Mi változik 2020-ban a nyugdíjak és a megtakarítások terén?

Zubor Zalán

Több ponton is módosul a nyugdíjrendszer idén: emelkedik a korhatár, megszűnik a nyugdíjjárulék, módosulnak a nyugdíj mellett végezhető munka feltételei, új lehetőségek jönnek az öngondoskodásban. Mutatjuk a legfontosabb idei változásokat.

2020 több változást is hoz a magyar nyugdíj-ellátásban. Talán a legfontosabb az öregségi nyugdíj-korhatár növekedése: a tavalyi 64 évről 64 év és 183 napra emelkedik a korhatár, így azok, akik most érik 1956 első felében születtek, csak idén július 1-től kaphatnak nyugdíjat.

Értékében csökken a nyugdíj

A már nyugdíjba vonult embereket érinti az éves nyugdíjemelés. Idén a járadékok összege 2,8 százalékkal növekszik, követve az év közben elfogadott 2020 évi központi költségvetésben előirányzott inflációt. Ez ugyanakkor a nyugdíjak valós értékét tekintve valójában csökkenést jelent, hiszen az infláció éves szinten végül 3,5 százalékra nőtt. Ezt a különbséget hivatott kompenzálni a novemberben esedékes nyugdíjkorrekció, ahol az inflációs különbözetet egy összegben fizetik ki – addig azonban a nyugdíjak valós vásárlóértéke már kevesebb lesz, mint tavaly.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy nem minden termék ára növekedett hasonló mértékben, 2019-ben például épp az élelmiszerek ára nőtt a legerősebben: általánosságban az ételek 5,4 százalékkal lettek drágábbak, ezen belül különösen a húsok, felvágottak drágultak 10-20 százalékot is meghaladó mértékben.

Járulékmentes a nyugdíj melletti munkabér

Újdonság, hogy idén a nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett kereset minden jogviszonyban járulékmentessé válik. Vagyis a korábbi szabályozással szemben nemcsak a munkaviszonyban szerzett munkabér lesz járulékmentes, hanem

minden egyéb keresőtevékenységgel szerzett jövedelem, például vállalkozói tevékenységből vagy megbízásos munkákból szerzett kereset is járulékmentes.

Az erről szóló törvény július 1-től lép érvénybe, tehát az azelőtt szerzett jövedelemre még nem vonatkozik az adómentesség.

Ezzel egy időben azonban hatályon kívül helyezik a nyugdíjtörvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a nyugdíj mellett szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező éves kereset egytizenketted részének 0,5 százalékával meg kellett növelni a nyugdíj összegét, hiszen megszűnik a nyugdíjjárulék-alap minden kereset tekintetében.

A nyugdíj előtt álló járulékfizetőket érinti, hogy idén megszűnik a nyugdíjjárulék és két másik szociális adó, helyettük július 1-jétől egy egységes társadalombiztosítási járulékot vezetnek be. Az új járulék a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot és az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot váltja fel, mértéke 18,5 százalék lesz, vagyis a befizetőkre nézve nem jelent plusz terhet. Az új rendszerben az Országgyűlés határozza meg, milyen arányban osztja el az állam a szociális járulékot, ezt mindig az adott éves költségvetési törvényben részletezik majd – vagyis az állam így nagyobb mértékben tud variálni a szociális kiadásokkal.

Így változik a Nők 40

Idén kis mértékben módosul a Nők 40 néven ismert nyugdíjkorhatár-kedvezmény is.

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe idén már az örökbefogadói díj folyósításának tartama is beszámítható.

A nők szolgálati idejébe továbbra is beleszámít a munkával töltött időszak, a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idő is.

Mi a helyzet a privát megtakarításokkal?

Az állami nyugdíj változásai mellett az önkéntes nyugdíjfinanszírozásban is komoly változások jöhetnek idén, bár egyelőre még sok a bizonytalanság, mi valósul meg a kormányzati ígéretekből. Tavaly óta lehet tudni, hogy a kormány egy újfajta államkötvény bevezetését tervezi, ami a nyugdíjcélú megtakarítást szolgálja. A nyugdíjkötvényt bármilyen életkorban jegyezhetnénk, és a befektetett összeghez és a hozamhoz a nyugdíjba vonuláskor juthatnánk hozzá. Az eddigi kormányzati nyilatkozatokból nagyjából annyi szűrhető le, hogy a kötvény, ha valóban bevezetik, inflációkövető lesz, hasonlóan az egy-két éve kibocsátott Prémium Magyar Állampapírokhoz, vagy az említett Babakötvényhez. Tudható az is, hogy a kötvényt csak magánszemélyek jegyezhetik majd, és a megtakarítás a nyugdíjba vonuláskor egy összegben vagy járadékként is felvehető lenne. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a kötvény mekkora prémiumot fizet, vagy, hogy mikor várható az indulása.

Ennél is bizonytalanabb, hogy mit tervez a kormány az önkéntes nyugdíjpénztárakkal: bár nyilatkozatokból azt lehet tudni, hogy nem elégedettek a pénztárak hozamaival és a magyarok alacsony megtakarításaival, egyelőre nem nyilvánvaló, milyen lépéseket terveznek. Világos stratégiát tavaly csak az MNB mutatott be, ők egy újfajta konstrukció, a jóléti alapok létrehozását szorgalmazták. Az új öngondoskodási alapok elindulásához a szolgáltatóknak gyakorlatilag össze kéne vonni a nyugdíj-és az egészségpénztárakat, az így keletkezett kasszákkal a munkavállalók részben nyugdíjra gyűjthetnének, részben orvosi és más szociális célokra költhetnének.

Az MNB koncepciója szerint ezt a megtakarítást az államnak a mostaninál nagyobb mértékű, a munkáltatókat is érintő adókedvezménnyel és pénznormatívával is támogatnia kéne. Bár a koncepció kidolgozottnak tűnik, az elképzeléseik nagy részéhez törvénymódosításra lenne szükség – egyelőre nem tudni, hogy a kormány tervezi-e a javaslatokat megtárgyaltatását a parlamentben.

Ezt a cikket 248 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555