ugrás a Kalkulátorhoz

Nyugdíjbiztosítás TKM mutató: Lerántottuk a leplet a tényleges költségekről!

Általános tapasztalat azon ügyfeleink körében, akik nyugdíjbiztosítás után érdeklődnek, hogy a legelső szempont, amit megvizsgálnak egy termék esetében az a TKM, avagy a Teljes Költség Mutató. Maga az elképzelés természetesen helyes, hogy alacsony költségszerkezetű nyugdíjprogramot szeretnénk választani, hiszen az elérhető hozamokon kívül ez is egy biztosíték arra, hogy a lejáratkor a lehető legmagasabb pénzösszegünk lesz majd, amit nyugdíj kiegészítésre fordíthatunk.

A ténylegesen levont biztosítói költségek meghatározására, viszont sajnos több okból sem használható a közölt TKM mutató.

Ebben a bejegyzésben egyenként megmutatom neked azt a 3 tényt, amely miatt a TKM nem fog nekünk valós képet mutatni arról, hogy egy termék mennyire drága, a cikk végén pedig egy konkrét példával is alátámasztom ezt.

Meg fogsz lepődni, de arra is kitérek, hogy hogyan lehetséges az, hogy 2 látszólag ugyanakkora TKM értékkel bíró szerződés, a valóságban mégis teljesen eltérő költségszerkezetű, illetve azt is megnézzük, hogy mi az amit a TKM mutató nem fog megmutatni számodra.

Természetesen a TKM mutatónak fentiek ellenére mégis van létjogosultsága, így zárásként arra is ki fogok térni, hogy mire és hogyan használd ezt a százalékos mérőszámot.

Mi is az a TKM – Teljes Költség Mutató?

A Teljes Költség mutatót, azzal a céllal hozta létre a MABISZ 2009-ben, hogy a unit-linked alapú, azaz a befektetéssel kombinált életbiztosításokat könnyebben összehasonlíthatóvá tegyék a költségek szempontjából. Mivel azonban a piacon több mint 200 ilyen termék van, amelyek mind teljesen egyedi költségekkel dolgoznak, ráadásul máshogyan is vonják le őket a Biztosítók, ezért a rendszert valahogy közös nevezőre kellett hozni.

A TKM erre hivatott választ adni méghozzá úgy, hogy a készítői egy átlagügyfelet, egy típuspéldát dolgoztak ki, amelyet minden egyes termékre levetítve kiszámoltak, és így jött ki egy termék közölt TKM mintaértéke. A TKM tehát egy százalékos érték, amelynek elvileg azt kellene megmutatnia, hogy mekkora hozamveszteség ér minket az adott terméknél, minden évben amíg a díjat fizetjük.

A típuspéldában egy 35 éves biztosított személy szerepel, aki 10, 15, és 20 év megtakarítási idővel számolva, éves befizetési gyakorisággal és csoportos beszedéssel 250.000 Ft-ot tesz félre a megtakarításába évente. (A nyugdíjbiztosítások esetén TKM*-ról beszélünk, hiszen itt a fix lejárat miatt a futamidőben lehetnek eltérések, az egyszerűség kedvéért azonban kezeljük egy kalap alatt az összes TKM-et)

Ha a fentiek alapján egy termék 20 éves időtartamra 3%-os közölt TKM mutatóval rendelkezik, akkor ennek azt kellene jelentenie, hogy ha éves 6%-os átlaghozamot érünk el vele akkor abból levonva a 3%-os költségeket, 3% a tiszta növekményünk évente.

Ez a logika viszont nem helyes, a TKM-et nem lehet, csak úgy egyszerűen levonni a hozamból, mert nem fogunk valós képet kapni.

Hogy miért nem? Nézzük meg az ezt alátámasztó konkrét tényeket:

1.Tény: A TKM mutató nem a TE szerződésed költségeit mutatja meg!

A MABISZ által közölt TKM mutatóra vonatkozó általános tájékoztatóban az alábbi részlet áll:


„A TKM mutató NEM a megvásárolni kívánt konkrét szerződéssel kapcsolatban ad pontos képet
a költségekről, hanem megközelítő tájékoztatást nyújt az adott termékkel kapcsolatos
költségekről, amelyek természetesen a szerződés egyedi paramétereire tekintettel akár lényegesen
(akár pozitív akár negatív irányban) is eltérhetnek a közölt TKM-től. ”

Forrás: MABISZ

Mit jelent ez? Pontosan azt, hogy ha nem 35 éves vagy, nem 20 évre teszel félre és nem 250.000 Ft-ot, amelyet nem éves díjfizetéssel és csoportos beszedéssel fizetsz, akkor a te szerződésed konkrét TKM értéke már el is fog térni a közölt TKM-től. A TKM egy példaszámításon alapul, amely nem azt hivatott neked megmutatni, hogy konkrétan mekkora költséget vonnak le tőled, hanem hogy az adott termék a fix példában a többihez képest hogyan szerepel, azaz hogy egy sablon szerint mennyire számít drágának a többi piacon lévő termékhez mérten.

A tényleges költségek és e között pedig óriási a különbség!

De mekkora költséget is vonnak le tőled pontosan?

Ezt minden esetben a te egyedi szerződésedre, a saját választott paramétereid figyelembevételével pontosan kell kiszámolni, nem a TKM, hanem a tételesen levont költségek alapján. A nyugdíjbiztosítások összehasonlítása menüpontban az egyes termékek adatlapján, ezért tüntettük fel az összes levont költséget tételesen, és azt is közöltük, hogy a biztosító azt hogyan, miből, és meddig vonja el.

Ezeket egy sima excel kalkulátorba leprogramozva, már a valósághoz lehető legközelebbi költségelvonást tudunk kimutatni, amely nagyon sok esetben drasztikusan nem lesz összhangban a TKM mutatóval.

Amennyiben szükséged van, személyre szabott költségkalkulációra egy konkrét nyugdíjbiztosítással kapcsolatban, ide kattintva jelentkezhetsz ingyenes nyugdíj tanácsadásunkra, és minden kérdésedre 1 óra alatt választ kapsz.

Az alacsonyabb TKM így alacsonyabb költséget jelent?

Ez általánosságban és az esetek nagy részében igaz, de még ez sem mindig van így! A helyes válasz így szól: Egy alacsonyabb TKM-mel rendelkező termék a példaszámításban lévő 35 éves személy számára valóban alacsonyabb költséget jelent. Korántsem biztos, azonban hogy ez a te konkrét szerződésedre is igaz lesz.

A TKM értékek nagyságával kapcsolatos mindenféle arányosítást viszont jobb, ha elfelejtesz: Azaz egy fele akkora TKM-mel rendelkező termék nem feltétlenül lesz fele olyan olcsó, sőt a futamidő és az éves díj nagyságától függően még az sem biztos, hogy egyáltalán olcsóbb lesz. Hogy miért nem? Nézzük meg a második tényt:

2.Tény: A TKM mutató nem csak a valós költséglevonásokat tükrözi!

A Teljes Költség Mutató elvileg minden olyan költséget tartalmaz, és a típuspéldán keresztül ki is mutat, amelyet a biztosító társaság levonhat tőlünk a megtakarítási idő alatt. A gyakorlatban azonban létezik 3 olyan tényező, amellyel elérhető az, hogy 2 közel hasonló valós költségszerkezetű szerződés, teljesen eltérő TKM mutatóval rendelkezzen.

a) Kötelező értékkövetés

Azoknál a szerződéseknél, ahol az értékkövetés, azaz az éves díj inflációval történő növelése kötelező elem, a TKM mutató magától értetődően kedvezőbb lesz. Ez azért lehet néha megtévesztő, mert az esetek 80%-ban az indexálás lehetőségét mindenki kéri, így a végeredmény ugyanaz lesz, ott azonban ahol ez opcionálisan választható és nem pedig kötelező elem, a típuspélda és a közölt TKM természetesen nem fogja ezt kimutatni.

b) Bónuszok

A társaságok által adott különböző díjfizetési- és hűségbónuszok is jelentős mértékben befolyással vannak a TKM értékre. Ezzel nincs is semmi baj azoknál a szerződéseknél, ahol a bónuszokhoz viszonylag hamar hozzá lehet jutni. Azoknál a termékeknél ahol viszont a futamidő vége felé jár a bónuszok nagy része, vagy a visszacsepegtetést a saját befizetett pénzünk elvonásából képzik le, a kedvező TKM érték ellenére sem biztos, hogy a valóságban is elérjük az alacsony költségszintet. Ráadásul rengeteg bónusz csak bizonyos éves díj felett, vagy díjfizetési tartam vállalása mellett jár, amelyekről szintén csak a konkrét szerződés paramétereinek ismeretében tudunk korrekt számszerű tájékoztatást kapni.

c) Befektetési eszközalapok alapkezelési díja

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy adott futamidőre miért van mindenhol 2 értékhatár között meghatározva a TKM, és miért nem egyetlen százalékos értéket mutat? Ennek az a magyarázata, hogy a teljeskörűség miatt, a biztosítóknak a mögöttes befektetési alapok kezelési díját is szerepeltetni kell a hivatalos TKM mutatóban, még akkor is ha, azt a drágább alapot eszünk ágában sincsen igénybe venni.

A tól-ig határ így nagyon sok esetben szintén félrevezető lehet, hiszen nem a valós és levont költségtartalmat, hanem a pusztán magasabb költségszint lehetőségét mutatja meg.

A fenti 3 fontos TKM befolyásoló tényezővel tehát két szerződés akár úgy is mutathat közel hasonló TKM értéket, hogy a levont költségek tekintetében mérvadó különbség van a 2 ajánlat között. De ugyanez fordítva is igaz, 2 teljesen eltérő TKM-mel rendelkező szerződés közül, egy konkrét esetben akár a hivatalosan drágábbnak titulált is lehet a valóságban olcsóbb! És akkor még nem is beszéltünk a 3. tényről:

3.Tény: A TKM mutató bizonyos dolgokat NEM fog kimutatni!

Miután megtudtuk, hogy a TKM nem a konkrét szerződés költségeit tartalmazza, hanem egy nagyon általánosított értéket, ráadásul abban igen nagy szerepet kapnak a különböző „egyéb” paraméterek, most nézzük meg hogy mi az a 3 olyan további egyediség, amelyet nem fogsz látni a TKM vizsgálatakor.

a) Eseti számla használata

Sokan elfelejtik, hogy a unit-linked típusú életbiztosítások egyik legnagyobb előnye az eseti számlában rejlik, amely egy teljesen likvid részt jelent, külön kezelve a rendszeres díjtól. Ez a valóságban azt jelenti, hogy ha egy havi 35.000 Ft-os megtakarítás esetén, a rendszeres díjon felül akár csak évente egy alkalommal, egy 50.000 Ft-os eseti befizetést is teljesítünk, (ami valljuk be nem egy nagy dolog), akkor a valós TKM-et már mindjárt a nagy mértékben le is csökkentettük.

b) Tranzakciós díjak

A hivatalos TKM számítás nem számol az egyes tranzakciós díjakkal, azaz nem mutatja meg azt, hogy egy 10-15-20 éves időszak alatt mekkora költséget jelent az számunkra, ha időnként változtatunk a portfólió összetételén. Ez pedig egyáltalán nem elhanyagolható tétel, amely hatására akár 2 ugyanolyan szerződés is lehet teljesen eltérő költségszerkezetű, attól függően hogy az évek alatt hogyan kezeltük a mögöttes befektetéseket.

c) Részleges visszavásárlás és díjszüneteltetés

Amikor megkötjük a nyugdíjbiztosítási szerződést, nyilván abból indulunk ki, hogy a díjat a lejáratig fizetni fogjuk és a bent lévő pénzhez sem fogunk hozzányúlni. Az élet azonban csak a legritkább esetekben működik terv szerint, így várhatóan előfordulhatnak olyan időszakok, amikor díjszüneteltetést kell kérnünk a biztosítótól, vagy akár részleges visszavásárlással pénzt vonunk ki a szerződésből.

Ezeket az ún. maradékjogokat minden biztosító másképpen szankcionálja, van például olyan termék a piacon, ami egy mindössze 1 éves díjszüneteltetés alkalmával a teljes 20 éves bónuszalapunk több mint 90%-át visszavonhatatlanul elveszi tőlünk.

Ez így szintén egy olyan tényező, amely a valóságban nagyon is fontos lehet, a TKM mutató mégsem fogja kimutatni számunkra.

A 3 fontos tény megismerése után, nézzük meg konkrétan, hogy a ténylegesen levont költségek és a közölt TKM között valóban ekkora eltérés is lehet?

Mit mutatnak a konkrét számok a gyakorlatban?

A fentiek ellenőrzésére találomra kiválasztottunk 2 olyan nyugdíjbiztosítási terméket, amelyet pontosan ugyanazokkal a paraméterekkel számítottunk ki. Kalkulátorunk egységesen éves 650.000 Ft-os díjjal, 9%-os bruttó hozammal, és 3%-os értékkövetéssel számol, a maximális adókedvezmény igénybevétele mellett.

A kalkulátort úgy programoztuk le, hogy a tényleges tételesen levont költségekkel és bónuszokkal számol, nem pedig a példa TKM-et vontuk le a hozamból. Az eredmény bár megdöbbentő, de nagyon is logikus:

nyugdíjbiztosítás tkm számítás

nyugdíjbiztosítás tkm számítás

A közel háromszor olyan olcsónak kimutatott szerződés (legalábbis a hivatalos TKM mutató szerint) mindössze 3,72%-kal produkált magasabb végösszeget, mint az elméletileg jóval drágább társa! Ráadásul ez két konkrét piaci termék, szándékosan nem kitalált bónuszokkal és költségekkel kalkuláltunk. Elgondolkodtató, nem igaz?

De mire használható akkor valójában a TKM mutató?

A kérdés jogosan merülhet fel bennünk, ha a TKM mutató ennyire fals képet mutat egy konkrét termék tényleges költségszerkezetéről, akkor mire használható valójában? A válasz kézenfekvő: arra amire kitalálták, azaz a többi termékkel való általános és hozzávetőleges összehasonlításra.

Ökölszabályként azt szoktuk javasolni ügyfeleinknek, hogy 20 éves távra 3% alatti TKM mutatóval rendelkező terméket válasszanak, mert ez piaci viszonylatban olcsónak mondható. A konkrét költségeket viszont minden esetben szakemberek segítségével számoltassuk ki, hiszen a TKM értéket nem vonhatjuk le a hozamból, mert az nem fog valós képet adni.

Használjuk tehát a Teljes Költség Mutatót az egyes nyugdíjbiztosítási termékek összehasonlítása során, egy szempontként a sok közül, de semmiképpen ne alapozzuk csak erre a választást!

Ez a cikk 2014. június 09. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kérdésed van? Tedd fel nekem most!

Sebestyén András vagyok, nyugdíj megtakarítás szakértő. Ha bármilyen kérdésed van nyugdíj elő takarékossággal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot és pillanatokon belül felvesszük veled a kapcsolatot!


Töltsd ki ezt a rövid űrlapot!

Adatvédelmi szabályzat elfogadása

Kapcsolódó cikkek