azt jelenti, hogy a nyugdíjpénztárak kockázatosak lennének. A tagi kölcsönt leszámítva nem foglalkoznak hitelezéssel, így eleve kevesebb náluk a kockázat, mint a bankoknál. Több szerv is ellenőrzi a működésüket: a Magyar Nemzeti Bank, az adóhatóság és a könyvvizsgáló folyamatosan felügyeli őket, emellett működési és likviditási tartalékot is tartaniuk kell.

A befektetési kockázat azon múlik, hogy milyen portfóliót választasz. Ha ez neked fontos, van rá lehetőséged, hogy nagyon alacsony kockázatú portfóliót válassz. Erről lásd bővebben fentebb a vonatkozó fejezetet.

A független nyugdíj előtakarékossági szakértő tippje: a biztonság kapcsán előjön, hogy a magánnyugdíjpénztár sorsára juthat-e az önkéntes nyugdíjpénztár. A válasz az, hogy nem. A magánnyugdíjpénztár az állami nyugdíjrendszer része volt, ahova a járulék egy részét lehetett befizetni. A nyugdíjpénztárba ezzel szemben önkéntes alapon, a leadózott jövedelmedből fizethetsz be, ami csak a tiéd, ahhoz az államnak semmi köze.

Ezt cégünk, a Grantis vezérigazgatója, Sebestyén András az ATV-ben is elmagyarázta:

Grantis vezérigazgatója, Sebestyén András az ATV-ben is elmagyarázta

Neked való az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás?

Az önkéntes nyugdíjpénztár neked való lehet,

  • ha legfeljebb 10-12 éved van hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig,
  • ha elfogadod, hogy a nyugdíjkorhatár emelésével a pénzhez való hozzáférésed is későbbre tolódik,
  • kellően fegyelmezett és tudatos vagy ahhoz, hogy önszántadból, rendszeresen befizesd a megtakarítást,
  • a biztonság fontosabb szempont, mint a magas hozampotenciál,
  • 10 000 Ft-nál kevesebbet tudsz befizetni havonta,
  • alacsony költségű megtakarítást keresel,
  • nem akarsz a megtakarítás befektetési részével foglalkozni,
  • beéred a meglévő portfóliókkal,
  • nem igényelsz magad mellé tanácsadót,
  • igénybe tudod venni az akár 150 000 forint adójóváírást, mert van elég szja-d.

Az önkéntes nyugdíjpénztár hátránya

Mielőtt belevágsz, tisztában kell lenned az önkéntes nyugdíjpénztár hátrányaival is:

  • 10 évig semmi esetre sem férsz hozzá a félretett pénzedhez.
  • Nyugdíjkorhatárhoz kötött, hogy mikor férhetsz hozzá a tőkéhez adómentesen. Ha emelik a nyugdíjkorhatárt, akkor a megtakarítást is később veheted fel.
  • Hiába fizethet be a munkáltató, mióta kedvezőtlenebb az adózása, a munkáltatók már csak 32,1%-át adják a befizetéseknek. Régebben ez 60% felett volt.
  • A gyakorlat azt mutatja, hogy nem ösztönöz eléggé megtakarításra. Összesen 49% a tagdíjat nem fizetők aránya, akik még a néhány ezer forintos minimum tagdíjat sem fizetik be. Az egy főre jutó megtakarítás az MNB szerint 1,4 millió forint, ami nagyon kevés.
  • A pénztárak nagy arányban támaszkodnak magyar állampapírokra, vagyis a teljesítményük a magyar gazdaság teljesítményétől nagyban függ. A pénztárak egészét tekintve az MNB 2021. márciusi adatai szerint 50%-ban magyar állampapírba, 38,5%-ban részvénybe és befektetési jegyekbe, 6%-ban vállalati kötvénybe és 3%-ban készpénzbe fektetnek.
  • Az éves adójóváírás 150 000 forintos összege az önsegélyező és egészségpénztárakkal közös kereten osztozik, vagyis ha ezekben is tag vagy, akkor nem tudod az összes pénztárban a maximum adókedvezményt kihasználni.
  • Pénztáranként mindössze 2-6 megtakarítási portfólió közül lehet választani, amik nem fednek le minden befektetési igényt.
  • Nem kapsz magad mellé személyes tanácsadót.

Az önkéntes nyugdíjpénztár jól példázza, hogy ahol nincs kényszer, ott többnyire nehéz rávenni az embereket arra, hogy pénzt takarítsanak meg, kitartóan, 10-20 éves távon. Az ország legnagyobb pénztárában, az OTP Nyugdíjpénztárban a tagdíjat nem fizetők aránya 45% volt 2020-ban, amit úgy kell érteni, hogy ők az 5000 forintos minimum tagdíjat sem fizették be.

A probléma az, hogy nem sok szankcióval jár, ha valaki nem fizet be pénzt. Az elmaradt tagdíjakat a hozamból vonják le, amíg tudják. Ha a hozam elfogy, akkor a megtakarító lényegében malacperselyben is tarthatná a pénzét, mert hozamot nem keres rajta, és az infláció csak csökkenti a nyugdíjtőke értékét. Úgy látszik azonban, hogy a többségnek ez nem eléggé visszatartó erő.

Önkéntes nyugdíjpénztár előnyök és hátrányok összehasonlítása

  • Nem igényel befektetési szakértelmet

  • Olcsó

  • Adókedvezmény (akár évi 150.000 Ft)

  • Béren kívüli juttatásként is adható

  • Rugalmas

  • Limitált választási lehetőségek (2-6 befektetési portfólió pénztáranként)

  • 50%-ban magyar állampapírba fektetnek

  • 10 év várakozási idő

  • Munkáltatók már csak 1/3-át adják a befizetéseknek.

  • Nyugdíjkorhatárhoz kötött, ami emelkedhet

Tarthatóak-e az önkéntes nyugdíjpénztári hozamok?

Ha megnézzük az önkéntes nyugdíjpénztári hozamokat, összességében elmondható, hogy jó a hozamteljesítményük. De vajon tartható-e ez hosszú távon?

A pénztárak egészét tekintve az MNB 2021. márciusi adatai szerint 50%-ban magyar állampapírba fektetnek. Egyértelmű tehát, hogy a magyar állampapírok súlya jelentős. De hogy lehet ilyen hozamteljesítménye a pénztáraknak, ha az állampapírok hozama sokat csökkent az elmúlt években?

Logikusan kikövetkeztethető, hogy a magas hozam a régi, hosszú futamidejű állampapíroknak köszönhető, és ha ezek kifutnak, a hozamok is visszaeshetnek. Az ilyen régi állampapírok kibocsátásakor az infláció és a jegybanki alapkamat is igen magas volt, így az állampapírok is ennek megfeleően magas kamattal lettek beárazva, közben pedig a jegybanki alapkamat rekord alacsony szintre csökkent, és az infláció is 3-5% körül mozog, ezért a mostani kamatkörnyezetben jónak számítanak ezek a múltbéli hozamok, amik akkoriban átlagosak voltak.

Ha megnézzük az MNB jegybanki alapkamat alakulásáról készült ábráját, akkor láthatjuk, hogy 2013 előtt nem volt 5% alatt az alapkamat, sőt a 2008-2009-es évben volt, hogy a 11,5%-ot is elérte:

!function(e,i,n,s){var t=”InfogramEmbeds”,d=e.getElementsByTagName(„script”)[0];if(window[t]&&window[t].initialized)window[t].process&&window[t].process();else if(!e.getElementById(n)){var o=e.createElement(„script”);o.async=1,o.id=n,o.src=”https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js”,d.parentNode.insertBefore(o,d)}}(document,0,”infogram-async”);

Teljes képet pedig akkor kapunk, ha az infláció alakulását is mellétesszük:

Szépen látszik, hogy 15 évvel ezelőtt, 2003-tól közel 10 évig az infláció átlagosan 5% körül mozgott, hol csak 3,6% volt, hol 8%, mindössze 2013-tól mondható alacsonynak. Az infláció egészséges szintje és célja egyébként a Magyar Nemzeti Bank szerint hosszú távon évi 3%.

Ha megnézzük az MNB historikus állampapír referenciahozamait, akkor azt látjuk, hogy 2021-ben a legrégibb állampapírt 15 éve, vagyis 2006-ban vásárolhatták a pénztárak, amikor a hozamok még 6-7% körül alakultak (jelenleg ez 2-3%). Tízéves állampapírból a legrégebbi 2011-es lehet, amikor a referenciahozamok 7-8% körül álltak (ugyanez most 3% körüli).

Mennyi ideje van még hátra ezeknek a régi, magas hozamú állampapíroknak? A 10 éves állampapírok legfeljebb 2024-ig tartanak ki, míg a 15 évesek 2029-ben futnak ki. Ha a pénztárak nem változtatnak a befektetési politikájukon, az a hozamokra is kihatással lehet.

Nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ): mit választhatsz, ha az önkéntes nyugdíjpénztár nem neked való? 

Bár az önkéntes nyugdíjpénztárak léteznek a leghosszabb ideje, és ezeknek van a legtöbb tagja, nem ez az egyetlen nyugdíj megtakarítási forma, amit az állam törvényileg elismer és adókedvezménnyel támogat.

2005-ben jött létre a nyugdíj-előtakarékossági számla, ismertebb nevén a NYESZ, ami egy értékpapírszámla, ami abban speciális, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor válik hozzáférhetővé, és adójóváírás vehető utána igénybe. Mivel ez egy értékpapírszámla, így ha ezt választod, teljes mértékben rajtad múlik, hogy mit vásárolsz rá: állampapírt, részvényt, kötvényt vagy befektetési jegyeket.

2014-ben jelent meg a magyar piacon a nyugdíjbiztosítás, és ezzel háromra bővült a választható nyugdíj megtakarítások száma. A nyugdíjbiztosítás egy speciális, vegyes vagy befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás, aminek a futamideje a nyugdíjkorhatár eléréséig tart, és emellé is jár az adókedvezmény. Ehhez egy nyugdíjbiztosítás kalkulátort is készítettünk, mellyel a biztosítók nyugdíjbiztosítási ajánlatait hasonlíthatod össze.

NYESZ vagy önkéntes nyugdíjpénztár?

A NYESZ előnyei az önkéntes nyugdíjpénztárral szemben:

  • teljes befektetői szabadság

  • nincs minimum befizetés, sem tagdíj

  • Tartós Befektetési Számlává (TBSZ) alakítható

A NYESZ hátrányai az önkéntes nyugdíjpénztárral szemben:

  • teljes mértékben tiéd a befektetési kockázat,

  • szakértelmet igényel,

  • aktívan foglalkozni kell vele,

  • az intenzív kereskedés sok költséggel járhat,

  • nem motivál semmi abban, hogy rendszeresen félretedd a pénzt,

  • nyugdíjkorhatár előtti pénzfelvételnél az adójóváírás 120%-os összegét vissza kell fizetni az államnak,

  • nincs haláleseti kedvezményezett.

Nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár?

A nyugdíjbiztosítás előnyei az önkéntes nyugdíjpénztárral szemben:

  • létezik fix kamatos, garantált minimum lejárati összegű típusa,

  • állampapírba csak 15%-ban, befektetési jegyekbe viszont 73%-ban fektetnek, ez nagyobb hozampotenciált jelent,

  • nagyobb választék a befektetési portfóliókban: 950 biztosítási eszközalap szemben a 79 önkéntes nyugdíjpénztári portfólióval,

  • látod, hogy mibe fektetik a pénzed,

  • eldöntheted, melyik iparágba, régióba fektetnél,

  • jobban hozzáférsz a külföldi piacokhoz, tőzsdékhez,

  • személyes tanácsadót kapsz magad mellé,

  • életbiztosítási funkciója is van.

hazai biztosítók eszközeiknek összetétele
ábra: MNB

A nyugdíjbiztosítás hátrányai az önkéntes nyugdíjpénztárral szemben:

  • nehéz egyedül választani a rengeteg konstrukció közül,

  • vannak kifejezetten drága, költséges ajánlatok is,

  • 12-15 éves táv alatt nem éri meg elindítani,

  • 10 000 Ft alatti havi díjjal nem indítható,

  • nyugdíjkorhatár előtti pénzfelvételnél az adójóváírás 120%-os összegét vissza kell fizetni az államnak,

  • munkáltató nem fizethet be rá.

Összefoglaló: hogyan válassz nyugdíjpénztárat? 

Az eddigieket összegezve, ha önkéntes nyugdíjpénztárat szeretnél választani, akkor az alábbi szempontokat érdemes mérlegelni és összehasonlítani:

  • Miért nem inkább a NYESZ?
  • Miért nem inkább a nyugdíjbiztosítás?
  • költségek (TKMNYP)
  • múltbéli hozamok 10-15 éves távon
  • befektetési portfóliók

Segítünk a döntésben

Mi a GRANTIS-nál azért írtuk meg ezt a cikket, hogy mindenkihez eljuttathassuk azt a tudást, amit a legtöbb hazai “pénzügyi tanácsadó” az értékesítés reményében eltitkol. Elegünk lett abból, amit a szakmában tapasztaltunk, és elhatároztuk, hogy a gyökeres ellentétét fogjuk csinálni annak, amit mindenki csinál. Teljes sztorinkat itt tudod elolvasni.

Ma már minden hónapban 600-800 ember fordul hozzánk ezen a weboldalon keresztül, hogy segítsünk neki választani a piacon lévő több mint 100 nyugdíj megtakarítás közül. Ügyfeleink azért szeretnek minket, mert nálunk végre nem tapasztalják azt a kellemetlen nyomulást, és valóban azt érzik, hogy nekünk az a fontos, hogy ők mindent értsenek. A Google, a Facebook és a BIX Index rendszerében te is el tudod olvasni ezeket az ügyfélvéleményeket.

De nemcsak ügyfeleink, hanem a sajtó is értékeli a független tájékoztatást, így rendszeresen hívnak meg minket valamelyik TV műsorba, vagy kérnek meg minket a nagyobb hírportálok arra, hogy mondjuk el véleményünket egy nyugdíj előtakarékossági téma kapcsán.

2018-ban a Forbes magazin is készített velünk egy interjút. A riporter ezt írta rólunk:

„A tanácsadást teszteltettem is egy beépített emberrel. Semmit sem próbáltak rásózni, másfél óra alatt a nyugdíjon túl minden más befektetési terméket kiveséztek vele.” (Forbes, 2018. áprilisi szám)

Gyakran ismételt kérdések


Mikor vehető fel az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás?

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás a nyugdíjjogosultság megszerzésekor vehető fel, ami a legtöbb esetben a nyugdíjkorhatár elérését jelenti, de nők esetében a Nők 40 miatti korkedvezményes nyugdíjba vonulásnál is felvehető.


Mi van, ha nem fizetem az önkéntes nyugdíjpénztárat?

Ha nem fizeted az önkéntes nyugdíjpénztári minimum tagdíjat sem, akkor a megtakarításod hozamaiból fogják levonni.


Mi a különbség a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztár között?

A magánnyugdíjpénztár az állami nyugdíjrendszer része volt, ahova a járulék egy részét lehetett befizetni. A nyugdíjpénztárba ezzel szemben önkéntes alapon, a leadózott jövedelmedből fizethetsz be, ami csak a tiéd, ahhoz az államnak semmi köze.


Mi a különbség az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás között?

Egyik egy pénztári, a másik egy biztosítói nyugdíj megtakarítás. Adójóváírás mindkettőre jár, de számtalan különbség lehet köztük hozamok, költségek és az egyéb feltételek terén.


Hogyan kell adózni az önkéntes nyugdíjpénztár hozama után?

Az önkéntes nyugdíjpénztár hozama adómentes, de csak 10 év tagság után férsz hozzá, és utána is csak háromévente veheted ki.


Hogyan ismerhetem meg a számlaegyenleget?

A számlaegyenleg az adott nyugdíjpénztár weblapján, az ügyfélportálba belépve kérdezhető le.


Mekkora hozamom lehet önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással?

Ha a 2006 és 2020 közötti 15 évben takarítottál volna meg nyugdíjpénztárral, akkor az éves nettó átlaghozamod valahol 3,05 és 7,47% között alakult volna attól függően, hogy melyik pénztár melyik portfólióját választod.


Hogyan számolható a bruttó hozamráta?

A bruttó hozamráta a befektetéseken elért hozam százalékos mértéke, még a költségek levonása előtt. A vagyonkezelés sikerességét mutatja meg.


Hogyan számolható a nettó hozamráta?

A nettó hozamráta a befektetéseken elért hozam vagyonkezeléssel összefüggő költségek levonása utáni százalékos mértéke. A választható portfóliós rendszert nem működtető pénztárak a fedezeti tartalékra, a választható portfóliós rendszert működtető pénztárak az adott portfólióra számítják ki a mértékét.


Mi az a referencia hozamráta?

A referencia hozamráta egy viszonyítási hozam, amihez képest a vagyonkezelés sikerességét meg lehet állapítani. A pénztár a befektetési politikájával összhangban minden eszközcsoporthoz meghatározza az ún. referencia-indexet, ami a vonatkozó tőkepiaci index vagy több tőkepiaci index kombinációja. Céljuk, hogy legalább ezt a szintet teljesítsék. Ez az a hozamráta, amit egyébként a piacon az adott eszközcsoporttal adott időszakban el lehet érni. Ehhez képest megállapítható, hogy a pénztár (illetve annak vagyonkezelője) által elért bruttó hozamráta alul- vagy felülteljesítette az elvárható szintet.


Mit jelent a reaálhozam ráta?

A reálhozam ráta megmutatja, hogy adott időszakban a pénztári befektetés vásárlóértéke évente átlagosan mennyivel növekedett infláció felett. Más megközelítésben a nettó hozamráta infláció feletti része.


Mit fizetnek a fedezeti tartalékból?

A fedezeti tartalékból fizetik a nyugdíjszolgáltatást, vagyis ez a tagok megtakarítása.


Mit fizetnek a működési tartalékból?

A működési tartalék az a díjrész, amiből a pénztár a működésének a költségeit finanszírozza.


Milyen díjrész a likviditási tartalék?

A likviditási tartalék az a díjrész, ami az átmenetileg fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a két másik alap általános tartalékaként szolgál. A pénztár fizetőképességét biztosítja.

Erre olvass tovább

Számodra is fontos, hogy legyen elegendő nyugdíjad? Akkor erre folytasd az olvasást: