Te tudod már, miből fogsz élni, ha nyugdíjba mész?

Richter Ádám

Generációnként eltér, hogyan gondolkodunk a nyugdíjas éveink megélhetéséről. A huszonévesek az állami nyugdíjra már csak kisebb részt számítanak, ők inkább a megtakarításaikból, befektetéseikből, a nyugdíj melletti munkából és a családtagok támogatásából terveznek megélni. Nézzük, mennyire reálisak az elvárásaik!

Nehéz a jövőt megjósolni, sőt a legtöbb esetben egyenesen lehetetlen. A hosszú távú folyamatok, tendenciák viszont egyértelműen tartanak valamerre, amelyekből ilyen-olyan következtetéseket szűrhetünk le. A nyugdíjrendszer jövője például nem tűnik túl fényesnek, ha a jelenlegi demográfiai folyamatokból indulunk ki, hiszen már most is több a nyugdíjas, mint ahány gyerek él az országban, pedig a nyugdíjrendszerünk azon alapszik, hogy a fiatalok eltartják az időseket. Azzal senki sem számolt annak idején, hogy a társadalom ilyen mértékben öregszik el.

Mindig érdekes megnézni, hogy a társadalom mennyire van tudatában ezeknek a folyamatoknak, és hogy milyen következtetéseket vonnak le belőlük, mert ennek függvényében lehet felkészülni az esetleges nyugdíjválságra. Ez egy olyan terület, ahol 15-20 évvel előre kell gondolkodni, különben előfordulhat, hogy már túl késő cselekedni. Ezért érdemes megnézni a Groupama Biztosító és az NRC közös felmérését, illetve a K&H Biztosító közvélemény-kutatását; ezekben arra voltak kíváncsiak, melyik korosztály hogyan képzeli el az időskori megélhetését.

Generációs különbségek természetesen ebben is vannak. Az 50-59 évesek, vagyis akik már ott állnak a nyugdíjas kor küszöbén, a bevételük 67%-át az államtól remélik nyugdíj formájában. Ez reális elképzelés, mert a mostani nyugdíjak átlagosan 67 százalékát képesek helyettesíteni a korábbi nettó átlagbérnek. A tavalyi átlagnyugdíj egyébként 124 000 forint volt, ami jóval a jelenlegi átlagfizetések alatt van (közel százezer forinttal). A kieső bevételüket jórészt megtakarításaikból, ingatlankiadásaikból próbálják majd fedezni (ezt később látjuk majd, hogy kissé irreális elképzelés). Nyugdíjas korukban is dolgozni terveznek a mai 50-esek, ráadásul jövőbeli bevételük közel 10%-át remélik munkahelyük vagy vállalkozásuk jövedelmeiből. A családtagok támogatására mindössze 2%-ban számítanak.

A huszonévesek ezzel szemben fele olyan mértékben számítanak az állami nyugdíjra, mint az ötvenesek: bevételük mintegy 37%-át remélik tőle. Ez az elképzelés is helyesnek mondható: a demográfiai folyamatok miatt az állami nyugdíj aligha lesz képes ennél többet fedezni, mikor ők nyugdíjba mennek. Ennek a korosztálynak nagyobb költségvetési lyukat kell kitölteniük. Hogyan tervezik ezt megoldani? Azt remélik, hogy nyugdíjas jövedelmük 34%-a megtakarításaikból, lakáskiadásból fog keletkezni, ami kissé optimistának tűnik (mindjárt megnézzük, mennyi megtakarítással rendelkezik az átlag). Ez a korosztály ugyanúgy dolgozni szeretne nyugdíj mellett, sőt ettől még nagyobb bevételt remélnek, mint az ötvenesek. A családtagjaiktól szintén több segítséget várnának, mint a tőlük idősebbek.

Mekkora megtakarítása van a magyaroknak?

Örvendetes, hogy a mai huszonévesek ennyire bíznak a megtakarításaik erejében. A cél nemes, de az már kérdéses, hogy mennyire tesznek azért, hogy ez megvalósuljon, mert bizony hosszú évek kitartó munkájáról van itt szó.

A K&H Biztosító által megkérdezett emberek 24%-ának semmiféle megtakarítása nincs, gyakorlatilag hónapról hónapra élnek. A 30 év felettiek 57%-ának maximum 3 hónapra elegendő félretett pénze van, és mindössze 27%-nak van 6 hónapnyi bevételének megfelelő összeg félretéve. A többségnek tehát igencsak bele kell húznia, ha valóban a megtakarításaiból és annak hozamaiból szeretne élni, legtöbb esetben akár 10-15 éven keresztül.

Nem lehetetlen megtakarításból élni

Akinek van valamilyen nyugdíj-megtakarítása, az átlagosan 14 hónapra elegendő félretett pénzzel rendelkezik. Ebből is látszik, hogy a tudatos nyugdíjstratégiának megvan az eredménye. A Magyar Nemzeti Bank tanulmányából ennél is pontosabb képet kaphatunk arra nézve, hogy mire elég egy nyugdíj-megtakarítás:

Leolvasható, hogy aki 25 éves korában lépett be valamilyen nyugdíjpénztárba, az már 5 millió feletti megtakarítással rendelkezik, és mindezt havi 7600 Ft-os befizetéssel érte el. Ez havi 27 ezer forintos járadékot jelent majd nyugdíjasként, ami 24%-os nyugdíjkiegészítési rátával egyenértékű. Akik 45 évesen lettek pénztári tagok, már nem állnak ilyen jól, pedig havonta többet, átlagosan 9500 forintot fizetnek be. Nekik mégis csak 2,8 milliós megtakarításuk van, ami 13%-os nyugdíjkiegészítést jelent.

Ezzel szemben aki 45 évesen nyugdíjbiztosítást indított, az 5 millió forintos megtakarításnál tart, vagyis ott tart, ahol egy pénztári tag, aki 25 éves kora óta takarékoskodik. Ők 26 ezres havi járadékra számíthatnak, ami 21%-os kiegészítést jelent. A nyugdíjbiztosítással rendelkezők egyébként átlagosan havi 17 500 forintot fizetnek be.

Nem mindegy tehát, ki mikor kezd hozzá a takarékoskodáshoz, és hogy havonta mennyi pénzről hajlandó lemondani későbbi önmaga javára, ahogy az sem mindegy, ki milyen nyugdíj-megtakarítást választ. A felmérésben résztvevők egyébként azt vallották, hogy 31 éves korban kell elkezdeni takarékoskodni nyugdíjcéllal, ennek ellenére a magyar átlagember 43 éves kora körül lát hozzá (már aki hozzálát), tehát ezen a téren is vannak hiányosságok.

Mi marad a luxusból, ha nyugdíjba mész?

A felmérésekből az is kiderült, hogy a huszonévesek igencsak optimisták, ha az a kérdés, hogy a nyugdíjas jövedelmük elég lesz-e luxuscikkek és prémium szolgáltatások igénybevételére. 50%-uk mondja azt, hogy megengedhet majd magának egy wellnesshétvégét, és többségük szerint semmiről nem kell majd lemondaniuk. Ezzel szemben az ötvenes korosztálynak csak a 30%-a bízik a wellnesshétvégében.

Tévhitekkel szemben a tények

Jelenlegi tudásunk szerint a többség nem azon fog gondolkodni nyugdíjasként, hogy milyen luxusszolgáltatásokat engedhet meg magának, hanem az lesz a kérdés, milyen mindennapi kiadásokon tud spórolni.

Sokan arra számítanak, hogy ötvenes éveikre kiröppennek a gyerekek, és csökkennek a költségeik, mert csak magukról kell gondoskodniuk. A realitás az, hogy a gyerekeknek tovább kell anyagi támogatás, mint valaha, de ha ők önállósodnak, akkor sem gondtalan az élet. Ilyenkor ugyanis rohamosan meg tudnak ugrani az egészségügyi kiadások, és emellett jó lenne a gyerekeket és az unokákat is támogatni, valamint a családi ház/lakás fenntartására is ugyanúgy költeni kell.

Forrás: CIG Pannónia

Az sem ésszerű elvárás, hogy valaki örökké dolgozni fog – több mint valószínű, hogy nem fog. Rengeteg magyar már az ötvenes éveiben járva munkaképtelenné válik. 2012-es KSH-adatok szerint abban az évben 1,7 millió ember tartozott az 50–59 éves korosztályba, és mindössze 50%-uk dolgozott úgy, hogy közben nem kapott sem öregségi, sem rokkantsági nyugdíjat. Bár 2010 és 2016 között nőtt az 55-66 éves korosztály foglalkoztatási rátája, ez azonban a lényegen nem változtat: sokan már akkor sem tudnak 65 éves koruk felett dolgozni, ha akarnak.

A passzív jövedelemtől sem szabad túl sokat várni: egy nyugdíjpénztárba helyezett havi 3 ezer forinttal nem mész sokra, ahhoz ez egy túl alacsony összeg. Az is kérdéses, hogy a válaszadók mit várnak az ingatlanbefektetéseiktől, mivel valószínűtlen, hogy a háztartások 3-4 lakást is megvesznek pénzkeresési céllal.

A problémafelvetés jó, a válasz rossz

A magyar társadalom helyzetfelismerése egyébként meglepően pontos, jól látják a problémát, viszont az ebből levont következtetések gyakran túlzottan optimisták. Az eredmények eléréséért tenni is kell, ennek első lépése, hogy a fizetésed 10%-át félre kell tenned:

A fizetésed 10%-a jár a jövőbeli önmagadnak (hogy boldog időskorod lehessen)

Az idő sürget, de attól még nem szabad a döntést elsietni. Egy rossz választás többet árthat, mintha nem csinálnál semmit. A legjobb, amit most megtehetsz, hogy tájékozódsz a témában. Figyelmedbe ajánlom blogunkat, ahol a legtöbb témában találsz anyagokat, ezek segítenek felmérni, milyen megtakarítási formára van szükséged.

Ezt a cikket 537 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555