Az állam dolgoztatná a nyugdíjasokat, de komoly akadályokba ütközhetnek

Richter Ádám
Richter Ádám

Az államnak egyre többet kell öregségi nyugdíjakra költenie, így mindent megtesznek, hogy a rendszer nagyjából stabil maradjon. Tavaly a nyugdíjasszövetkezetektől várták a megoldást: rövid időn belül több százezer nyugdíjast szerettek volna munkába állítani a 2 millióból. Mostanra látszik, hogy ez nem teljesült. Egy új tervezet szerint általános adókedvezményekkel csábítanák vissza a munka világába a nyugdíjasokat. A gond az, hogy visszamennének ők, csak nem tudnak – mindjárt látni fogjuk, hogy miért.

A munkavállalással kapcsolatos adókedvezmény olyan, amivel mind az alkalmazott, mind a munkaadó jól jár. Jelenleg ugyanis egy munkavállalónak a bruttójából nyugdíjjárulékot és egyéb járulékokat kell fizetnie, így jut hozzá a nettójához. A munkáltató viszont a bruttón felül is adózik: szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást kell megfizetnie.

A teljes munkáltatói bérköltségből tehát összesen 45%-ot eltesz az állam.

Alig egy éve írtunk róla, hogy megalakultak a nyugdíjasszövetkezetek a diákszövetkezetek mintájára. Amelyik nyugdíjas ide belépett, annak csak 15% szja-t kellett fizetnie a bruttójából, minden más adót és járulékot megúszott. Emellett még a nyugdíját is megtarthatta. Ennek elvileg csábítónak kellett volna lennie a nyugdíjasok, és az őket alkalmazó munkaadók számára is. Nem véletlen, hogy rövid időn belül több százezer nyugdíjas munkába állását várták az intézkedéstől. A 2 millió öregségi nyugdíjasból viszont csak nagyjából 30 ezren léptek be nyugdíjasszövetkezetbe. Idén körülbelül 52 ezer nyugdíjas dolgozik, ami még mindig egy elenyésző szám. Látszik, hogy a nyugdíjasszövetkezetek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Ezért most kitalálták, hogy a 2019-es évtől nem kell valakinek nyugdíjasszövetkezeti tagnak lennie ahhoz, hogy adókedvezményben részesüljön: minden dolgozó nyugdíjasnak mindössze a 15%-os szja-t kell majd megfizetnie, ha elfogadják a javaslatot. Sőt, megszűnik az a korábbi korlátozás is, mely kimondta, hogy ha a nyugdíjas munkavállaló a minimálbér 12-szeresét meghaladó összeget keresett egy évben, akkor felfüggesztették a nyugdíjfolyósítását.

Miért jó az államnak, ha dolgoznak a nyugdíjasok?

Ahogy nemrég megírtuk, a jövőre várható nyugdíjemelés megint alig lesz több, mint az éves pénzromlás. Az idei átlagnyugdíj 128 ezer Ft, ez várhatóan jövőre is csak 131 900 Ft-ig emelkedik:

 

Ahogy az ábrából is látszik, elenyésző mértékben emelkedtek a nyugdíjak, miközben a nettó átlagbér 20%-kal növekedett 2016 és 2018 között, mostanra havi 210 ezer forintnál jár (családi adókedvezmény nélkül).

Hiába szeretné bárki is nagyobb mértékben emelni a nyugdíjakat, erre szimplán nincs keret. Fogynak az aktív keresők, és nő a nyugdíjasok (inaktívak) száma. Ettől függetlenül az árak is emelkednek, és az államon ott a nyomás, hogy a nyugdíjasok életszínvonalát valamilyen módon fenntartsa.

Ennek két módját találták ki:

  • öngondoskodás: aki nyugdíj-megtakarítást indít magának, az akár évi 100-150 ezer forintot visszakaphat az szja-jából,
  • nyugdíj melletti munka: a nyugdíjat megtarthatják, és dolgozhatnak mellette kedvező adózási feltételek mellett.

Vagyis jelenleg nem tudnak jobb megoldást, mint hogy mindenki próbáljon gondoskodni magáról, és a nyugdíját egészítse ki valahogyan – vagy még aktív évei során, vagy nyugdíjas korban.

Dolgoznának, de nem tudnak

Az általános nyugdíjas adókedvezmény valószínűleg ugyanúgy kevés lesz a munkára ösztönzésben, mint a nyugdíjasszövetkezetek bevezetése. A nyugdíjasokban ugyanis így is megvan a hajlandóság a munkára: a K&H tavalyi felmérése szerint 69%-uk dolgozna nyugdíj mellett. Viszont vannak tényezők, amik akadályozzák őket.

A 65 év feletti magyarok 80%-a szenved valamilyen krónikus, tehát tartósan fennálló betegségben. Az egészségügyi okok tehát legtöbb esetben nem engedik, hogy valaki újra munkába álljon.

Az sem segít, hogy ennek ellenére leginkább fizikai vagy könnyű fizikai munkakörbe keresnek nyugdíjas munkavállalókat, úgy mint portás, bolti eladó, karbantartó, villanyszerelő, kertész stb. Ha valaki adminisztratív munkakörben keresne irodai állást, ami nem megterhelő fizikailag, ahhoz már digitális képzettség szükséges, viszont a KSH szerint a 65-74 éves korosztály 40%-a használt életében internetet. 60%-uknak tehát látásból sem ismerős a világháló. Kérdés, hogy modern kompetenciák hiányában mennyire van rájuk kereslet.

Országosan 2000 tanár hiányzik az oktatásból, nyugdíjas tanárokat viszont továbbra sem lehet felvenni. Egyedül az orvos és ápoló végzettségű nyugdíjasoknak garantált az elhelyezkedése – persze egészségügyi okok őket is akadályozhatják.

A nyugdíjasszövetkezetek szerint a 72 év egy éles választóvonal amúgy is: ennél idősebbek nagyon ritkán mennek el dolgozni.

És persze ne feledjük, hogy a Nők 40 kedvezménynek köszönhetően már több mint 200 ezer nő ment idő előtt nyugdíjba az elmúlt években – ők még dolgozhattak volna, ha akarnak, így nyilvánvalóan nyugdíj mellett sem akarnak már dolgozni.

El kell tehát keserítenünk azokat, akik öngondoskodás helyett abban hisznek, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fognak – akár 10-20 évig is –, mert itt az élő példa, hogy ez már jelenleg sem működik – mindenféle ösztönzés ellenére sem.

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

Ezt a cikket 130 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
+36 1 585 8555