Nem számítunk állami nyugdíjra, mégis alig teszünk félre

Zubor Zalán

Az állami nyugdíjban nem igazán hiszünk, és legszívesebben már 60 éves kor alatt nyugdíjba mennénk, de keveset teszünk azért, hogy erre lehetőségünk legyen. A nyugdíjról szóló közvélemény-kiadásokból kiderül, a legtöbben azt remélik, ingatlanbefektetésből vagy privát nyugdíj-megtakarításból tudják majd ellátni magukat idős korukban.

Ellentmondásos kép rajzolódik ki a közelmúlt felmérései alapján arról, ahogy a magyar társadalom a nyugdíjhoz áll. Míg azzal kapcsolatban a legtöbb ember nem táplál illúziókat, hogy öngondoskodás nélkül nem számíthat boldog nyugdíjas évekre, még mindig sokan vannak azok, akik nem tudják, hogyan takaríthatnának meg idős korukra. Jó hír ugyanakkor, hogy az utóbbi egy-két évben növekedtek a lakosság megtakarításai, bár a speciálisan nyugdíjcélú megtakarítási formákat még mindig kevesen ismerik, és még kevesebben használják.

Jobb az öngondoskodás a magyarok szerint, mint az állami ellátás

A felmérések alapján már egyértelmű, hogy az aktív korú magyarok nem tartják fenntarthatónak a mostani nyugdíjrendszert, nem hiszik, hogy számíthatnak olyan nyugdíjra, ami elég lenne a megélhetéshez, vagy akár olyan ellátásra, mint amit a mostani nyugdíjasok kapnak. Jobban hisznek ezért a saját maguk által összegyűjtött megtakarításban, mint az állami nyugdíjban. A K&H tavalyi Biztos Jövő Index felmérésén

a válaszadók 74 százaléka azt mondta, jobban bízik az öngondoskodásban, mint az állami folyósításban,

és csupán a válaszolók 22 százaléka gondolja úgy, hogy egyedül az állami nyugdíjra támaszkodhat. A K&H felméréséből kiderült az is, hogy az emberek legszívesebben már 59 évesen nyugdíjba vonulnának, erre azonban aligha lesz sokaknak esélye.

Hasonló eredményre jutott a Gemius és a Portfolio idén február közepén készült internetes felmérése is. Itt a válaszolók közel negyede (23 százalék) úgy nyilatkozott, szerinte sosem lesz nyugdíja. Ez több mint azoknak a száma, akik szerint 65 éves koruk előtt már nyugdíjasok lehetnek (13 százalék), a többség pedig 65 és 75 éves kora előtt számít először állami nyugdíjra.

Azt viszont nagyon kevesen gondolják, hogy ez a nyugdíj elég lesz az elvárt szintű megélhetésre: kényelmesen csak 5 százalék szerint lehet majd megélni az állami nyugdíjból. 33 százalék szerint szűkösen lehet majd belőle megélni, 62 százalék pedig úgy gondolja, még a szűkös megélhetéshez is muszáj lesz valamivel kiegészíteni az állami ellátást.

Havi 243 ezer forinttal lennénk elégedettek

Hogy mennyi is lenne az, ami az emberek szerint elég lenne a kényelmes nyugdíjas évekhez? A K&H felmérése alapján a magyarok átlagosan havi 243 ezres nyugdíjat tartanának elfogadhatónak. Ilyen mértékű állami nyugdíjra aligha számíthatnak a most aktív keresők: a jelenlegi átlagos nyugdíj ennek az összegnek ma alig több mint a fele, 134 900 forint. Sőt, az elfogadhatónak tartott nyugdíj magasabb a nettó átlagkeresetnél is (236 100 forint családi adókedvezmény nélkül).

A Portfolio felmérése szerint a legtöbben (33 százalék) azok közül, akik nem tartják kizártnak, hogy lesz állami nyugdíjuk, úgy vélik, a legutolsó havi jövedelmüknek 60-80 százalékát fogják kapni. További egyharmad a jövedelem 40-60 százalékára számítanak, a válaszadók ötöde szerint pedig a fizetés 40 százalékát sem teszi majd ki a nyugdíjuk (említésre méltó, hogy legpesszimistábbak között felülreprezentáltak a 18-29 évesek, nekik a 30 százalékuk nem számít a jövedelem 40 százaléknál magasabb nyugdíjra).

Nőnek a megtakarítások

Jó hír ugyanakkor, hogy a megtakarítások átlagos értéke ma magasabb, mint az elmúlt években bármikor. A K&H hosszú távú anyagi biztonságot mérő indexe a tavalyi év végére rekordot döntött, azonban messze nem lehet arról beszélni, hogy az emberek anyagi helyzete hosszú távon biztosított lenne. Az átlagos magyar 1,2 millió forintos megtakarítással rendelkezik, amivel nagyjából 6 hónap költségeit lennének képesek fedezni, ha valamiért jövedelem nélkül maradnának. Továbbra is nagyon sokan vannak azok, akik hónapról hónapra élnek: a felmérésben résztvevők 40 százaléka azt mondta, egy hónapig sem tudna a felszínen maradni, ha elveszteni a jövedelmét.

A megtakarítások ennek ellenére növekednek, habár a speciálisan nyugdíjcélú tartalékok éppen nem: 2017-ben még a megtakarítással rendelkezők 38 százaléka tett félre nyugdíjra, egy évvel később azonban már csak 29 százalékuk, a teljes lakosságnak csupán egyötöde. Igaz, e mögött a csökkenés mögött az is állhat, hogy a ma tapasztalható piaci optimizmus miatt sokan most döntöttek bizonyos, akár a későbbi időskori keresetet is biztosító befektetések, például lakásvásárlás mellett.

Inkább lakásba fektetnénk

A Portfolio-féle kutatás szerint viszonylag kevesen (35 százalék) gondolják úgy, hogy csak a félretett megtakarításukból képesek lesznek ellátni magukat nyugdíjasként. További 36 százalék úgy gondolja, dolgozni is kell majd a nyugdíj mellett, 20 százalék pedig attól tart, megtakarítása nem lesz elég, de munkával sem lesz képes kiegészíteni a nyugdíját.

A pesszimizmus egyik oka lehet, hogy ma a nyugdíjcélú megtakarítások viszonylag kevés formáját ismerik az emberek. A legtöbben (71 százalék) hallottak már az önkéntes pénztárakról, és ezt tartják a legtöbben a legmegbízhatóbb nyugdíj-előtakarékossági formának. A válaszadók 23,2 százaléka szerint önkéntes pénztári számlával lehet a legjobban felkészülni a nyugdíjas évekre – igaz, a toplistán ez így is csak a második legjobbnak tartott befektetési mód az ingatlanvásárlás után.

A nyugdíjbiztosítást már csak a kutatásban résztvevők 45 százaléka ismeri, és ennél is kevesebben (40 százalék) tudnak a Nyugdíj Előtakarékossági Számláról (NYESZ), illetve az új nyugdíjkötvényről (31 százalék).

Ennél is szomorúbb, hogy még azoknak a többsége, aki ismerik ezeket a megtakarítási formákat, nem tervezi őket igénybe venni: a válaszolók több mint fele sem egy, sem ötéves távon nem tervez nyugdíjcélú megtakarításba fektetni.

Pedig a tartalékolást nem érdemes halogatni: a K&H számítása szerint ha valaki 30 éves korában elkezd havi 10 ezer forintot félretenni (és lehívja a 20 százalékos állami kedvezményt is), akkor nyugdíjasként már 10 millió forintos megtakarítás állhat majd rendelkezésére. Míg ha csak 45 évesen kezd el takarékoskodni, akkor ugyanekkora megtakarításhoz már havi 30 ezer forintot kell félretennie.

Ha úgy érzed, te tennél is valamit az időskori megélhetésedért egy megtakarítás elindításával, fordulj hozzánk, hogy elmondhassuk a személyre szóló lehetőségeidet!

 

Ezt a cikket 84 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555