Így érd el, hogy profik kezeljék a befektetésed

Richter Ádám
Richter Ádám

Az egyéni befektetési csomag összeállításáért és menedzseléséért, vagyis a portfóliókezelésért jelentős sikerdíjakat vonnak le a szakemberek. Viszont pont a nyugdíjcélú megtakarítások területén van egy megoldás, ahol mindez „benne van az árban”: a nyugdíjbiztosítások esetében nemcsak a személyes tanácsadó a szolgáltatás része, hanem a menedzselt portfóliók is. Olvasd el, hogyan működnek!

Egy nyugdíjcélú megtakarítás akkor jó befektetés, ha rugalmasan alkalmazkodik az életkorodhoz és a világgazdaság változásaihoz. Értelemszerűen nem ugyanaz a befektetési portfólió való egy 30 évesnek, mint egy 45 évesnek, és más döntéseket kell hozni válság, mint fellendülés idején. Szerencsére a nyugdíjbiztosítások esetében ezeket a döntéseket nem is neked kell meghoznod.

A nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) ezért nem való sokaknak, mert ennél a megtakarításnál csak egy értékpapírszámlát kapsz, és azt veszel rá, ami neked szimpatikus (bizonyos jogszabályi kereteken belül). Nem fog senki rád szólni, hogy ne csinálj butaságot, és 55 évesen már ne tedd minden megtakarításodat kockázatos részvényekbe. Az ilyesmi annak működik, akinek kellő befektetői tapasztalata van, és az idejéből is hajlandó rászánni valamennyit arra, hogy a gazdasági mutatókat figyelje.

Milyen egy menedzselt portfólió?

Aki portfóliókezeléssel foglalkozik, annak viszont pont ez a dolga és a hivatása, hogy a gazdasági mutatókat figyelje: ezt tanulta, és ebben szerzett sok évnyi tapasztalatot. A nyugdíjbiztosítások esetében a szolgáltatás részeként megbízhatsz portfóliókezelőket, hogy menedzseljék a befektetéseidet. Ez nem azt jelenti, hogy napi szinten adják-veszik a részvényeket a nevedben, kockára téve ezzel a megtakarításodat. Ők legfeljebb ún. eszközalapok között váltanak, amiket korábban a szintén hozzáértő alapkezelők állítottak össze. Egy eszközalap értékpapírok összessége, amelynek egy meghatározott hozamkilátása és kockázati szintje van.

A portfóliókezelők a kockázati szintek szerint csökkenő sorrendben állítanak össze neked egy befektetési tervet, ami szerint haladni fogsz a futamidő alatt. Persze attól függően, hogy hány éves vagy. Ha még három évtized áll előtted a nyugdíjig, akkor az első szakaszban több kockázatot is fel tudsz vállalni (a több kockázat pedig magasabb hozamkilátást is jelent). A kockázat nem azt jelenti, hogy elvesztheted az összes pénzed, csak annyiról szól, hogy mivel sok idő áll rendelkezésedre, így egy-egy rosszabb év után ki tudod várni a jobb éveket, és pozitív mérleggel zárhatsz.

Az elején több kockázat is belefér

A magasabb kockázatú eszközalapokban magas a részvények aránya, mondjuk 70-80% körüli. Egy ilyen eszközalapon belül több száz részvényt találunk. Profitálhatsz például az 500 legnagyobb amerikai vállalat teljesítményéből, vagy az eurózóna 50 legjelentősebb cégének bevételéből. Ezzel diverzifikálod a pénzed, mert nem egyetlen cég teljesítményétől függ a profitod, arra pedig kisebb az esély, hogy mind az 500 amerikai vállalat egyszerre teljesít egyformán rosszul. További biztosíték, hogy a részvények mellett általában 20-30% államkötvény is ott van ellensúlyként, ami alacsony, de biztos hozamot jelent.

Mikor már csak 15 éved van a nyugdíjig, azaz betöltötted az 50 évet, akkor a kockázatokat fokozatosan mérséklik. Az államkötvények aránya az 50%-ot is meghaladják ilyenkor már, csökkentve ezzel a részvényarányt. Az utolsó 10 évben közel 80%-ra emelik az államkötvényeket, amit az utolsó 5 évben aztán a maximumra növelnek. Ilyenkor már diszkont kincstárjegyek is kerülnek a portfóliódba, ezeknek semmi más célja nincs, mint hogy az inflációt kövessék (vagy alternatív esetben hazai kötvényekről is lehet szó).

Ezt csak azért írtam le, hogy nagyjából el tudd képzelni, hogyan fektetik be a pénzed, és hogyan csökkentik a kockázatokat. A portfóliómenedzser elvégzi helyetted a munka oroszlánrészét, és a futamidő elején egyeztetett stratégiát követi, hogy neked később a lehető legkevesebb dolgod legyen vele. Persze ha neked úgy kényelmesebb, váltogathatsz az eszközalapok közt te magad is (ehhez azonban kellő körültekintés szükséges). A többség viszont nem akar ezzel foglalkozni, ha nem muszáj.

Ebben is más egy önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztárakkal pont ez az egyik fő probléma, hogy többnyire három befektetési portfólió közül választhatsz mindössze (biztosítónként viszont 8-10 eszközalap is rendelkezésedre áll). A pénztáraknál a többség elfogadja az alapértelmezett, közepes kockázatú mérsékelt portfóliót, és nem is vált soha, mert nem tudja, hogy kell (és ez nem is elvárható). A pénztárak viszont nem fognak szólni, hogy 30 évesen felesleges minden pénzt állampapírban tartani, vagy hogy 50 évesen biztonságosabb átlépni az alacsonyabb kockázatú portfólióba (erről itt olvashatsz bővebben).

A nyugdíjbiztosításoknál így hatalmas előny, hogy a szolgáltatás részeként menedzselik is a portfóliódat, ha ilyen opciót választasz. Persze nem mindegy, melyik biztosítót választod, mert eltérő feltételeket kínálnak. Ezért nem szabad az első szembejövő biztosító ajánlatát elfogadni, hanem előzetes kalkulációk után kell megnézni azt, hogy melyik illik hozzád és az élethelyzetedhez a leginkább.

Szívesen segítünk neked megoldást találni!

Egy 45–60 perces személyes találkozó keretében felmérjük az igényeidet, aztán elküldjük neked azt a három nyugdíjcélú ajánlatot, ami szerintünk hozzád a leginkább illik. A döntés joga a tiéd, és ezért még fizetned sem kell. Ne hagyd ki ezt a lehetőséget, jelentkezz tanácsadásunkra!

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

Ezt a cikket 324 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
+36 1 585 8555