Beolvadhatnak a nyugdíjpénztárak, ha jönnek a jóléti alapok

Zubor Zalán

A jövőben minden munkavállaló alanyi jogon tagjává válna az új öngondoskodási rendszernek, vagyis az újonnan létrehozott jóléti alapoknak – legalábbis az MNB nemrég bemutatott koncepciója szerint. A jóléti alapok bevezetésével alapvetően átalakulna az öngondoskodási piac, az új alapok átvennék az egészségpénztárak és a nyugdíjpénztárak szerepét is.

 

Az úgynevezett jóléti alapok tervéről, amely a nyugdíjrendszer újabb pillére lehet a jövőben, először februárban tett közzé információkat a Magyar Nemzeti Bank. Az ekkor közzétett, 330 pontos versenyképességi programban több, az önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos ajánlást és jogszabályi javaslatot megfogalmaztak. A programban szerepelt például, hogy

a munkavállalók számára lehetővé kellene tenni az alanyi jogú tagságot a kiegészítő nyugdíjalapokban.

Hasonlóan a brit, amerikai, olasz vagy a lengyel rendszerhez, a munkavállalók bruttó bérének egy bizonyos százaléka automatikusan bekerülne egy öngondoskodási kasszába. Hogy pontosan mekkora hányad kerülne az alapba, arról szabadon dönthetnének a munkavállalók, és ezen felül az állam támogatná a megtakarítást egy normatív jellegű juttatással és/vagy adókedvezményekkel.

Jönnek a jóléti alapok

A legnagyobb változást az úgynevezett jóléti alapok bevezetése jelentené, ami azokat is érintené, akik már most is tagjai valamilyen nyugdíj-előtakarékossági alapnak. Az MNB gyakorlatilag összevonná a meglévő önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakat, az így létrejövő jóléti alapok a nyugdíjpénztári és egészségfinanszírozási funkciót töltenének be egyszerre.

A Portfolio októberi Öngondoskodás Konferenciáján a jegybank felügyeleti igazgatója újabb részleteket árult el az MNB nyugdíj-előtakarékossági koncepciójáról. Nagy Koppány elmondása szerint az alapok bevezetése azért időszerű, mert bár nőnek a nyugdíjcélú megtakarítások,

a magyarok 70 százalékának ma sincs semmilyen nyugdíj-megtakarítása.

Azzal, hogy minden munkáltatónak biztosítanák a belépés jogát a jóléti alapokba, biztosíthatnák a tömeges elérést. Ez nemcsak a nyugdíjra gyűjtő munkavállalóknak lenne előnyös, de az államnak is, mivel az alapokba belépő tagok aktívan finanszíroznák a gazdaságot is tőzsdei termékeken és állampapírokon keresztül.

Kiderült az is, hogy a jóléti alapok a már ismert két szerep (nyugdíjalap és egészségpénztár) mellett további funkciókat is kap:

az összegyűjtött megtakarítást fel lehetne használni első lakás megvásárlására, egyéb jóléti ellátások, például születési támogatás, munkanélküliségi ellátás és otthonápolási támogatás igénylésére is.

Tartalmazna még az alap egy olyan támogatást is, amelyet valamilyen súlyos betegség, például rák esetén lehetne igénybe venni (ebből a szempontból az alap már majdnem egy biztosításhoz hasonló funkciót kapna, bár azt nem tudni, hogy a betegségi ellátáshoz járna-e valamilyen plusz állami normatíva). Ezeket a funkciókat a gyakorlatban két kategóriába sorolnák, egy nyugdíj és egészség zsebbe. Az egyéni és munkáltatói befizetések, valamint az állami normatíva ezek között oszlana el valamilyen arányban.

Adókedvezmény helyett normatív támogatás

Nagy Koppány elmondta azt is, hogy megszűnne a jóléti alapokkal kapcsolatban a 20 százalékos szja-jóváírás lehetősége, ennek a helyére lépne az állami normatív támogatás. Egyelőre nem világos, hogy ez inkább jó vagy rossz hír a pénztártagoknak, akik ma évente akár 150 ezer forintot igényelhetnek vissza az szja-jukból. Ha ennél magasabb az évente lehívható állami normatíva, az kedvez azoknak is, akik most is ki tudják használni az adókedvezményt, ellenkező esetben viszont összességében csökkenhetnek az éves megtakarítások. Jól járhatnak viszont azok, akik nem fizetnek szja-t (például a többgyermekes anyák és a katás adózók), persze csak akkor, ha ők is jogosultak lesznek az állami támogatásra.

Újra kell szerződni a pénztártagoknak

Az MNB-s vezetők korábbi nyilatkozatokban világossá tették, hogy a jóléti alapok nem új állami konstrukciók lesznek, amelyek a meglévő nyugdíj- és egészségpénztárakkal versenyeznek majd, hanem

a privát szolgáltatók feladata lenne az, hogy létrehozzák őket, a meglévő alapjaik összevonásával és átalakításával.

Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi önkéntes pénztári tagoknak újra kellene szerződniük a szolgáltatókkal, és az eddigi megtakarításaik átkerülnének az újonnan létrehozott jóléti alapokba. Azt egyelőre nem tudni, hogy például egy nyugdíjpénztári megtakarítás teljes egészében a nyugdíjzsebbe kerülne, vagy automatikusan felosztanák a két zseb között.

Valószínű, hogy a jóléti alapok bevezetése után átalakul majd a szolgáltatók befektetési politikája is. Az MNB már korábban jelezte, hogy nem elégedett az alapok hozamaival, a lehetséges árfolyamkockázatok miatt kifogásolták például azt, hogy a pénztári befizetések többségét állampapírokba fektetik.

Jöhetnek a céldátum alapok

Elképzelhető ezért, hogy többféle befektetési opciót vezetnek majd be, az egyik ilyen lehet például az Amerikában népszerű céldátum-rendszer. Ennek lényege, hogy az ügyfél kiválasztja a nyugdíjba vonulás dátumát, és a pénztár ezt a dátumot megcélozva, folyamatosan és automatikusan változtatja az alap összetételét, egyre biztonságosabb befektetések felé haladva. Elképzelhető az is, hogy az MNB szigorúbban szabályozza majd a választható befektetési portfóliók összetételét, illetve a csökkenthetik a nem fizető vagy keveset fizető tagokat érintő költséglevonásokat. Felmerült egy tartalékszint (szavatoló tőke) bevezetése is, amely a befektetett összegek biztonságát garantálná.

Hogyan érintik majd a változások a nyugdíjbiztosításokat?

Az eddig kiderült részletek alapján ezek, mivel biztosítási terméknek számítanak, nem integrálódnak majd a jóléti alapokba, továbbra is azoktól függetlenül működnek majd.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555