Nyugdíjbiztosítás, Önkéntes nyugdíjpénztár,
Nyugdíj előtakarékossági számla.
Melyik való nekem? Hogy indítsam el?

Az átlagnyugdíj összege 2020-ban nem érte el a havi 140.000 Ft-ot, amely egy a közelmúltban végzett kutatás alapján, az emberek 94%-a szerint, arra sem elég, hogy megéljenek belőle. Nem is csoda, hiszen az átlagkereset ugyanakkor nettó 260.000 Ft, tehát közel a duplája az átlagnyugdíjnak. Az átlagnyugdíj és az átlagkereset arányát egyébként nyugdíj helyettesítési rátának hívják, ami 2020-ban 53%, viszont 2016-ban még 67% volt. A helyzet tehát egyre romlik, ami azt jelenti, hogy az átlagfizetések egyre kevesebb részéből vagyunk kénytelenek megélni, ha kizárólag az állam által nyújtott TB nyugdíjra spekulálunk. 

A nyugdíj előtakarékosság így ma már nem választás kérdése, hanem egy olyan egyedüli lehetőség, ahol a kérdés csak az, hogy mennyit  és hogy hova tegyünk féle. Az állam is pontosan ezért támogatja +20% adójóváírással a nyugdíj előtakarékosságokat, hogy az emberek egyéni szinten tudják megoldani azt a társadalmi problémát, amire már nincsen rendszer szintű megoldás. De miért? Miért csökkennek folyamatosan a nyugdíjak és miért olvasható mindenütt, hogy a nyugdíjrendszer hamarosan alapjaiban dől össze?

Ahhoz, hogy a nyugdíjrendszerünk válságát megértsük, érdemes tisztában lenni annak működésével. A magyar TB-nyugdíjrendszer ún. felosztó-kirovó elven működik, ami azt jelenti, hogy a jelen kor aktív munkavállalói “termelik” ki, az idősek nyugdíját. Ez tehát egy mérlegként fogható fel, ahol az egyik oldalon, a bevételi oldalon található minden olyan bruttó bérből levont nyugdíjjárulék, ami az államhoz vándorol, a másik- kiadási- oldalon pedig az összes kifizetett nyugdíj áll.

Ezzel a  mérleggel az a baj, hogy mindkét nyelve egymás ellen dolgozik.

A kiadás oldala ugyanis már régóta sokkal nagyobb, azaz évek (évtizedek) óta nincsen elég bevétel, ami kitermelné a nyugdíjak összegét.

Ugyanakkor a kiadás oldala, is egyre nő, tehát egyre több nyugdíjast kellene az államnak ellátnia, az egyre kevesebb beérkező adóból. Hogyan lehetséges ez?

A bevétel oldal azért csökken, mert egyre kevesebben dolgozunk Magyaroroszágon, sőt egyre kevesebben dolgozunk hivatalosan, teljes bérre bejelentve, sőt egyre kevesebben dolgozunk, hiszen rekordokat dönt a munkanélküliség.

Ugyanakkor az orvostudomány fejlődése miatt egyre tovább élünk, (A KSH 2019-es kimutatása szerint a várható élettartam férfiaknál 75, nőknél 80 év), egyre több a rokkant nyugdíjas, illetve e Ratkó korszak gyermekei és elkezdték a nyugdíjba vonulást. Az öregedő társadalom kifejezést már sokan hallottuk, aki még esetleg nem, az az alábbi korfára pillantva hamar rájön, hogy miről is van szó:

A helyzet a kutatások szerint –  a nyugdíj szempontjából – még ennél is tovább romlik, azaz tovább nő az átlag élettartam, ami még nagyobb terhet ró a nyugdíjrendszerre, hiszen több ideig kell fizetni azt a nyugdíjat, amit már most sem képes a költségvetés elégséges mértékben kitermelni.

A havi 28.500 Ft-os nyugdíjminimum törvény szintű bebetonozása, és annak üzenete pedig egy újabb intő jel azok számára is, akik azt gondolták, hogy ráérnek még félretenni az idősebb éveikre.

De mit tehetünk azért, hogy ne ezt a havi alig 30.000 Ft-ot nyugdíjat, vagy legjobb esetben is a fizetésünk 30-50%-át kapjuk meg pihenő éveink alatt?

A nyugdíj előtakarékosság lényege, hogy az aktív, dolgozó éveinkben elkezdünk valamennyit rendszeresen félretenni a fizetésünkből arra célra, hogy majd idős korunkban legyen mihez nyúlnunk. Ha jól választunk helyet a pénzünknek, akkor a kamatos kamatnak köszönhetően az összes megtakarított pénzünk 2-3-szorosát is kivehetjük a lejáratkor, ami 20-30 év alatt jelentős summa lehet.

A hangsúly itt a rendszerességen van. A nyugdíj előtakarékosságot ugyanolyan komolyan kell venni és tervezni vele, mint egy lakáshitel felvételét. Minden hónapban X összeget kölcsönadok a jövőbeli önmagamnak, azért mert másra egyszerűen nem számíthatok, saját magamon kívül. Ennek jutalma a kamatos kamat, ami az évek alatt még több pénzt is jelenthet, mint az összes pénz amit félretettem!

Ráadásul a pénzintézeti nyugdíj előtakarékosságokat az állam is támogatja +20% SZJA jóváírással, azaz minden félretett pénzünk +20%-át visszaigényelhetjük a befizetett adónkból.  Tehát egy havi 20.000 Ft-os nyugdíj célra indított megtakarítás valójában 20%-kal többet (havi 24.000 Ft-ot) jelent, ha adójóváírásos nyugdíj előtakarékosságot választunk. Mi számít adójóváírásos nyugdíj célú megtakarításnak?

Jelenleg 3 féle pénzintézeti nyugdíj előtakarékosságra vehető igénybe ez a +20%-os adókedvezmény:

A bankoknál igénybe vehető NYESZ – azaz nyugdíj előtakarékossági számlára
A pénztáraknál indítható önkéntes nyugdíjpénztárakra
És a biztosító társaságok által kínál nyugdíjbiztosításokra

Ezekre a 9-es pontban bővebben is kitérünk, előtte azonban nézzük meg, hogy mi az a havi összeg, amit érdemes eltennünk minden egyes fizetésünkből, hogy idős korunkra ne érjenek minket kellemetlen meglepetések?

Az oldal tetején található  nyugdíjkalkulátor pontosan kiszámítja nekünk, hogy adott nettó fizetés mellett, mennyit kell most félretennünk, ha legalább a fizetésünkkel megegyező nyugdíjat szeretnénk. A számítás nyilván egy túlzóan optimista becslés, hiszen azzal kalkulál, hogy a várható nyugdíjunk összege még 20 év múlva is ugyanekkora marad, amire azonban igen kevés esély van.

De akkor mégis mennyi az annyi? 

Havonta 700-900-an fordulnak hozzánk a Nyugdíjbiztosítás.com weboldalunkon keresztül, hogy segítsünk nekik megtervezni a privát nyugdíjukat és ez a kérdés mindig egyike az első pár kérdésnek. A konkrét összeg minden esetben személyre szabott, de ökölszabályként ki lehet mondani, hogy érdemes legalább annyit félretenni havonta, hogy az már érezhető legyen (ha úgy tetszik fájjon!), de még ne sodorja veszélybe a családi költségvetést.

A nyugdíjra szánt havi minimum összege viszont semmiképpen se legyen alacsonyabb, mint a havi bevételünk 10%-a! Miért 10%

Azért mert a fizetésünk 10%-a jellemzőn úgy tűnik el hó végére, hogy azt sem tudjuk megmondani mire költöttük. Még a legszigorúbb költségnyilvántartást vezető, pénzügyileg tudatos emberek is meggyőződhetnek erről, ha kpróbálják a borítékos módszert.

A borítékos módszer lényege, hogy minden hónap elején megfogjuk a fizetésünk 10%-át, eltesszük egy borítékba, a borítékot meg a fiók mélyére, ahol biztos, hogy nem nyúlunk hozzá. Hó végén pedig megnézzük, hogy éreztünk-e bármilyen életszinvonal csökkenést, vagy le kellett-e mondanunk bármiről ebben a hónapban.

Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy semmi különbséget nem fogunk érezni. Mindenre tudunk majd költeni, ahogyan eddig is, mégis hó végén megmarad a borítékunk, benne a 10%-kal!  Ha ilyen egyszerű, akkor miért nem csinálja mindenki ezt? 

Azért mert nincs rajta a fókuszuk, ezért a legtöbben úgy gondolkodnak, hogy ami marad hó végén azt félreteszem. “Hát pont annyiból élek, amennyit keresek, hogyan tudnék én félrerakni?” Úgy, hogy nem hó végére ütemezzük be a nyugdíj megtakarítást, hanem hó elejére.

A hitel törlesztővel, a rezsi csekkekkel, a telefonszámlával,  a mélygarázs bérleti díjával, a konditerem havidíjával, stb ez működik – tehát ezeket el lehet rendezni a hó elején – de a saját 10%-unkat nem?

Van egy régi bestseller regény, amelynek az a címe, Babilon leggazdagabb embere. Ebben van egy olyan mondat, ami hitvallás szinten belénk égett és amit mindig elmondunk mindenkinek, aki azzal hitegeti magát, hogy nem tud félretenni. Ez a mondat így hangzik:

“A fizetésed 10%-a, jár neked!” A maradék 90% ugyanis nem a miénk. Azt kifizetjük az áram szolgáltatónak, a boltosnak, a cipésznek, a szabónak, a fodrásznak, stb…

A fizetésem 10%-a azonban az enyém! Ha ehhez ragaszkodom, tervezek vele, már hó elején félreteszem, akkor a nyugdíj előtakarékosság sem tűnik majd olyan megvalósíthatatlan dolognak.

Pláne, ha erre a havi összegre minden hónapban megkapom a +20%-ot SZJA jóváírás formájában. De mit is jelent pontosan a nyugdíj előtakarékosságok 20%-os adókedvezménye?

Az állam már régóta tudja, hogy a TB nyugdíjrendszer veszélyben van, ezért még 1998-ban bevezette az első önkéntes pillért, az önkéntes nyugdíjpénztárakat, ezzel elkezdte “terelgetni” az embereket afelé, hogy kezdjenek el félretenni a saját jövőbeni nyugdíjukra. Az önkéntes nyugdíjpénztárak lényege, hogy az ide, – saját magunknak – befizetett pénzünket – egyrészt bizonyos értékpapír portfóliókba fektetik, másrészt “hozzáadják” a tárgyévben befizetett SZJA-nk 20%-át minden évben, maximum éves 150.000 Ft limitig. Ezt minden év végén az adóbevallásban kell külön jelölni.

Az önkéntes nyugdíjpénztárba ráadásul nem csak mi, de a munkáltatónk is utalhat nekünk, amire korábban nem járt ez a +20% SZJA jóváírás, 2019 óta azonban erre a részre is jár. 

Az önkéntes nyugdíjpénztár mellett ugyanúgy igénybe vehetjük ezt a +20%-ot a biztosítói nyugdíjbiztosítosításokra (éves 130.000 Ft maximumig, illetve a banki nyesz számlákra is éves 100.000 Ft-ig). Arra azonban figyelnük kell, hogy az éves szinten maximálisan visszaigényelhető SZJA összege nem haladhatja meg a 280.000 Ft-ot.

Mindenkinek jár ez a 20%-os visszaigényelhető adókedvezmény?

Mindenki, akinek keletkezik SZJA köteles jövedelme, azaz bárki, aki legalább 8 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Ezen kívül milyen jövedelmek után fizetett adó számít bele a 20% adóvisszatérítés alapjába? 2 féle Személyi Jövedelem Adó létezik, az ún. összevonandó SZJA, illetve a külön adózó SZJA. A nyugdíjcélú megtakarításokra, csak az első, azaz sz összevonandó SZJA vonatkozik, azaz csak az ezek után a jövedelmek után befizetett SZJA-t vagyunk jogosultak visszaigényelni. Konkrétan tehát:

1.Az Összevonandó SZJA-ból igényelhetünk vissza adót nyugdíjcélra, ezekbe tartoznak a:
Bér
Megbízási díj
Összes választott tisztségviselői díj (pl: polgármesteri címért járó díj)
Ingatlan bérbeadás
Külföldi munkajövedelmek
Társas Vállalkozói kivétek jogcímén adózott jövedelmek
 
2.A a Külön adózó SZJA-ból pedig nem igényelhetünk vissza adót nyugdíj célra. Ezek az:
Ingatlan értékesítésből származó jövedelem
Tőkepiaci ügyletek
Illetve az osztalék utáni SZJA.
 
Fontos még tudni, hogy a nyugdíj előtakarékosságokra igénybe vehető +20% adójóváírást a jövőbeni nyugdíjunkra kapjuk, ezért ha bármely okból kifolyólag, a nyugdíjjogosultságunk megszerzése előtt kell felbontanunk a nyugídj megtakarításunkat, akkor az igénybevett adókedvezmény 120%-át kell visszafizetnünk.

Illetve nagyon lényeges azzal is tisztában lenni, hogy a 20%-os nyugdíj előtakarékossági adójóváírás nem jár automatikusan, hanem azt minden évben jelölni kell az év végi adóbevallásban.

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy ha ezt a +20%-os adójóváírási lehetőséget tulajdonképpen az állam biztosítja, akkor nem juthat-e majd a privát nyugdíj előtakarékosság is a magánnyugdíjpénztári rendszer sorsára? Biztonságban van-e a nyugdíjra szánt pénzem a pénzintézeteknél?

Talán nincsen népszerűbb kifogás a nyugdíj előtakarékosság elkezdése ellen, mint hogy nem érdemes, hiszen ez is a magánnyugdíj pénztárak sorsára jut. Napi szinten kapunk ilyen kommenteket a facebook-on és személyesen is sokszor előfordul ez a tévhit. Miért mondom azt, hogy tévhit?

Azért mert jogilag és adózásilag 2 különböző dologról van szó, így olyan mintha almát hasonlítanánk a körtével. Ennek megértéséhez ismerjük meg az ún. 3 pilléres magyar nyugdíjrendszert, amit találóan egy házhoz lehet hasonlítani:

Az első pillér az állami, azaz a TB felosztó-kiróvó nyugdíj, ami a rendszer fenntarthatatlansága miatt (öregedő társadalom, egyre kevesebb tiszta munkaviszony, stb..) már évek óta haldoklik. 

A második pillér volt a mgánnyugdíjpénztárak, amit egyébként hivatalos nevén kötelező magánnyugdíjpénztárnak hívtak. Kötelező, mert nem volt választható, hogy az ember “igénybe veszi”-e, kötelezővé pedig azért tudták tenni, mert a bruttó fizetésünk 8%-8,5% százalékát irányították ide, ez tehát egyfajta kötelező rendelkezés volt az adónk egy részéről.

A harmadik pillér pedig az öngondoskodási eszközök, azaz a 3 féle 20% adójóváírással támogatott nyugdíj előtakarékosság. 

A legfontosabb különbséget a 2. és 3. pillér, azaz a magánnyugdíjpénztári rendszer és privát nyugdíj megtakarítások között, az alapvető jellegük jelenti: Az utóbbi egy adóforma volt, amely felett rendelkezési joga kizárólag az államnak van, ezért is tehették meg azt, hogy a teljes rendszert, a befizetett adónk ráeső részével beolvasztották az államkasszába.

Az előbbi, tehát a privát nyugdíjcélú megtakarítások azonban egyszerű piaci pénzintézeti szerződések, olyanok akár egy bankszámla. Ebből következik az is, hogy ezek felett rendelkezési joga csak a tulajdonosnak van, aki nevén a számla megnyílik.

A legrosszabb dolog, ami a privát nyugdíj megtakarításunkkal reálisan történhet, hogy a visszaigényelhető 20% SZJA kedvezményt valamikor a jövőben esetleg eltörlik (jelenleg nincsen erre utaló jel, információ, törekvés), így az a következő évtől ez már nem jár, ennek azonban a múltban visszaigényelt SZJA-k összegére semmilyen ráhatása nem lesz.

Fontos megérteni ezt az alapvető különbséget, mert felelős pénzügyi döntést csakis hiteles információkra szabad alapozni és ha valaki megengedi magának azt, hogy ilyen kifogások miatt nem kezd bele a nyugdíj előtakarékosságba, az nagy árat fizethet ezért nyugdíjas korában.

A nyugdíj előtakarékosságokra igénybe vehető +20% adókedvezményt, az éves befizetett SZJA-nkból tudjuk visszaigényelni. KATA-s vállalkozók esetében, a KATA után fizetendő havi 25-50-75.000 Ft-os járulék nem tartalmaz fizetendő SZJA-t így elsőre azt gondolnánk, hogy a KATA-sok ki vannak zárva az adójóváírás lehetőségéből.

A 3 adójóváírásos nyugdíj előtakarékosságból, 2 esetén ez igaz is, ugyanis az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj előtakarékossági számla esetén csak a szerződő személye létezik, és így nála vizsgálják adókedvezményre való jogosultságot.

A nyugdíjbiztosítással azonban a KATA-sok sincsenek kizárva a visszaigényelhető +20% adóvisszatérítés lehetőségéből. Hogyan? Nyugdíjbiztosítás esetén ugyanis belép egy harmadik személy is a szerződésbe, ez pedig a biztosított. A biztosított életkora határozza meg a nyugdíjbiztosítás szerződés lejártát, tehát tulajdonképpen az ő nevére szól a nyugdíjbiztosítás. Azonban a szerződő ettől eltérő személy is lehet, és nem feltétlenül kell a szerződőnek lenni a díjfizetőnek!

Ha tehát KATA-s vállalkozóként szeretnénk egy nyugdíj előtakarékosságot indítani, akkor ezt megtehetjük és nem esünk el a +20% adóvisszatérítés lehetőségétől. Ehhez a nyugdíjbiztosítási szerződés biztosítottjaként saját magunkat kell megjelölni, a szerződő fél pedig egy olyan ismerősünk kell legyen, aki fizet SZJA-t, a díjfizető pedig ugyancsak mi vagyunk.

Mi történik tehát? Tulajdonképpen a szerződő személy SZJA-ját használjuk fel a saját nyugdíjunkra. A szerződő lehet házastárs, szülő, gyermek, ismerős, de akár egy nem rokoni kapcsolatban lévő személy is.

Neki azon túl, hogy a szerződésben meg lett nevezve szerződőként semmilyen kötelezettsége nem keletkezik. A díjfizető ugyanis a biztosított marad, tehát az a KATA-s személy, aki a nyugdíjára gyűjt a nyugdíjbiztosítással.

3 féle nyugdíjcélú megtakarítás létezik, amelyre igénybevehetjük a 20% adójóváírást évente. (Részletes összehasonlítást a 3 típusról itt olvashatsz: (https://nyugdijbiztositas.com/nyugdij-elotakarekossag/)

A pénztáraknál igénybe vehető önkéntes nyugdíjpénztár: Ezekből több mint 30 féle van
A bankoknál igénybe vehető nyugdíj előtakarékossági számla, azaz NYESZ: Összesen 7 kereskedelmi bank kínál itthon ilyen számlát
A biztosítók által kínált nyugdíjbiztosítások: Több mint 50 féle ajánlat létezik


Alapvetően tehát 3 féle nyugdíj előtakarékossági típus és Több mint 80 féle konkrét pénzintézeti ajánlat közül választhatunk. Maga a típus határozza meg a nyugdíj előtakarékossági szerződés jellegét tehát, hogy:

mibe fektetik a befizetett pénzünket, 
milyen típusú költségeket vonnak le tőlünk és milyen rendszerességgel,
mekkora szabadságunk van a befektetések összeállításában, változtatásában,
mennyi az igénybe vehető 20% adójóváírás maximális mértéke évente,
milyen rugalmassági tényezőkkel számolhatunk az évek alatt,
pontosan melyik mikor jár le,
stb…..

A nyugdíj előtakarékossági típuson belül pedig a levont költségek és a várható hozamok mértéke, az igénybe vehető bónuszok és a többi ajánlathoz mért előnyök hátrányok határozzák meg egy nyugdíj előtakarékossági ajánlat ár / érték arányát.

De melyiket érdemes választani?

Talán ez a leggyakoribb kérdés, azok közül amiket feltettek nekünk az elmúlt 12 évben. Melyik a legjobb nyugdíj célú megtakarítás? Melyikkel járok a legjobban? A kérdés összetettsége nagyjából olyan mint ha azt kérdeznénk, hogy melyik a legjobb autó?

Az attól függ ugye, hogy milyen igényeink,elvárásaink vannak, illetve, hogy hogyan fogjuk azt használni. Sokat járunk országúton, vagy inkább Pesten a dugóban araszolunk vele? Fontos a jó fogyasztás, vagy a motor ereje, az élmény a döntő tényező? Családosak vagyunk, vagy egyedülállóak? Fontos, hogy tudjunk hova pakolni, vagy a vezetői tér tágassága, kényelme a lényeg? Amerikai, német, vagy japán? És még sorolhatnánk a kérdéseket.

A jó autó az, amelyik megfelel a célunknak. Ugyanígy a legjobb nyugdíj előtakarékosság az, amelyik a legnagyobb eséllyel eljuttat minket a célunkhoz: A kitűzött összegű nyugdíjkiegészítéshez, a megtervezett tőkeösszeghez a lejáratkor.
A legolcsóbb nyugdíj előtakarékosság lesz a legjobb? Van amikor igen, de nem minden esetben. A legnagyobb hozamlehetőséggel kecsegtető lesz a nyerő? Az attól függ milyen költségekkel számol. A legolcsóbb és legjobb hozamtermelő képességgel rendelkező lesz a befutó? Ez már bölcsebb megközelítés, de kinek mit jelent a “legjobb hozam” kérdése? Ez ugyanis a várható kockázattal mindig kéz a kézben jár. Abból mennyit vagy hajlandó vállalni rövid és hosszútávon? Mi a helyzet a bónuszokkal, amik tovább árnyalják a képet. Melyik mikor jár le? Az aktuális nyugdíjkorhatárkor vagy a szerződéskötéskori nyugdíjkorhatárkor? Mibe fektethetünk és azt milyen “büntetésekkel” változtathatjuk az elkövetkezendő 20-30 évben, ha a gazdaság is változik? Rengeteg kérdést tesz fel egy olyan független tanácsadó, aki valóban a legjobbat akarja az ügyfelének.

Az elmúlt 12 évben több mint 15.000 nyugdíjcélú szerződést segítettünk kiválasztani ügyfeleinknek és volt időnk felügyelni és megfigyeli is ezeket a szerződéseket “munka közben”.

Ez alapján azt tudjuk mondani, hogy a legjobb nyugdíj előtakarékosság legalább annyira múlik a “gondozáson” is mint a kiválasztáson. Nem elég tehát jól választani, folyamatosan szemmel is kell tartani a nyugdíj előtakarékosságot.

Az egyetlen tanács, amit tehát 15.000 nyugdíj célú szerződés és 12 év tapasztalata alapján adnánk mindenkinek, aki eldöntötte, hogy félretenne nyugdíjra, az a következő:

Ne dönts egyedül! Már csak azért sem mert nyugdíj előtakarékosság esetén nem egy egyszeri terméket veszel, mint a boltban.Itt egy 15-20-35 éves elköteleződés mellett teszed le a voksod, amit felelőtlenség egyedül végig csinálnod. Nem csak nyugdíjcélú megtakarítást választasz, de szakértőt is, aki egészen a lejáratig melletted lesz és figyeli a szerződést, folyamatosan tartva veled a kapcsolatot.

Vonj be valóban független szakértőt egy olyan cégtől, akiben bízol és elhiszed, hogy még 30 év után is melletted lesz! Olyan szakembert válassz, aki nagyon részletesen kikérdez és felméri az igényeidet, és objektíven, számokkal és tényekkel alátámasztva segít neked választani.

Ha így teszel, akkor mindent megtettél azért, hogy megtaláld a számodra legjobb nyugdíj előtakarékosságot.

A nyugdíjbiztosítások 2014-es megjelenésekor jó pár kritikát lehetett olvasni, hogy a szerződések drágák, túlárazottak és az ember jobban jár egy önkéntes nyugdíjpénztárral. Azóta eltelt 7 év, az autókhoz hasonlóan a szerződések is technikai fejlődésen mentek keresztül így egyre olcsóbbá és gazdaságosabbá váltak. 

Ma már az igazság úgy hangzik, hogy a nyugdíjbiztosítások között is pontosan ugyanannyi a drága és magas költségekkel dolgozó ajánlat, mint az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében.

A kulcs itt a megfelelő kiválasztáson van. Egy olyan nyugdíjbiztosítás, ami évente 5% hozamot termel nekünk átlagban, amiből 3% a költség, azaz megmarad tisztán 2%-os hasznunk évente nem mondható jónak, hiszen az infláció átlagosan 3%, tehát végérvényben a szerződés -1%-ot termel nekünk évente. (Persze az otthon tartott pénznél ez is jobb, amit idővel teljesen megesz az infláció, de az ember ha félretesz, akkor nem a csökkenést tűzi ki célul).

Egy éves 8%-os átlaghozam, amiből 2,5% a költség már sokkal jobban hangzik, még az infláció levonása után is. Mitől függ, hogy az én nyugdíjbiztosításom melyik kategóriába tartozik majd? Attól, hogy hogyan lett kiválasztva és hogyan lett gondozva az évek alatt.

Lehet, hogy pontosan ugyanolyan paraméterekkel kötött 2 nyugdíjbiztosítás közül 10 év után, az egyikben 1 millió forinttal több lesz, mert a tanácsadó nem csak arra figyelt, hogy a nyugdíjbiztosítást eladja, de az is fontos volt számára, hogy az hosszútávon is jól szerepeljen.

Megéri a nyugdíjbiztosítás? A nyugdíjbiztosítások 2014-es megjelenése óta közel 5.000 szerződés kiválasztásában segédkeztünk ügyfeleinknek. Ezeket a szerződéseket volt alkalmunk látni és megvizsgálni a működés közben is és azt tapaszlaltuk, hogy ha jól van kiválasztva és nincsen magára hagyva az évek alatt sem az ügyfél, sem a szerződése, akkor a nyugdíjbiztosítás megéri.

Már egy jó választásnak is milliós tétje lehet, amit nem lehet minden esetben felmérni a választáskor, mert mindenki akkora hozamot ígér amit nem szégyenl. A választás tétjéről egyébként egy cikket is írtunk: https://nyugdijbiztositas.com/megeri-e-a-nyugdijbiztositas-kideritettuk-az-igazsagot/

De mi a helyzet az önkéntes nyugdíjpénztárral összehasonlítva? Úgy is megéri a nyugdíjbiztosítás?

Melyiket érdemes választanom, ha elhatároztam azt, hogy félreteszek a nyugdíjamra? Melyikkel érhetem el a legmagasabb hozamot? Hozamtermelő képesség szempontjából vizsgálva korábban írtunk egy összehasonlítást a 2 nyugdíj előtakarékossági formáról: https://nyugdijbiztositas.com/melyiket-valasszam-az-onyp-es-nyugdijbiztositas-kozul/

A helyzet azonban ennél azért összetettebb. Általánosságban elmondható, hogy tisztán a költségek és / vagy elérhető hozamok szempontjából összehasonlítani 2 megtakarítást, nem mutat tiszta képet, nem fedi le a teljes valóságot. (Aki csak ezeket mutatja meg nekünk, jellemzően érdekelt lesz az egyik eladásában). Miért nem? Azért mert a hozam az a jövőben fog történni, ezt pontosan megjósolni nem lehet, itt tehát mindenki annyit ígér amennyit szeretne. A költség pedig valóban fix dolog, tehát számolhatunk vele, de nagyon sok tényező befolyásolhatja, vagy a súlyát csökkentheti, amit szintén számításba kell venni.

Szóval önkéntes nyugdíjpénztár vagy nyugdíjbiztosítás? 

Ahhoz, hogy ezt eldönthessük az alábbi kérdésekre biztosan válaszolnunk kell:
állampapír vagy nemzetközi értékpapírok?
alacsonyabb hozamkilátás és ezzel együtt kevesebb befektetési mozgástér, vagy nagyobb szabadság és nagyobb hozamelvárás, de (esetenként) több kockázat is?
szerződéskötéskori nyugdíjkorhatárkor való lejárat, vagy az éppen aktuális nyugdíjkorhatárkor, ami később 70-75 év is lehet?
a munkáltató fizeti, támogatja-e, vagy 100%-ban én teszek félre magamnak?
pénzügyileg fegyelmezett vagyok, vagy olyan mint az átlag, tehát jól jön nekem egy presszió, hogy ne felejtsem el a megtakarítást
stb….

A listának itt nincsen vége, ezek csak a legáltalánosabb kérdések, amiken végig kell mennünk egy jó választás előtt. 

Melyikkel járok jobban? Ha egy mondatban kellene erre válaszolnom, akkor azt mondanám: Azzal amit a legnagyobb biztonsággal végig tudsz vinni a lejáratig és azt a legnagyobb biztonsággal fel is tudod venni akkor és felhasználhatod magadnak.

Ez lehet akár a nyugdíjbiztosítás és lehet akár az önkéntes pénztár is, de mindenféleképpen úgy válassz, hogy érted a különbségeket és megvizsgáltad az összes konkrét ajánlatot is. Természetesen ezt nem egyedül célszerű véghez vinni, hanem egy független szakember bevonásával, aki nem a pénzintézeteknek, hanem jogilag is neked dolgozik.

A válasz attól függ, hogy milyen befektetési eszközalapokban, azaz milyen kockázati szintekben és időtávban gondolkozol. Összegyűjtöttük 10 biztosító társaság 243 alapját és ezeket 3 kockázati beosorolásba csoportosítottuk és megnéztük az ezekben elért átlaghozamokat 5 évre visszamenőleg:

Látható, hogy a közepes, tehát részvényt és kötvényt is tartalmazó alapokban 2015 és 2019 között 5,81% volt az átlagos éves hozam, a részvénytúlsúlyos, azaz kockázatosabb alapokban az átlag 8,83% volt. Az alacsony kockázatú – azaz jellemzően banki / pénzpiaci és állampapír alapú – alapokban 2,05% volt az éves átlaghozam, de ezeket csak nagyon kis mértékben érdemes a nyugdíjbiztosítási portfóliónkban szerepeltetni, hiszen alapvetően hosszútávban gondolkozunk, tehát némi kockázatot mindenképpen érdemes vállalni.

Ezek alapján nyugodt szívvel azt lehet mondani, hogy átlagban évi 5-8%-os éves hozamra számíthatott az, aki az elmúlt évben ránézett a nyugdíjbiztosítására. 

Ha ennél egy “kicsit” hosszabb időtávot nézünk és 1900 óta vizsgáljuk meg ezt a 3 kategóriát a világgazdaságban, illetve rögtön belekalkuláljuk az inflációt is – ami nálunk átlagban 3% évente – akkor még ennél is szebb számokat láthatunk.

Részvény alapok esetében 6,7%, kötvény alapok esetében 2,2% a 100 éves infláció feletti hozam.

Mekkora hozam a reális egy nyugdíjbiztosítással hosszútávon?

Mivel legalább 15 évre gondolkodunk, ezért bevállalunk részvényeket is a portfólióban, így a 6-8%-os évesített átlaghozamot reálisnak tartjuk egy jól összeállított nyugdíjbiztosítás portfóliónál. Ezek a hozamok természetesen nem tartalmazzák a nyugdíjbiztosítási szerződés költségeit. Szóljunk pár szót ezekről is:

A 3 féle adójóváírásos nyugdíj előtakarékosság esetén a nyugdíjbiztosítás volt az egyetlen, ahol a kezdetektől fogva jogszabály kötelezte a biztosítókat arra, hogy a levont költségeket az ügyfelek számára is érthetően kimutassák.

Így született meg a hitelekhez hasonló TKM mutató, amely egyetlen százalékos arányszámban mutatta meg azt, hogy 1 nyugdíjbiztosítás évente mennyi költséget von le átlagosan a megtakarítótól. És itt nagyon fontos szó az, hogy átlagosan, ugyanis a TKM egy típuspéldával dolgozik (45, 50 vagy 55 éves személy, 25.000 ft-ot tesz félre havonta, és 10-15 vagy 20 éve takarít meg). Ilyen alapon minden nyugdíjbiztosításnak a futamidőtől függően 3 féle TKM mutatója van 10, 15 és 20 évre.

A TKM mutató egy referencia érték, ami a legtöbbször nem mutatja meg a pontosan levont költségek mértékét, inkább csak arra mutat rá, hogy az adott nyugdíjbiztosítás hogyan van “árazva”. A pontos TKM minden élethelyzetben, életkorban, és havi megtakarítási összegtől függően eltérhet a referencia TKM-től ráadásul több olyan tényező is van a nyugdíjbiztosítások esetében ami tovább árnyalja a TKM-et.

Egy nyugdíjbiztosítás pontos költségének meghatározásához egyesével ki kell írni a szerződés feltételekből levont költségeket, azokat fel kell vinni egy bonyolult kalkulátorba és összevetni azokat a várható hozamokkal, bónuszokkal, a díjfizetés gyakoriságával és még jó pár módosító tényezővel. (Szerencsére ezt senkinek nem kell magának megtennie, mert mi a GRANTIS-nál 2014 óta ezt csináljuk, amiről abban az időben az ORIGO is írt: (https://www.origo.hu/gazdasag/20150123-egy-haz-arat-is-elbukhatjuk-egy-rossz-nyugdijbiztositassal.html)

A nyugdíjbiztosítások és az önkéntes nyugdíjpénztárak TKM értékeit egyébként a nyugdíjkalkulátorunkban könnyen össze tudod hasonlítani, de ha a konkrét és számszerűen levont költségekre vagy kíváncsi azokat akkor tudjuk megmutatni neked, ha ismerjük a személyes “számaidat”, azaz életkor, havi félretenni kívánt összeg, futamidő, díjfizetési gyakoriság, választott eszközalapok aránya stb….

Itt tudsz kérni tőlünk egy díjmentes kalkulációt: https://nyugdijbiztositas.com/legolcsobb-nyugdijbiztositas/

A legjobb nyugdíjbiztosítás az, amelyik a számodra elbírható és megértett kockázatok  mellett, a legnagyobb biztonság elérésére törekedve, 65 éves korodra  a lehető legmagasabb profitot termeli majd ki neked. 

A legjobb nyugdíjbiztosítás a legtöbb közvetítő szerint az, amelyiket el szeretné adni neked, és amelyikkel a legtöbb hozamot tudja ígérni.

2014 óta, azaz a nyugdíjbiztosítások megjelenése óta foglalkozunk azzal, hogy a piacon elérhető nyugdíjbizosítási ajánlatokat elemezzük, darabokra szedünk és összehasoníltunk a hozamok és költségek szempontjából. Ezalatt a 7 év alatt közel több mint 8.000 közvetített nyugdíjbiztosítást volt alkalmunk a gyakorlatban is – működés közben – megfigyelni, amelyből közel 5.000 nyugdíjbiztosítást mi ajánlottunk. A maradék 3.000 darabot nem velünk indították el az ügyfelek.

Ez alapján 2 dolgot biztosan ki tudunk jelenteni az elmúlt 7 évre vonatkozóan:

Az esetek nagy részében nem az elsőre legolcsóbbnak tűnő nyugdíjbiztosítás lett a legjobb
Illetve döntő részében nem is az a nyugdíjbiztosítás áll a legjobban, ahol a legmagasabbak voltak a múltbéli hozamok

Hát akkor melyik?

7 év távlatában azok a nyugdíjbiztosítások “néznek ki a legjobban”, ahol:

Az ár érték-arány megfelelő, tehát a várható hozamhoz mért költség még a “megéri kategóriába” esik.
A kezdeti eszközalap összeállítás portfólió hozzá lett igazítva a gazdaság aktuális helyzetéhez és folyamatosan figyelve is volt
Az ügyféligény pontosan fel lett mérve, így a megtakarítók azt kapták amit szerettek volna
Az ügyfél értette a nyugdíjbiztosítása minden előnyét és hátrányát és motivált is volt a nyugdíjbiztpsításával kapcsolatban, azaz nem egy kötelező kiadásként tekintett rá, hanem a jövőbeni nyugdíja alapjaként.
Illetve, ahol minden évben jelölve lett az adóbevallásban az szja jóváírás visszaigénylése. (Nevetséges, de a statisztikák szerint az összes aktív nyugdíjbiztosítás kb 30%-ánál, egyszerűen elfelejtik beikszelni az adóbevallásban az adóvisszatérítésre vonatkozó részt – a közvetítő pedig nem figyelmezteti őket erre – , így az évi plusz akár 130.000 Ft egyszerűen elveszik…)

Az egyetlen és a legfontosabb tanács, amit adni tudunk az elmúlt 7 év alapján az a következő: Ne dönts egyedül! Kérd ki egy olyan független szakértő véleményét akiben bízol és aki tényleg az összes nyugdíj előtakarékossági lehetőséget, a számok szintjén össze tudja hasonlítani neked, így nem kell az ígéretekre hagyatkoznod.

De hogyan lehetséges, hogy ezért nem kérünk pénzt tőled?

A GRANTIS, a Nyugdíjbiztoísítás.com portál üzemeltetője egy pénzintézetektől független alkusz cég, a fő feladatunk pedig, hogy téged mint ügyfelet képviseljünk a pénzintézetek ajánlatai között.

A gyakorlatban te bízol meg minket, hogy hasonlítsuk össze számodra a bankok / biztosítók / pénzintézetek által kínált nyugdíj előtakarékosságokat, tehát a :

banki NYESZ számlákat
a pénztári önkéntes nyugdíjpénztárakat
és a biztosítói nyugdíjbiztosításokat

Nincsen saját fejlesztésű “termékünk”, a piacon elérhető megoldásokat gyűjtjük, hasonlítjuk és elemezzük azért, hogy mindenki a számára legjobbat tudja kiválasztani. Éppen ezért semmilyen nyugdíj célú szerződés nem drágább rajtunk keresztül, mintha azt bárhol máshol indítanád el, viszont nálunk 100% függetlenséget találsz.

Soha nem volt célunk az eladás, mert mi az objektív tájékoztatásban hiszünk: A missziónk, hogy megadjunk neked minden olyan információt, ami ahhoz kell, hogy egy felelősségteljes és racionális döntést tudj meghozni a nyugdíj előtakarékosságodra vonatkozóan.

Azt szoktuk mondani, hogy a lelkiismeretünk szerint dolgozunk, mert semmiféle nyomás, értékesítési elvárás, vagy korlát nincsen ami bármelyik pénzintézet felé terelne minket! Sőt!

Mivel a Magyar Nemzeti Bank felügyeli a tévékenységünket a részrehajlás törvényileg is ki van zárva. 

De hogy érheti meg nekünk ezt az egészet ingyen csinálni?

Sikerdíj alapon dolgozunk, amit a pénzintézetek fizetnek nekünk minden közvetített nyugdíj előtakarékossági szerződés után. Ennek a sikerdíjnak a mértéke a Magyar Nemzeti Bank által szabályozott és kiegyenlített is, ami azt jelenti, hogy nincsenek komoly különbségek az ajánlatok jutalékai között.

Így minket csak akkor illet díjazás egy pénzintézet által, ha te elégedett voltál velünk és valóban használható tanácsokat kaptál, amelyek alapján el tudtad indítani a nyugdíj előtakarékosságodat. Minden más esetben ingyen dolgoztunk neked és az összes érdeklődőnknek.

Havonta körülbelül 800-an fordulnak hozzánk a weboldalainkon keresztül, hogy segítsünk nekik kiválasztani a legjobb nyugdíj előtakarékosságot. 35 magasan képzett, tapasztalt és lelkiismeretes tanácsadónk naponta járja az országot, hogy mindenki kristálytiszta adatok alapján tudjon dönteni.

(Több mint 700-an írták le eddig, hogy milyen velünk egy beszélgetés: https://www.google.com/search?q=grantis&rlz=1C1GCEU_huHU821HU821&oq=grantis+&aqs=chrome.0.69i59j0l2j69i60j69i61l3j69i60.1183j1j7&sourceid=chrome&ie=UTF-8#lrd=0x4741dc6b09949a55:0x341d50acae67fcad,1,,,)

Nem alkalmazunk hideghívást, nem zaklatunk senkit és alapjaiban elítéljük a 90-es évek óta alig valamit változott “biztosítós ügyfélkezelést”.

A víziónk, hogy ügyfeleink mellett mint egy ügyvéd vagy egy orvos, akár generációkon keresztül ott tudjunk lenni, mint a család nagyra becsült pénzügyi szakértője. (A Forbes magazin egy NEM fizetett cikkben már 2018-ban  felfigyelt erre a hozzáállásbeli különbözőségünkre: https://nyugdijbiztositas.com/app/uploads/2018/05/forbes_aprilis.jpg)

A bizalmat nem előlegbe kérjük, hanem már az első perctől kezdve megdolgozunk érte és az évek alatt be is bizonyítjuk, hogy valóban hosszú távra gondolkodunk és a cégben mindent ennek a küldetésnek rendeltünk alá: A folyamatos képzéseket, a saját ügyfélszolgálatot, a CRM rendszert, az ügyfélgondozási protokollunkat, a szigorú munkatárs kiválasztást és azt a rengeteg segítő / összehasonlító cikket, amiken saját szerkesztői csapatunk dolgozik.

Ennek köszönhetően az ügyfélmegtartásunk 98%-os, ami a piaci átlag 60-70%-os arányához képest motiválióan visszaigazolja azt amiben hiszünk:

Amikor nyugdíj előtakarékosságot választasz, akkor nem csak egy szerződést indítasz el, de azt is megválasztod, hogy ki fogja azt gondozni és kivel fogod tartani a kapcsolatot az elkövetkezendő 15-30 éven keresztül. 

Mi ilyen időtávban tervezünk ügyfeleinkkel és egy erre alapozott üzleti modell alapján tudjuk azt kijelenteni: Megéri “ingyen” dolgoznunk neked még akkor is, ha nem minket választasz.