Egy új OECD-jelentés kapcsán két elemző arra jutott, hogy Magyarországnak 72 évre kellene megemelnie a nyugdíjkorhatárt 2050-ig, ha a mostani nyugdíjrendszerünk összeomlását el szeretnénk kerülni.
Mennyi most a nyugdíjkorhatár?
Magyarországon jelenleg is egy nyugdíjkorhatár-emelést élünk meg: felmenő rendszerben 2022-ig egységesen 65 év lesz a nyugdíjkorhatár (a Nők 40 kedvezményt nem számítva, amit az OECD szerint egyébként is meg kellene szüntetni, mert nem fenntartható).
A világ vezető országainak példájából kiindulva sejthető, hogy Magyarországon is további nyugdíjkorhatár-emelések lesznek. Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, az USA-ban és számos más országban most emelik a korhatárt 67 évre. Dániában 5 évente egy évvel növelhetik a korhatárt a várható élettartam függvényében, így a dánok 2035-ben eljuthatnak a 72 évig. Hollandiában 68 év a nyugdíjkorhatár, ám ezt szintén a várható élettartammal összhangban növelhetik, és nincs felső határa. Az Egyesült Királyságban a mostani 66 évet fokozatosan 69 évre tervezik növelni 2046-ig.
Számold ki, neked mekkora nyugdíjad lenne!
Miért várható nyugdíjkorhatár-emelés Magyarországon?
A fejlett országokat tömörítő szervezet, az OECD aktív figyelemmel kíséri a nyugdíjhelyzet alakulását, és nemrég újabb jelentést publikáltak a jövőbeli kilátásokról. Megnézték, hogy a 65 év felettiek milyen arányban vannak jelen az aktív korú (20–64 év) népességhez képest. Megállapították, hogy míg 1980-ban ötször annyi aktív korú volt, mint nyugdíjas, addig 2015-re a keresőképes népesség 40%-át is elérte a nyugdíjasok száma. Az ENSZ szerint 2050-re annyi nyugdíjas lehet, mint a munkaképes réteg 53%-a.
30 év múlva tehát két aktív keresőre jut majd egy eltartott nyugdíjas.
Ez óriási terheket róhat az egyes nemzetek gazdaságára, miközben a GDP több mint 8%-át már így is nyugdíjakra költik az OECD-tagországok. Ilyen demográfiai folyamatok mellett ennek a ráfordításnak a mértéke még jobban megnövekedhet, vagyis az országok költségvetéséből a nyugdíjon kívül mindenre kevesebb forrás juthat. Nem mellesleg ez hitelek felvételéhez és eladósodáshoz is vezethet.
Ahogy azt kollégánk, Sipos Csaba is kifejtette a TV2 Mokkájában, a nyugdíjhelyzetet stabilizálni többféleképpen lehet:
- több gyermek születik (1,8 millió huszonéves hiányzik most a rendszerből),
- növeljük a nyugdíjjárulékot,
- csökkentjük a nyugdíjakat,
- növeljük a nyugdíjkorhatárt.
A nyugdíj csökkentése
Az egyik módszer az lenne, ha csökkentenék az állami nyugdíjakat. Ez tisztán politikai okok miatt nem valósult meg, és várhatóan nem is fog. A nyugdíjasok ugyanis egy könnyen megszólítható és nagy csoport, akiknek ha kevesebb nyugdíjat adnának, akkor a politikusok elveszítenének egy biztos és jelentős szavazóbázist. Tegyük hozzá, hogy így sem könnyű megélni nyugdíjasként, így az általános nyugdíjcsökkentés amúgy sem lenne fair húzás. Itt írtunk róla, hogy mennyi most a magyar átlagnyugdíj.
Mennyivel emelik a nyugdíjkorhatárt, ha fenn akarják tartani a nyugdíjrendszert?
A nagy médiavisszhangot keltő tanulmány szerzői, Hervé Boulhol és Christian Geppert az OECD-jelentésből kiindulva azt mondták: tegyük fel, hogy a jelenlegi időskori függőségi rátát konzerválni akarjuk, és ezt úgy érjük el, hogy csak a nyugdíjkorhatárt növeljük, minden mást változatlanul hagyunk, tehát a születésszám nem növekszik, nem kell több nyugdíjjárulékot befizetni a mostaninál, és a nyugdíjösszegek is változatlanok maradnak.
Hogy mennyivel kellene emelni a nyugdíjkorhatárt a rendszer stabilizálásához, azt ezzel az ábrával foglalták össze, figyelembe véve a születéskor várható élettartam növekedését is:
Mint az látható,
Magyarországon több mint 7 évvel, 72 évre kellene növelni a nyugdíjkorhatárt
annak érdekében, hogy a nyugdíjasok aktívakhoz viszonyított aránya ne haladja meg a mostani 28%-ot 30 év múlva sem. Az OECD-országokban átlagosan 8,4 évet kellene korhatárt emelni a rendszer stabilitásának megőrzéséhez (figyelembe véve azt is, hogy 2050-ben átlagosan 3,4 évvel élhetnek tovább az emberek, mint most). A korhatáremelést más országok sem úszhatják meg: Németországban 8, az USA-ban 7, Ausztriában 9, Dél-Koreában 15 évvel kellene megemelni a korhatárt.
Ez persze nem azt jelenti, hogy meg is fogják ennyivel emelni. Ahogy fent levezettük, hasonló hatást érhetnek el azzal, ha növelik a fizetendő nyugdíjjárulék mértékét, vagy csökkentik a nyugdíjakat. Utóbbira nagyon jó esély van. A helyettesítési ráta, vagyis a nyugdíj fizetéshez viszonyított aránya 70% körül mozog jelenleg, 2050-re viszont jó eséllyel 40-50%-ra csökkenhet. Ezt a legkönnyebb kivitelezni, mert viszonylag láthatatlan, így nem ütközik nagy ellenállásba az emberek részéről. Nincs is szükség aktív nyugdíjcsökkentésre, elég, ha hagyják őket elinflálódni, amit már most is látunk: a nyugdíjak jócskán lemaradtak a gyors ütemben növekvő átlagbérek mögött. Míg az átlagfizetés 200 ezer forint felett jár, addig az átlagnyugdíj 120 ezer forint körül mozog, és a nyugdíjasok fele 100 ezer forintnál kevesebb pénzből kénytelen megélni havonta.
Az utolsó lehetőség, hogy fixáld a nyugdíjkorhatárt: a nyugdíjbiztosítás
Elkerülhetetlennek látszik, hogy – a nyugdíjak reálértelemben vett csökkentése mellett – Magyarország a nyugdíjkorhatárt 65 évnél is tovább növelje. A gazdasági szükségszerűségek ezt diktálják, és eddig még Európa és a világ fejlett országai sem tudtak jobb megoldást kitalálni a nyugdíjkrízisre, mint a korhatáremelés.
A kérdés tehát nem az, hogy lesz-e Magyarországon korhatáremelés, hanem az, hogy mikor. Most kell tehát lépni, amíg nem késő, és erre egyedül a nyugdíjbiztosítás alkalmas, mert ez az egyetlen államilag támogatott nyugdíj-megtakarítás, amelynél a nyugdíjkorhatár rögzíthető. A nyugdíjbiztosítás a szerződéskötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatárt veszi figyelembe, vagyis 65 évvel számol akkor is, ha azt időközben 67, 70 vagy akár 72 évre növelik.
Akinek önkéntes nyugdíjpénztára vagy NYESZ-e van, az nem férhet hozzá adómentesen és büntetőkamatok nélkül a pénzéhez, csak ha elérte az aktuális nyugdíjkorhatárt (az adózásról bővebben ebben a cikkben írtunk).
Nem szeretnél 72 évesen is dolgozni? Keresünk neked egy nyugdíj-előtakarékosságot, hogy ne legyen erre szükség
Melyik a legjobb nyugdíjbiztosítás?
Ez természetesen egy összetett kérdés, és bővebb személyes információk birtokában lehet csak megmondani, hogy melyik nyugdíjbiztosítás felel meg leginkább a céljaidnak a sok nyugdíjbiztosítási lehetőség közül.
Profikból álló szakértői csapatunk áll rendelkezésére azok számára, akik a marketing és a “szerintem”-ek helyett a tényekre és a számokra kíváncsiak.
Belőlük pedig egészen sok van, hiszen csak hozzánk átlagosan havi 700 érdeklődő fordul úgy, hogy valamelyik cikkünket elolvasva felébred bennük a vágy az őszinte tájékoztatásra.
A mi missziónk ugyanis az őszinte és etikus tájékoztatás tényekre alapozva. A közvetítőknél általánosan tapasztalható nyomulás és hozzá nem értés ellen küzdünk azzal, hogy szakembereink a konkrét számokat mutatják meg a nyugdíj-előtakarékosságok esetében.
Saját fejlesztésű kalkulátorunkkal kiszámoljuk neked, hogy melyik konkrét nyugdíjbiztosítási ajánlattól várhatóan mit várhatsz a jövőben, őszintén átbeszéljük a költségeket, a hozamelvárásokat, az előnyöket és igen, a hátrányokat is, mert nem a pénzintézeteknek dolgozunk, hanem téged képviselünk.
Tanácsadásunk ingyenes, kötelezettségmentes és a végső döntést te hozod meg.
Közel 600 ügyfelünk ezt írta a velünk való együttműködésről.
Szánj rá egy órát az életedből arra, hogy leülsz egy etikus szakemberünkkel, és a belső kalkulátoraink tárháza fog megnyílni előtted (ingyen és kötelezettségmentesen), amik nagyban megkönnyítik a döntésedet. Írj nekünk ezen az űrlapon keresztül, és egy munkanapon belül egy kedves kollégám megkeres téged a részletekkel.
