Megéri-e a nyugdíjbiztosítás? Kiderítettük az igazságot

Richter Ádám | Mánia Fitness
Richter Ádám

A nyugdíjcélú megtakarítás egy olyan műfaj, amit fizetsz 10-20-30 évig, és bízol benne, hogy a futamidő végén beigazolódik, hogy jól választottál megtakarítási konstrukciót. Valójában ha kellően tájékozódsz, és tanácsot kérsz a megfelelő személyektől, akkor nem kell ennyire sötétben tapogatóznod, és már az elején fel tudod mérni a lehetőségeidet viszonylag pontosan. Nézzük meg, mi alapján tudod eldönteni akár a futamidő elején, megéri-e a nyugdíjbiztosítás!

Akkor éri meg befektetni valamibe, ha a végén több pénzt vehetsz ki belőle, mint amennyit betettél.

Ehhez az kell, hogy a megtakarításod legalább az évi 3%-os inflációt kitermelje (a bankbetét például képtelen erre jelenleg az 1% alatti kamataival). Egy befektetésnek költségei is vannak, amiket a nyugdíjbiztosításoknál transzparens módon minden esetben közzétesznek, tehát a költségekkel már a futamidő elején is tudsz számolni. Ha ezeket kitermeli a befektetésed, máris jól jártál, mert úgy tettél félre, hogy a pénzed megőrizte a reálértékét (miközben a bankszámládon folyamatosan veszít az értékéből). Ha efölött még plusz hozamot is realizálsz, az onnantól kezdve tisztán a te hasznod (még kamatadót sem kell fizetned).

Ezek alapján kimondhatjuk, hogy a nyugdíjbiztosítás akkor éri meg, ha

  • legalább az inflációt és a költségeket kitermeli,
  • esetleg plusz hozamot is termel.

Ha ezek teljesülnek, akkor többet kapsz a végén, mint amennyit befizettél (és ez reálértékben is igaz).

Nézzük is meg, hogyan teljesítettek az elmúlt 5 évben a nyugdíjbiztosítások mögött lévő befektetési portfóliók!

153 eszközalap hozamait gyűjtöttük össze (a teljesség igénye nélkül), és kockázati szintek szerint emelkedő sorrendben rendeztük be őket:

Azt olvashatod le ebből, hogy közepes kockázat mellett (vegyes eszközalap) átlagban évi 6%-os hozamot lehetett elérni egy nyugdíjbiztosítással. A szórás alapján viszont az is látszik, hogy a vegyes portfóliók 3,16% és 8,94% között teljesítettek. Ez azt jelenti, hogy egy jól kiválasztott befektetéssel a 3%-os infláció könnyedén megugorható volt az elmúlt 5 évben.

Aki kicsit több kockázatot enged meg magának (tipikusan azok, akik 40 alattiak), egy-egy részvényalappal átlagosan 8,15%-ot is elérhettek. A nyugdíjbiztosításoknál nem kell egyedül portfóliót választanod, mert kapsz magad mellé egy tanácsadót, aki segít ebben (ez a szolgáltatás része). Ha kíváncsi vagy, mi milyen befektetést választottunk, itt add le az érdeklődésed.

Mennyibe kerül egy nyugdíjbiztosítás?

Az inflációt tehát könnyedén legyőzheted a nyugdíjbiztosítással (ha megfontoltan választasz), úgyhogy már csak a költségeket kell kitermelni. A nyugdíjbiztosítások esetében ezt a Teljes Költségmutató (TKM) adja meg, ami egy százalékos érték, és éves átlagköltséget jelent. Az MNB kötelezi arra a biztosítókat, hogy ezt közzétegyék, és meghatározott módszertan szerint kell a TKM-et kiszámolniuk. Ez nem egy valós érték, hanem típuspélda alapján számol, ezért csak összehasonlításra alkalmas. A te személyes példád ettől eltérő lehet (vagyis a te TKM-ed lehet több is, kevesebb is, mint a megadott TKM). Ettől függetlenül kiválóan használható, mert egyetlen számba sűrít bele minden költséget (pl. annak a díját, hogy egy alapkezelő foglalkozzon a befektetéseddel).

És akkor jön a kérdés: na de mekkora az a bizonyos TKM? A válasz az, hogy nagyon sokféle mutató lehetséges. Ennek érzékeltetésére mutatok egy részletet a TKM összehasonlító táblázatunkból:

Találsz TKM-et 1,09%-ért, de 4,37%-ért is ugyanolyan futamidő mellett. Igaz „csak néhány százalék”, a valóságban ez mégis milliós különbségeket jelent. (Erről írtam korábban cikket is: Ezért vannak milliós különbségek a nyugdíjbiztosítások között.) A fenti gondolatmenet alapján beláthatod, hogy 3%-os infláció és 4,4%-os TKM mellett legalább 7,4%-os hozamot el kell érned minden évben ahhoz, hogy megérje a nyugdíjbiztosítás (ha hagyod magad rábeszélni egy ilyen drága termékre).

De miért kellene a legdrágábbat választani? Te is tudod, hogy a boltban sem mindig a legdrágább termék a legjobb – nagyon sok áru túlértékelt, és valójában csak a márkanevet és az ügyes marketinget fizeted meg. A nyugdíjbiztosítások kritikusai viszont rendszeresen élnek azzal az eszközzel, hogy keresnek valami jó drága konstrukciót, a hozamokat alacsonyra lövik, és kihozzák végeredményben, hogy lám-lám, minden nyugdíjbiztosítás rossz. Valójában viszont minden befektetés rossz, ha valaki ész nélkül választ. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet jól is csinálni.

Persze ezzel nem azt mondom, hogy a legalacsonyabb TKM lesz a befutó. A legolcsóbb termék általában a boltban sem a legmagasabb minőséget képviseli (persze akadnak kivételek). A költségek mellett a hozampotenciált is figyelembe kell venni. Ugyanis hiába olcsó egy nyugdíjbiztosítás, ha utána beteszik a pénzed egy kötvényalapba (lásd fent), ami alig termel neked valamit.

Melyik a legolcsóbb nyugdíjbiztosítás?

Összegyűjtöttük a nyugdíjbiztosításokat TKM (költség) szerint!

Egy reálisabb forgatókönyv szerint 2% körül alakul a TKM, vagyis a nyugdíjbiztosításod éves átlagköltsége. Ehhez hozzáadva a 3%-os inflációt, azt kapod meg, hogy 5% feletti hozamnál nemcsak, hogy megőrzöd a pénzed értékét, de még profitálsz is rajta. A fenti eszközalapok átlagos teljesítménye alapján kimondható, hogy ezt a szintet meg lehet ugrani a megfelelően kiválasztott portfólióval.

Ezt nyered még pluszban: adójóváírás és adókedvezmény

A nyugdíjbiztosításoknak egyik nagy előnye, hogy adójóváírás vehető velük igénybe, ami évente a befizetéseid 20%-át jelenti (maximum 130 ezer forint). Ennyit kaphatsz vissza a személyi jövedelemadódból, amit aztán a nyugdíjtőkédbe forgatnak, és onnantól ugyanúgy hozamokat termel neked.

Mivel egy nyugdíjbiztosítás általában több mint 10 évre szól, így a keresett hozamok után nem kell kamatadót sem fizetned, ami 15% szja lenne. A nettó reálhozamod tiszta hasznot termel neked – adók és egyéb levonások nélkül.

Lássunk egy konkrét példát!

Miután felállítottuk az elméleti alapjait annak, mikor éri meg egy nyugdíjbiztosítás, lássunk egy konkrét számítást is, amit belső fejlesztésű kalkulátorunkkal végeztünk el (erről láthatsz képet is az alábbiakban).

Kipróbálnád te is a kalkulátort? Kattints ide!

Példánk alanya 40 évesen indít nyugdíjbiztosítást, vagyis a futamidő 25 év. A havi díj 30 ezer forint, az éves díj emiatt 360 ezer forint, ami után 72 ezer forint adójóváírás jár minden évben. A havi díjat aztán minden évben 3%-kal növeljük (ezt értékkövetésnek vagy indexálásnak nevezik), hogy a befizetéseink kövessék az inflációt. Az átlaghozamnál mérsékelt elvárásunk volt, ami bruttó 6%. A TKM-nél az 1,03% és a 3,8% közötti tartományban válogattunk (meg is lehet figyelni a különbségeket a lejárati összegben).

Az eredmény a következő lett:

Elmondható tehát, hogy 13 millió forintot fizettünk be, és a végén (a költségek levonása után) 24,9–26,1 millió forint lett volna a számlánkon. Vagyis ez azt jelenti, hogy megdupláztuk a befizetéseinket.

Ez azért volt lehetséges, mert a 6%-os hozam mellett 2,6 millió forintot kaptunk adójóváírásként az államtól, illetve 7-900 ezer forintot bónuszként a biztosítótól, amik további hozamokat termeltek.

Ha a pénzt nem egyben vesszük ki a nyugdíjkorhatár betöltésekor, hanem járadékként, havi bontásban, akkor az aktuálisan bent maradó összeg tovább kamatozik.

Ez havi 138–145 ezer forint nyugdíj-kiegészítést jelent az állami nyugdíj mellett.

Az inflációról persze nem feledkeztünk meg: a jelenérték azt jelenti, hogy egy jövőbeli pénzösszeg ma mennyit érne. Ez alapján is azt látjuk, hogy bő 12 millió forinttal a számlánkon léphetünk nyugdíjas korba (járadékban kifejezve ez havi 68-71 ezer forint).

Adódik a kérdés: hogy lehet kevesebb a nettó lejárati összeg jelenértéke, mint az összes rendszeres díj? Mégiscsak kevesebbet kapunk kézhez, mint amennyit befizettünk?

Nem.

Csak pont az infláció miatt nem 13 milliót ér a befizetésünk a futamidő végére. Valójában csak nagyjából 9 millió forintot fizettünk be, és ebből lett 12 millió forint (ha nagyon azt akarjuk megnézni, mennyit „nyerészkedtünk” a megtakarításon).

A lényeg azonban az, hogy félretettük a pénzt, és reálértéken (!) bő 12 millió forintunk lett a nyugdíjig, ami több, mint amennyit összesen befizettünk. Vagyis aki úgy választ, mint ahogy a példában tettük, annak a nyugdíjbiztosítás

megéri.

Természetesen mindenki más szempontokat tart szem előtt, és más-más adottságokkal rendelkezik. Ezért fontos, hogy személyre szabott kalkulációt kapj egy döntés meghozatala előtt.

Ha tőlünk kérsz segítséget, akkor ugyanígy eléd teszünk három konstrukciót (akkor már a biztosítók neveivel), hogy megfontolt döntést hozhass. Ez neked nem kerül pénzedbe, hiszen ahogy említettem, a tanácsadás a szolgáltatás része. Kérj tőlünk ajánlatot, és egy 45–60 perces tanácsadás keretében átbeszéljük a lehetőségeket!

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

Ezt a cikket 212 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
+36 1 585 8555