Több költséged van önkéntes nyugdíjpénztári tagként, mint gondolnád

Gyimesi Henriett

Sokan, akik az önkéntes nyugdíjpénztárra (ÖNYP) esküsznek, az állítólagos olcsósága miatt választották ezt a nyugdíjcélú megtakarítási formát. Ahhoz viszont, hogy objektíven meg lehessen állapítani, valóban így van-e, tisztában kell lenni a költségekkel: ez azonban az ÖNYP esetében problémás, mert nem kötelezi a pénztárakat semmi arra, hogy teljesen átláthatóvá tegyék azokat. Utánajártunk, hogyan is működik a költséglevonás az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében.

Manapság egyre többen látják be annak fontosságát, hogy az időskori anyagi biztonságuk érdekében szükségük lesz nyugdíjcélú megtakarításra, ami kiegészíti majd az állami nyugdíjukat annak érdekében, hogy a nyugdíjba vonulás ne hozzon magával jelentős életszínvonal-csökkenést. Erre pedig jelenleg Magyarországon 3 államilag elismert és támogatott eszköz is rendelkezésre áll: az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla. Az, hogy az állam támogatja ezek igénybevételét, azt jelenti, hogy az éves befizetések után 20% adójóváírás igényelhető, maximum 100-150 ezer forint értékben. A felsorolt 3 megtakarítás közül még mindig sokan választják az önkéntes nyugdíjpénztárat, amelynek több oka is van – a tavalyi évben összesen több mint 70 milliárd forintot tettek félre azok, akik ezzel az eszközzel takarékoskodnak az időskorukra.

Egyrészt a többivel ellentétben ehhez a munkáltató is hozzájárulhat, így amennyiben valaki olyan munkahellyel rendelkezik, ahol van ilyen juttatás, nem is feltétlen gondolkozik el azon, hogy emellett más nyugdíjcélú megtakarítással is rendelkezzen – pedig a munkáltató általában csak a minimum összeget fizeti, a legtöbben pedig nem egészítik ki ezt saját befizetésekkel. Emellett pedig a legtöbben előnyként tartják számon azt is, hogy a havi befizetéseket akár 3-5 ezer forinttal megúszhatják, mert a minimális tagdíj ekörül mozog – bár azzal lehetne vitatkozni, hosszú távon mennyire pozitív ez, hiszen így a nyugdíjas évekre összegyűlt pénz sem lesz olyan kimagasló. Valamint ezek mellett általában olcsó nyugdíjcélú megtakarítási eszközként is tartják számon az ÖNYP-t – de lássuk, milyen költségek is kerülnek levonásra ebben az esetben.

Milyen költségekkel kell számolnod pénztártagként?

1. Belépési költségek

A belépési költség egyszeri, általában 3-7 ezer forint körüli összeg, amit a pénztártaggá váláskor kell befizetned – de vannak olyan szolgáltatók is, ahol meg is úszhatod ezt, mert akár egy akció keretében ingyenessé teszik. Ez tehát minimális ráfordítást igényel, valamint tagságod alatt többször nem is fogják felszámolni.

2. Sávos költségek az éves befizetésre vetítve

A sávos költségekkel már más a helyzet, ezt ugyanis az éves befizetésre vetítve vonják le a pénztárak a tagoktól, valamint nem is olyan egyszerűen átlátható, mint a belépési költség. A legtöbbször csupán annyiról szól a tájékoztatás, hogy a pénztártag befizetéseinek 90%-a a fedezeti tartalékba megy, míg a maradék 10% a működési és likviditási tartalékba kerül. Már ez sem biztos, hogy teljesen világos mindenki számára, tehát nézzük, mit is jelent ez. Gyakorlatilag azt, hogy

a befizetéseid 90%-át jóváírják az egyéni számládon, míg 10%-ot költségként levonnak.

De a sávos költségek esetében nem ez az egyetlen pont, ami fejtörést okozhat. Bár roppant egyszerűnek tűnik ez a 90-10%-os felosztás, a valóságban ennél egy kicsit bonyolultabban történik a költséglevonás. A költségeket ugyanis fizetési sávonként állapítják meg, a százalékos levonások tehát sávonként különböznek. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy az éves befizetéseket kisebb részekre különítik el összeghatáronként, majd a költségeket a különböző sávok szerint, eltérően vonják le.

Hogyan is néz ez ki? Például az első 10 ezer forintból 10%-ot, a 10-120 ezer forint közötti sávban már 6%-ot, a 120-240 ezer forint közötti sávban 3%-ot vonnak le, és így tovább – persze pénztáranként eltérőek lehetnek a költségek. Az viszont mindegyiknél igaz, hogy minél nagyobb az éves befizetésed, a százalékos költséged annál alacsonyabb lesz – persze többet fogsz kifizetni számszerűen, de arányaiban kevesebbet, ezzel honorálják, ha itt tartod a pénzedet.

Hogy szemléletesebb legyen, egy példaszámítást táblázatba is foglaltunk. Fontos azonban leszögezni, hogy az itt szereplő költségsávok és százalékok nagyságrendileg általában hasonlóan alakulnak, az egyes pénztáraknál azért eltérhetnek.

3. Vagyonarányos alapkezelői díjak

Elérkeztünk a legkevésbé átlátható költségtípushoz az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében: a vagyonarányos alapkezelői díjakhoz. Míg az első költség belépéskor fizetendő, a második pedig csak az aktuális éves befizetéseidet érintette, ennél a típusnál már a pénztárban bent lévő pénzed (tehát a számlán lévő teljes vagyonod) kerül a középpontba.

Az egyéni pénztári számládon a befizetéseidet ugyanis nemcsak megőrzik, hanem be is fektetik, hogy hozamot termelhessenek számodra. Ehhez azonban komoly szakértelem kell, ezért ennek díja is van: ha például a költséged 2%, akkor 200 ezer forintos megtakarítás esetén 4 ezer forintot vonnak le ezen a címen, ha 2 millió, akkor már 40 ezer forintot.

A probléma ott van, hogy nem lehet pontosan tudni, mennyi is az alapkezelői díj.

Bár a nyugdíjpénztárak kötelesek a legtöbb költségüket közzétenni, egy részük pedig a jegybank által maximalizálva is vannak, azonban az alapkezelői költségeket nem kötelesek kimutatni. Egyetlen dolog van, amiből a valós levonásokra következtetni lehet: ez pedig a nettó hozam. Ennél ugyanis már tudjuk, hogy minden költséget levontak belőle, és ez már tisztán a jóváírt hozam (természetesen a sávos költségek az éves befizetésekre vetítve másik kategória). De ahogy írtuk, még ennél is csak következtetni lehet, ugyanis azt nem tudod meg, pontosan mekkora volt a hozam az alapkezelői díjak levonása előtt, mivel a bruttó hozam is már egy csökkentett érték. Ez tehát azt jelenti, hogy önkéntes nyugdíjpénztári tagként pontosan sosem fogod látni, mennyi a tényleges költséged.

Átláthatatlan költségek és még garancia sincs csőd esetére

Láthattad tehát, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a költséglevonás nem működik túl egyszerűen, ráadásul nem is teljesen átlátható, pontosan mennyit is fizetsz. Ezek után nehéz biztosan kijelenteni, hogy ez a legolcsóbb nyugdíjcélú megtakarítási forma – már csak azért is, mert ezen a téren az is sokat számít, hogy hozamok tekintetében ezzel járhatsz-e a legjobban, hiszen az ár-érték arány az, ami igazán fontos egy megtakarítási eszköz tekintetében is.

És ha már hozamok: az önkéntes nyugdíjpénztár ellen szól, hogy a befektetési lehetőségek terén nem biztosít túl széles palettát.

Általában mindössze 3-5 befektetési portfólióból lehet választani,

ezeknek a többsége ráadásul állampapír-túlsúlyos, tehát nagyrészt állami kincstárjegyekből és államkötvényekből állnak. Ez pedig azt jelenti, hogy bár általában az emberek jelentős része éppen azért kezd öngondoskodásba, hogy függetlenítse magát az államtól, ezzel a nyugdíjcélú megtakarítással ismételten függővé teszed magad tőle. Jelenleg évente 6-7% körülire tehető az átlaghozam, szakértők szerint azonban a közeljövőben várható, hogy csökkenni fog: az önkéntes nyugdíjpénztárak értékpapírjainak nagy részét most a régi, magas kamatot garantáló állampapírok teszik ki, amik pár éven belül lejárnak, és szinte biztos, hogy utána nem fognak tudni ilyen magas hozamú állampapírokba fektetni. Amit pedig az ár-érték aránnyal kapcsolatban érdemes tisztázni:

az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében jelenleg szinte semmi sem garantálja azt, hogy egy esetleges csődnél a pénztártagokat kártalanítani tudnák.

Igaz ugyan, hogy a pénztárak nem foglalkoznak hitelezéssel, ezért kevésbé minősül kockázatosnak a működésük, valamint a Magyar Nemzeti Bank, az adóhatóság és a könyvvizsgáló folyamatosan ellenőrzi őket, ettől függetlenül sosem lehet tudni, hogyan alakulnak a körülmények, és mikor kerülhet a csőd szélére egy pénztár. Ugyan tartaniuk kell likviditási tartalékot, ez azonban nem akkora mértékű, hogy baj esetén a tagok kártalanítását fedezni tudná. Bár évek óta rebesgetik, hogy bevezetnének egy garanciaalapot, ugyanakkor számolni kell azzal, ha ez megtörténik, az a költségek emelkedésével fog majd járni.

Dönts megfontoltan!

Ahogy láthattad tehát, nem is olyan egyszerű előre látni, mekkora lesz a költséged, ha az önkéntes nyugdíjpénztárat választod – így pedig azt sem, valóban ez a megtakarítási forma válhat-e be neked a legjobban. Ha számodra fontos, hogy átlásd a költségeket, létezik olyan nyugdíjcélú megtakarítás, ahol ez transzparensen működik: ez pedig a nyugdíjbiztosítás, ahol a Teljes Költségmutató (TKM) minden költséget tartalmaz. Mi mindenképpen azt ajánljuk, hogy a döntés előtt alaposan járj utána a lehetőségeidnek, és ne kapkodd el a választást. A honlapunkon számos hasznos cikket találsz még a témában, de egy ingyenes tanácsadás keretében egyik szakértő kollégánk is szívesen segít neked tisztázni a felmerülő kérdéseidet és az igényeidhez leginkább passzoló ajánlatot megtalálni.

 

Ezt a cikket 281 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555