Európai jelentés: sokkal több nyugdíj-megtakarítóra lenne szükség

Richter Ádám

Több mint kétszeresére fog nőni a 80 év feletti népesség létszáma az EU-ban a következő hatvan évben. Ez kétségtelenül meg fogja terhelni az államháztartásokat, ezért nem mindegy, egyéni szinten ki hogyan takarít meg a nyugdíjas éveire. Ennek járt utána most egy EU-s felmérés.

Az európai biztosítók nemzetközi szervezete, az Insurance Europe nemrég mutatta be Brüsszelben azt a felmérést, ami tíz európai ország lakosságának öngondoskodási szokásait vizsgálta meg. A felmérésben több mint 10.000 embert kérdeztek meg. A magyarok mellett spanyolok, portugálok, lengyelek, németek, osztrákok, olaszok, franciák, luxemburgiak és svájciak válaszoltak a nyugdíjazásukra és a nyugdíj-megtakarításukra vonatkozó kérdésekre.

Az európaiak közel felének nincs még nyugdíj-megtakarítása

A válaszadók 43%-ának nincs még nyugdíjcélú megtakarítása. Ez azért jelent problémát, mert ők túlzottan az államra támaszkodnak, és abban bíznak, hogy az állam megoldja helyettük a nyugdíjukat. Valószínűleg az állam is kiveszi a részét ebből, de azt az életszínvonalat nem tudja fenntartani, amit korábban az emberek megszoktak. Ez már ma is alig-alig teljesül, de a jövő ennél is borúsabb: előrejelzések szerint a 80 év feletti lakosság meg fog duplázódni a következő 60 évben.

Elemzők szerint ezt csak úgy lehetne ellensúlyozni, ha 2000 milliárd euró nyugdíj-megtakarítást vonnánk be a rendszerbe.

Ha ez nincs meg, akkor a mostani nyugdíjrendszer aligha lesz fenntartható. Vagy szegényebbek lesznek a nyugdíjasok a jelenleginél is, vagy egyéni úton egészítik ki az állami nyugdíjukat, és nyugdíjcélú megtakarítást kell indítaniuk. Elvileg a hajlandóság meg is van: akiknek még nincs, azoknak 62%-a erősen gondolkodik az elindításán. Bízunk benne, hogy az elhatározást majd tettek is követik.

42%-uk viszont azt állítja, hogy jelenleg nem engedheti meg magának a megtakarítást, ezért inkább kivár. Azoknál ez érthető, akiknek tényleg alacsonyabb a jövedelmük, vagy fiatalok esetében (18-35 év közöttiek) még túl sok idejük van a nyugdíjig, így túl korainak érzik, hogy ezen aggódjanak. Az viszont aggodalomra ad okot, hogy a nők körében is kisebb a megtakarítási hajlandóság, pedig ők lesznek azok, akik várhatóan több évet töltenek nyugdíjban, mint a férfi társaik, és várhatóan kevesebb nyugdíjat is kapnak majd.

Mi a helyzet Magyarországon?

A magyar megkérdezettek 46%-ának nincs még nyugdíjcélú megtakarítása, de 59% érdeklődik iránta.

Ez csak kicsivel jobb, mint az európai átlag. Ebből viszont az következik, hogy az aktív keresők 54%-ának van már nyugdíj-megtakarítása, ami erős túlzásnak tűnik.

4,5 millió foglalkoztatott volt 2019-ben, ami nagyjából megegyezik az aktív korúak (15–65 év közöttiek) számával. Ha kicsivel több mint felüknek van már megtakarítása, az azt jelenti, hogy 2,4 millió nyugdíj-előtakarékosságnak kell lennie az országban. Ez sajnos nehezen jön össze, hacsak a bankszámlán eseti jelleggel gyűlő (majd gyorsan el is költött) pénzre nem fogjuk rá, hogy nyugdíjcélú.

Nagyjából 1,1 millió önkéntes nyugdíjpénztári tag van, nyugdíjbiztosítási szerződésből 330 ezer, NYESZ-ből pedig alig 100 ezer lehet. Ez így összeadva – feltételezve, hogy nincs köztük átfedés, vagyis egy embernek csak egyféle megtakarítása van – bő 1,5 millió darab megtakarítást tesz ki.

Ha nagyon megengedőek vagyunk, és idevesszük a tartós befektetési számlákat (TBSZ) – ami nem kifejezetten csak nyugdíjcélú megtakarítás lehet –, akkor is csak 313 ezerrel tudjuk megnövelni az előző számot.

Ebből is látszik, hogy az ilyesfajta önbevallásokkal óvatosan kell bánni, már csak amiatt is, mert az emberek máshogy értelmezik a nyugdíj-előtakarékosság fogalmát. Egy ilyen felmérésből az sem látszik – nem is látszódhat –, hogy a nyugdíjpénztári tagság például évek óta 1,1 és 1,2 millió között mozog, és jóformán stagnál, miközben a nyugdíjbiztosítás dinamikusan növekszik.

Vagy az sem látszik belőle, hogy hiába van ennyi nyugdíjpénztári tag, a többség csak a minimum tagdíjat fizeti be, ami havi 3-5 ezer forint. A semminél több, de kérdés, mire lesz elég, és vajon több-e pótcselekvésnél, mondván „ezzel a nyugdíjam el is van intézve”.

Jól látszik, hogy a felmérés eredményeihez képest is van hova fejlődnünk.

Milyen elvárásaink vannak a nyugdíj-megtakarításokkal kapcsolatban?

Végezetül még összefoglalnák a felmérés néhány tanulságát. Nem meglepő, de a többségnek (73%) fontosabb a biztonság, mint a hozam, és elvárják, hogy legalább annyi pénzt kapjanak vissza a végén, mint amennyi tőkét belefektettek.

A válaszadóknak fontos a megtakarítás örökölhetősége, a rugalmas befizetés (havi díj növelése/csökkentése) és a korai hozzáférhetőség (vészhelyzet esetén 65 évnél korábban is felvehető legyen a pénz). Nagyjából fele-fele arányban választották az egyösszegű kifizetést és a havi részletekben történő járadékfizetést.

Nyugdíj-megtakarítás választásakor leginkább a garanciák érdeklik őket, ezután jönnek a költségek, a kockázatok és a korábbi hozamteljesítmény. A válaszadók 67%-a digitálisan szeretné megkapni ezeket az információkat. Úgy tűnik, hogy a nyugdíjtermékeknek is fogyasztóközpontúnak kell lenniük, és a szolgáltatóknak erőteljesen nyitniuk kell a digitális platformok felé.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555