Leszámolunk a tévhittel: a nyugdíjra félretett pénz nem költség

Gyimesi Henriett
Gyimesi Henriett

Gyakori kifogás a nyugdíjcélú megtakarításokkal szemben, hogy az azzal járó kiadás nem fér bele a havi költségvetésbe. Ilyen esetben a legtöbben elfelejtik: igazából itt nem egy szó szoros értelemben vett kiadásról beszélhetünk, hanem önmagunk jövőjét biztosítjuk be ezekkel a havi összegekkel, és kamatostul visszakapjuk majd a befizetéseinket.

Hiába látják be egyre többen, hogy az állami nyugdíj mellett fontos az időben elkezdett öngondoskodás, a felmérések szerint

még mindig nagyon alacsony azok aránya, akik rendelkeznek ilyen célú megtakarítással.

Míg a K&H Biztos Jövő Index nevű kutatása során a megkérdezettek közel 80%-a szerint fontos lenne nem csak az államra támaszkodni ebben a kérdésben, addig csak 30% az, aki tesz is félre.

Annak ellenére tehát, hogy a nyugdíjkérdés világszerte egyre nagyobb figyelmet kap, és Magyarországon is egyre többen gondolják azt, hogy öngondoskodás nélkül nem lesz olyan felhőtlen az időskor, cselekvésre még mindig csak az emberek közel 1/3-át sarkallja ez a felismerés. De mi lehet ennek az oka?

Költségként tekintenek rá, miközben nem az

A legtöbben úgy tekintenek a befizetendő havi megtakarítási összegre, mint amikor kifizetjük a lakbért vagy a rezsit. Kiadásként tekintenek rá, amiért ráadásul adott pillanatban nem is kapnak semmit.

Ilyenkor azonban elfelejtődik a legfontosabb tulajdonsága egy megtakarításnak:

ez a valóságban nem kiadás, hiszen a befizetéseinket később visszakapjuk – ráadásul a kamatokkal megnövelt összeget.

Nyugdíjcélú megtakarítás esetében további 20% adójóváírás is jár az éves befizetéseink után, így pedig még jobban járhatunk. Ezt viszont időben fel kell ismerni.

Később nagyon megbánhatjuk, ha nem kezdünk el időben félretenni

Amennyiben csupán az állami nyugdíjjal tervezünk időskorunkra, komoly életszínvonalbeli csökkenéssel kell majd számolnunk. Felmérések támasztják alá, hogy az emberek általában 40%-os bevételcsökkenésre számítanak időskorukra. Ezzel pedig nem is állnak messze a valóságtól, valóban erre lehet számítani (itt számolhatod ki az állami nyugdíjadat).

Ez tehát azt jelenti, hogy jelentősen vissza kellene fognunk a kiadásainkat, ami azonban a nyugdíjkorhatár elérését követően sem olyan egyszerű, mint sokan gondolják. Ráadásul, ha most azzal a kifogással nem teszünk félre nyugdíjcélra, mert nem tudjuk a fizetésünk 10%-át sem nélkülözni, komoly problémákba ütközhetünk később, amikor 40%-kal kevesebb bevételből kell megélnünk minden hónapban.

Sokan inkább bankbetétben tartják a pénzüket

Azok között pedig, akik mégis megtakarítanak valamilyen formában, még mindig a leggyakoribb választás a bankbetét. Ezzel van egy kis probléma: bár látszólag tesznek a nyugdíjukért, valójában csalódást fog okozni nekik, ha csakis bankbetéten keresztül takarékoskodnak.

Hogy miért? Ami leginkább ellene szól, az az alacsony kamat: ez lekötött betét esetén 0,01-2,5% között mozoghat. Ha figyelembe vesszük a jelenlegi 3,4%-os inflációt, valamint a kamatadót és az egyéb levonásokat, világossá válik, hogy gyakorlatilag akár veszteséges is lehet a jelenlegi kamatkörnyezetben ilyen eszközben tartani a pénzünket.

Ha például 100 ezer forintban gondolkodunk és 1%-os kamatban, 1 év elteltével nagyjából 96 ezer forintunk marad.

Emellett azonban egyéb hátulütői is lehetnek. Érdemes számolni azzal például, hogy amikor lehetőségünk van arra, hogy ne takarékoskodjunk, a legtöbbször találunk kifogást, hogy mire kell éppen jobban a pénz, amit erre szántunk volna. Emiatt viszont, mivel rendszertelen befizetésekkel kell számolnunk, a megtakarításunk nagyon lassú ütemben fog növekedni – ha fog egyáltalán.

Ráadásul ebben az esetben még az adójóváírást sem vehetjük igénybe, míg például egy nyugdíjcélú megtakarítás esetében viszont igen: akár 100-150 ezer forinttól eshetünk el így éves szinten.

Aki hajlandó lemondani hosszabb távon is a likviditásról, sokkal jobban is járhat

Ha valaki hajlandó túllépni a bankbetét lehetőségén és azon, hogy bármikor hozzáférhessen a pénzének egy részéhez, ennél magasabb hozampotenciálú lehetőséget is találhat – különösen, ha nyugdíjcélú megtakarításra gondolunk.

Ha például 35 évesen elindítunk egy államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítást, már havi 15 ezer forintos befizetésekkel akár 17 millió forintunk is összegyűlhet,

mire elérjük a nyugdíjkorhatárt, ami jelenleg 65 év (itt számolhatsz utána). Ez pedig már biztos alapot teremthet az időskori pénzügyi biztonságunkhoz – így elkerülhetővé válik, hogy életszínvonalunk jelentős mértékben csökkenjen.

Jelenleg Magyarországon 3 államilag elismert, valamint 20%-os adójóváírással támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma létezik. Ezek a következők:

  1. a nyugdíjbiztosítás
  2. az önkéntes nyugdíjpénztár,
  3. és a NYESZ, vagyis a nyugdíj-előtakarékossági számla.

Olyan lehetőségek nyílhatnak meg előttünk ezekkel az opciókkal, amelyekkel valóban jól járhatunk és az időskori pénzügyi problémáinkat is megelőzhetjük. Egy megfelelő választással a bankbetét után járó 1%-os kamattal szemben akár 7-8%-os hozamot is elérhetünk.

Viszont ilyen céllal tényleg csak úgy érdemes megtakarítanunk, ha az ott felhalmozott összeghez csak a nyugdíjkorhatár elérését követően nyúlunk hozzá – ami jelenleg 65 év. Amennyiben szeretnél szakértői segítséget kapni, hogy közösen megtalálhassuk a számodra legmegfelelőbb ajánlatot, iratkozz fel egy ingyenes tanácsadásra!

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

+36 1 585 8555