Önkéntes nyugdíjpénztár: a legolcsóbb megoldás a legjobb is egyben?

Richter Ádám | Mánia Fitness
Richter Ádám

Sokak szerint előny, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetést megúszhatod havi 3 ezer forintból is, csak kérdés, hogy mit érsz el vele, ha ez csak kevéske nyugdíj-kiegészítésre lesz elég. A legjobb megoldás általában nem a legolcsóbb, és bizony az ÖNYP-nek is megvannak a maga korlátai, amikről nem árt, ha tudsz.

Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) esetében a havi befizetést tagdíjnak nevezik, ami minimum 3–5 ezer forint. A legtöbb ember ennyivel meg is elégszik, mert átlagosan 3000 forintot fizetnek be havonta. Vagyis sokszor nem is ők, hanem a munkáltatójuk fizeti be helyettük, de a minimum díjnál többet ők sem szívesen. A munkáltatóknak egyre magasabb adót kell megfizetniük, a befizetéseiket 43,66%-os adó terheli, így nem meglepő, ha a cafeteria-keretet sok dolgozó inkább készpénzben vagy SZÉP-kártyán kéri, mert ezeken alacsonyabb az adó. Továbbá a munkáltatói befizetések után nem jár adójóváírás.

Ezzel a tempóval akár 100 évig is gyűjtögethetnének, mire élhető nyugdíj-kiegészítés gyűlik össze. A nyugdíjpénztárak eddigi befizetéseit, ha arányosan szétosztanánk a tagok között, akkor egy főre 1,15 millió forint jutna. Ez vajon sok? Egyáltalán nem. Ha 20 évet töltenek nyugdíjban, akkor mai értéken havi 4800 forint kiegészítést kapnának. Így már valóban nem tűnik olyan soknak.

Önkéntes nyugdíjpénztár költségei

A befizetésekből a pénztár levonja a költségeit, a tagdíj nagyságától függ, hogy mennyit. Tízezer forint alatti befizetésnél levonhatnak 10%-ot, míg 500 ezer forint felett általában már csak 1% a költség. Egyszerű és átlátható, igaz? Nem egészen. Az önkéntes nyugdíjpénztárak nem kötelesek közölni a portfóliókezelés költségét, és keresve is nehezen találod meg ezeket.

Ezért is furcsa, mikor az ÖNYP és a nyugdíjbiztosítás költségeit hasonlítják össze. Az előbbinél nem átláthatóak a költségek, míg a nyugdíjbiztosítás teljesen transzparens, a Teljes Költségmutató (TKM) minden költséget tartalmaz (százalékosan mutatja meg az egy évre jutó összes költséget), beleértve a portfóliókezelés költségét is. Pontosan emiatt, ha már hozamokat hasonlítunk össze, az úgy korrekt, ha mindkét esetben költség nélküli nettó hozamokat veszünk figyelembe.

Önkéntes nyugdíjpénztár hozamai

Ha már hozam: mindkét megoldásnál befektetések révén realizálhatsz hasznot a befizetéseiden, csak az a nem mindegy, hogy milyen befektetések közül választhatsz. ÖNYP-nél 3-4, ritkábban 5 portfólió közül választhatsz pénztáranként, nyugdíjbiztosításnál viszont akár több száz befektetési alapot is elérhetsz. ÖNYP-nél ráadásul nincs akkora különbség a választási lehetőségek között, a portfóliók többsége állampapír-túlsúlyos, vagyis jórészt állami kincstárjegyekből és államkötvényekből áll.

Nem éppen amiatt teszel félre privát tőkét a nyugdíjadra, mert független szeretnél lenni az államtól?

Az ÖNYP esetében nincsenek olyan aktívan kezelt alapok, melyek a piaci trendeket követve széles határok között változtathatják a kötvény-részvény kitettséget, márpedig a világgazdaság nagyon is kiszámíthatatlan. A változásokra érdemes időben reagálni.

De ha téged nem a magas hozam mozgat, hanem biztonságot és kiszámíthatóságot szeretnél, akkor ott vannak a garantált kamatú nyugdíjbiztosítások. Ezeknél megmondják előre, hogy mekkora összeget fogsz kapni lejáratkor, a kockázatokat a biztosító átvállalja tőled. A garantált kamaton felül extra hozamokat is elérhetsz, ezt viszont nem ígérik meg, de általában nem is azért kötnek ilyet, hogy erre hajtsanak.

A nyugdíjkorhatár nincs kőbe vésve

Az ÖNYP nemcsak a portfóliók terén támaszkodik talán túlzottan is a magyar államra, hanem a pénz felvételét is a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz kötik. Mit jelent ez? Hiába 65 év a mostani korhatár, ha megemelik 70-re, akkor csak 70 évesen veheted fel a nyugdíj-megtakarításodat. Márpedig van rá esély, hogy kénytelenek lesznek korhatárt emelni (erről itt találsz cikket). Nyugdíjbiztosításnál a kötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatárt veszik figyelembe: aki most köt, az 65 évesen felveheti a pénzét akkor is, ha időközben megemelték a korhatárt.

A hozzáférhetőségnél még érdemes elmondani, hogy nem igaz az az állítás, hogy 10 év után bármiféle következmény nélkül felveheted az ÖNYP-be fizetett pénzedet. Nyugdíjra félretett pénzt eleve nem veszünk ki sehonnan, ha egy mód van rá, de ha mégis szükséges hozzányúlni, annak ára van. 10 év után csak a hozam vehető ki adómentesen, a befizetésekre 15% szja-t és 22% eho-t kell fizetni, és elveszted az állami támogatást. Ki lehet számolni, mennyit buknál rajta, ha idő előtt felvennéd a pénzt. A futamidő 11. évétől kezdődően folyamatosan csökken az a sáv, ami után adózni kell, de csak a 21. évtől válik az egész adómentessé (illetve ha eléred a nyugdíjkorhatárt).

És ha nem tudsz tagdíjat fizetni?

Mi történik, ha kilépni nem tudsz a pénztártól, mégsem tudod fizetni a tagdíjat? Ilyenkor az egyéni számlád hozamából vonnak le valamennyit, idén ez maximum havi 4000 Ft. Ami persze nem egy hatalmas összeg, de a hozamaidat szépen-lassan csökkenti.

Nem azért lettél pénztártag, hogy a tőkéden felül hozamod is legyen?

Ha az nincs, akkor malacperselyben is tarthatnád a pénzt. A nyugdíjbiztosításnál a legtöbb terméknél megengedik, hogy szüneteltesd a díjfizetést 6–12 hónapra is, akár több alkalommal is. Ez persze ennél sem azt jelenti, hogy élni is kell a szüneteltetés lehetőségével. De gondolnod kell arra is, mi van, ha munkaképtelenné válsz egy baleset miatt. Ilyenkor egy biztosítás kifizeti a pénzed, míg egy ÖNYP-t továbbra is fizetned kellene.

Milyen garanciákat kapsz a pénzedre?

Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében további aggály, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) nem vállal rá garanciát. Mit jelent a betétbiztosítás? Ha egy pénzintézet becsődöl, és nem tud téged kifizetni, akkor az OBA kártalanít 100 ezer euró értékhatárig (kerekítve ez jelenleg 30 millió forint), a tőke mellett a kamatokat is. Az ÖNYP-nél nincs ilyen garancia, míg a nyugdíjbiztosításokat viszontbiztosítással védik (több biztosító áll partneri viszonyban).

Nem szabad csakis az olcsóság alapján dönteni

Vagyis mindent egybevetve elég relatív, hogy mi számít drágának, hiszen nem mindegy, milyen szolgáltatást kapsz a pénzedért cserébe. Érdemes ebben is a legjobb ár-érték arányt keresni. A nyugdíjbiztosítások terén például annyiféle szolgáltatás van, hogy kalkulátort fejlesztettünk ezeknek az összehasonlítására, ami átláthatóbbá teszi őket. Te magad is kipróbálhatod, ha ide kattintasz.

Ha hasonló kalkulációk alapján szeretnél objektivitásra törekvő döntést hozni, akkor írj nekünk, és segítünk a választásban.

Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, nyugdíjmegtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van nyugdíj előtakarékossággal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555