Olvastál már arról, hogy a nyugdíjmegtakarításodat kiegészíti az állam plusz 20% adókedvezménnyel, de nem tudod, egyáltalán jogosult vagy-e rá? Sajnos körülbelül 600 ezren nem, de van megoldás a problémára KATA-s, GYES-en, GYED-en lévő, külföldön dolgozó vagy épp munkanélküli személyeknél is.
Honnan tudjam, hogy nekem jár-e az adókedvezmény?
Jár az adókedvezmény mindenkinek, aki rendelkezik bejelentett munkahellyel és nem KATA-s egyéni vállalkozó. Ez eddig egyszerűnek tűnik, de vannak olyan speciális esetek, amikkel feltétlen számolni kell. Ilyen például a külföldi munkavállalás, vagy a GYES és a GYED.
Akinek nincs bejelentett munkahelye, értelemszerűen nem fizet SZJA-t, így nincs miből visszaigényelnie. Ugyanez a helyzet a főállású anyáknál, akik nem rendelkeznek munkahellyel. A KATA-s (vagyis az egyszerűsített adózást választó) vállalkozók szintén nem fizetnek SZJA-t, így ők sem tudnak belőle visszaigényelni.
Ugyanúgy érinti ez a probléma a külföldön dolgozókat, hiszen ők sem adóznak Magyarországon, így pedig nem jogosultak az adókedvezményre.
A GYES-en és GYED-en lévők helyzete sem könnyű. Mivel a GYES-ből nem vonnak SZJA-t, a GYES-en lévők nem élhetnek a 20%-os adókedvezménnyel. A GYED olyan tekintetben más, hogy vonnak belőle SZJA-t, de annyira keveset, hogy ha abból igényel vissza valaki adót, nem jár kimondottan jól. Minél többet adózik az ember, annál többet jelent a 20% (maximum 280.000 forintot).
Mennyi embert érint a probléma?
Jelenleg több mint 130.000 KATA-s egyéni vállalkozó és körülbelül 180.000 GYES-en lévő szülő van Magyarországon. 2016 első felében több mint 280.000 magyar dolgozott hivatalosan külföldön. Csak ezek a számok alapján közel 600.000 ember nem jogosult az adókedvezményre.
Mi a megoldás?
A nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan nyugdíj előtakarékossági forma, amely engedélyezi, hogy a biztosított és a szerződő személye eltérő legyen. Ez azért megoldás, mert a biztosított (vagyis az, akinek a nyugdíját a megtakarítás majd kiegészíti) lehet KATA-s, lehet GYES-en, GYED-en, lehet külföldön dolgozó vagy épp munkanélküli, ha a szerződő rendelkezik bejelentett állással. Mivel a szerződő SZJA-ját veszik figyelembe az adókedvezménynél, csak az számít, ő mennyi adót fizet, a biztosított nem számít.
Ha például a biztosított KATA-s egyéni vállalkozó, de mondjuk a házastársa nem, akkor lehet a szerződő a házastárs, és máris jár a 20% adókedvezmény a nyugdíjmegtakarítás mellé. De tegyük fel, hogy valamilyen oknál fogva a házastárs elveszíti a munkáját. Ilyen esetben sem kerül veszélybe a nyugdíjbiztosítás, mivel a szerződő bármikor megváltoztatható. Természetesen ez nemcsak a házastársakra, hanem bármely családtagra (apa, anya, testvér, nagyszülő, gyermek) vonatkozik.
Ezzel a megoldással az is hozzájuthat az adókedvezményhez (vagyis az a közel 600 ezer ember), aki szerződőként nem lenne jogosult rá. Ha te is hasonló cipőben jársz, vagy csak többet szeretnél tudni a nyugdíjbiztosításokról és az adókedvezményről, egy kávé mellett szívesen kifejtem neked bővebben is a témát.
