Milyen nyugdíj előtakarékossági lehetőségek léteznek?

Ha nyugdíjra készülünk, akkor a lehető legrosszabb “befektetés” a párnahuzat vagy a befőttesüveg lehet, vagyis a készpénz: nem elég, hogy az infláció rontja a pénz értékét, még el is lophatják, vagy meg is rongálódhat (tűzeset, csőtörés stb.). Ettől csak egy fokkal jobb eszköz a folyószámla, de sok kamatot ez sem hoz, és ezen a banki lekötés sem segít.

Haladóbb opció lehet az állampapír, amit például tartós befektetési számlára (tbsz) vásárolhatunk. Az állampapír lényege, hogy kölcsönt adunk a magyar államnak, aki ezt kamatokkal honorálja. Előnye, hogy egyszerű, alacsony kockázatú, könnyen hozzáférhető, (jelenleg) adómentes, és valamennyi kamatot mindig garantálnak. Hátránya, hogy állami függésbe kerülünk általa, sosem fog annyi hozamot termelni, mint mondjuk egy jobb részvény, és előfordulhat, hogy a kezdetben viszonylag magas kamatozású állampapírokat később jóval alacsonyabb kamatozásúak váltják fel. (Egyik népszerű fajtája a Magyar Állampapír Plusz.)

Kecsegtető befektetési lehetőségnek tűnik még az ingatlan, jóllehet nem olyan kockázatmentes, és nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Kétségtelen, hogy lakáspiaci fellendülés esetén sokat lehet keresni a vételi és az eladási árfolyam különbségén, és a bérleti díjból származó rendszeres jövedelem is kedvezően hangzik. Azonban azt is tudni kell, hogy az ingatlanbefektetés válság idején veszteséges is lehet. A bevételből le kell vonni az értékvesztés, amortizáció költségeit, illetve az adókat – ilyenkor az éves hozam máris kevésbé tűnik vonzónak.

De ami leginkább az ingatlan mint megtakarítás ellen szól, az az, hogy egyszerre kell hozzá sok millió forint, és nem lehet vele apránként gyűjtögetni. Gyakran hitelt is fel kell venni hozzá, amiben ott rejlik az eladósodás veszélye. Az is gond, hogy nem likvid: nehéz pénzzé tenni. Ha csak 5 millió forintra van szükségem, akkor is el kell adnom a 40 milliós lakást, hogy pénzhez jussak. Arról már nem is beszélünk, hogy mennyi bosszúságot okozhatnak a bérlők, vagy hogy milyen sok időt kell fordítani az ingatlanok karbantartására.

Ezzel el is érkeztünk a nyugdíj-előtakarékosságokhoz, amiket mi optimálisabb befektetésnek tartunk, ha nyugdíjról van szó. Ezek, ahogy a nevükben is benne vannak, kifejezetten azért jöttek létre, hogy a nyugdíjas éveinkre pénzügyileg felkészülhessünk.

Nyugdíj-előtakarékosság alatt három típust értünk:

• önkéntes nyugdíjpénztár,
• nyugdíjbiztosítás
• és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ).

Bár mindegyik után állami adókedvezmény (szja) jár, nem keverendők össze a magánnyugdíjpénztárakkal: a nyugdíj-előtakarékosságok államtól független, privát megtakarítások, amit a nettó bevételünkből fizetünk a nyugdíjjárulékunktól függetlenül.

A nyugdíj-előtakarékosságok lényege, hogy havi kisebb megtakarítási összegből profin összeállított portfóliókba fektethetjük a pénzünket a legnagyobb nemzetközi pénzintézeteknél. Előnyük a magas hozampotenciál, és hogy egyszerre fektethetünk értékpapírok százaiba, így nem egy lapra tesszük fel minden pénzünket, porlasztjuk a kockázatot. Nem utolsó szempont az sem, hogy többségük nem igényel mélyebb befektetői szakértelmet, sem komolyabb időráfordítást.

Születési évem

Nettó fizetésem

Ft

Kiszámolom

Mennyi pénzt gyűjthetsz össze nyugdíj-előtakarékossággal?

A nyugdíj-előtakarékosságok hátránya, hogy legalább 10-15 év elköteleződést igényelnek, mivel hosszú távú befektetések, így ilyen időtávon a legjövedelmezőbbek. Hátrány még, hogy csak a nyugdíjkorhatár elérésekor férünk hozzá a teljes megtakarítási összeghez adómentesen. Hátrány, hogy rengeteg konstrukció létezik, amik közül nehéz jól választani pénzügyi tanácsadó segítsége nélkül, és tény, hogy számos ajánlat meglehetősen magas költséggel dolgozik. Ha rosszul választunk, akkor nemcsak a költségek, de a kockázatok is megnőhetnek.

Melyik a legjobb nyugdíjcélú megtakarítás?

Erre nincs általános válasz. Mindenki egyéni élethelyzetén és pénzügyi lehetőségein múlik, melyik lesz számára a legkedvezőbb megoldás. Nekünk meggyőződésünk, hogy mindenkinek legalább egy nyugdíj-előtakarékossággal rendelkeznie kellene legkésőbb 40 éves korára, melynek akár kiegészítője is lehet az állampapír vagy az ingatlanbefektetés.

Ingyenes szakértői beszélgetésünket azért hoztuk létre, hogy egyéni élethelyzetekre szabott megoldásokat találjunk. Ha szakszerű megoldást keresel a nyugdíjas éveidre, akkor add le jelentkezésed, és folytassuk személyesen!