Nem minden arany, ami fénylik: aranybefektetésből nyugdíj?

Richter Ádám | Mánia Fitness
Richter Ádám

„Aranyat kell venni, az mindig sokat fog érni” – olvassuk rendszeresen ezt a bölcsességet a közösségi oldalakon, mikor a nyugdíjcélú megtakarítások kerülnek szóba. Persze a hozzászólók többsége még sosem nézett utána komolyabban az aranybefektetéseknek, különben tudnák, hogy olyan vállalkozásra buzdítanak, ami kiszámíthatatlanabb a tőzsdénél is – és egyébként sem életszerű, hogy a magyar lakosság elkezd aranytömböket vásárolni.

Az aranyhoz valami furcsa romantika kapcsolódik a legtöbb ember fejében, mert már évszázadokkal ezelőtt is értékesnek tartották, fénylik, és drága ékszerek készülnek belőle, vagyis kézzelfogható. Vagyis a szemükben értékesebb, mint egy virtuálisan létező értékpapír-számla, egy nyugdíjbiztosítás vagy bármely másik megtakarítási forma. Az egyik „igazi”, a többi nem – legalábbis így képzelik el.

Emellett sokan abban a hitben élnek, hogy az arany értéke állandó, sőt növekszik is évről évre. Valójában az aranyárfolyamot is a kereslet-kínálat mozgatja, ami viszont az aranykitermelés mennyiségétől, az ipari felhasználás mértékétől, a jegybanki adás-vételektől és még számos egyéb tényezőtől függ.

Azt is fontos hozzátenni, hogy a jegybanki kamatok mindenhol alacsonyak, emiatt a kötvényhozamok negatív rekordokat döntögettek az elmúlt időszakban (bár ennek az időszaknak lassan vége). Ilyenkor a befektetők elkezdenek alternatív megoldásokat keresni: kriptovalutát vesznek (aminek az árfolyama nemrég zuhant be), illetve nemesfémbe, például aranyba fektetnek.

A jelenlegi kamatkörnyezetben ez azt eredményezte, hogy az arany ára megugrott. Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy érdemes aranyba fektetni, mert a növekedés megállíthatatlannak tűnik.

De nézzük csak meg az inflációval korrigált aranyárfolyamot:

Aranyárfolyam 1915 és 2018 között (dollár/uncia), Macrotrends.net

Az ábrán egy uncia arany ára látszik dollárban. Amit rögtön észreveszünk: 1980 után egészen 2001-ig az arany árfolyama csökkent (néhány rövid emelkedést leszámítva). Vagyis ha 1980-ban beszálltál, és jó drágán megvetted az aranyat, akkor bő 20 évig nézhetted, ahogy az arany ára esik. És közel 40 évvel később sem tart ott, ahonnan indult: az arany árfolyama 2011-ben sem érte el az 1980-as csúcsot.

Persze, a 2002–2007 közötti időszakban úgy tűnhetett, hogy jó biznisz az arany: 18% volt az éves átlaghozama, miközben az amerikai tőzsdénél (S&P 500) 13% volt ugyanez. De ha az 1982–2007 közötti időszakot nézzük, akkor az arany éves átlaga visszaesik 3%-ra, miközben az amerikai tőzsde 11%-ot hozott. Az aranynál tehát nagyon nem mindegy, mikor szállsz be és ki, és kicsi az esély arra, hogy megjósolod ezt az optimális időszakot.

További problémák a fizikai arannyal

A fizikai arany – a részvényekkel ellentétben – nem fizet osztalékot, csak az árfolyamból származó nyereségben bízhatsz. Ha adod-veszed, akkor a profitod 15%-át kamatadóként be kell fizetned (egy nyugdíjcélú megtakarítás 10 év után kamatadó-mentes).

Az arany szállítása rendkívül költséges, és mivel el is lophatják, így az őrzését is meg kell oldanod (esetleg széfet vásárolhatsz otthonra). Kis összegből ráadásul nem sok aranyat tudsz venni, így ha csak havi 20-30 ezer forintot fektetnél be havonta, akkor ez nem egy járható út számodra (két-három grammot ér most ennyi pénz, miközben egy uncia arany 31 grammból áll – ez alatt nincs értelme aranybefektetésről beszélni).

Éppen ezért kitalálták az aranyszámlát, aminek az a lényege, hogy az arany tárolását megoldják helyetted, fizikai arannyal nem is találkozol, csak a számlaegyenlegedet látod. Az interneten 50-100 magyar nyelvű oldal is kínál ilyen szolgáltatást. Ahogy az lenni szokott, megjelentek az ügynökök is, sőt egész MLM-hálózatok alakultak ki körülöttük, akik mind aranybefektetésre akarnak rábeszélni.

Kérdés persze, hogy a számlaegyenleged mögött mennyire van jelen valódi, fizikai arany. Ők állítják, hogy létezik. Arról persze nehéz meggyőződni, hogy például Belgiumban egy széfben tényleg gyűjtögetik-e neked az aranyrudakat. Mégis sokan inkább ebben hisznek, mint abban, hogy kétszáz éve létező és törvényileg szabályozott biztosítók tényleg befektetik a megtakarításukat.

Arról nem is beszélve, hogy az aranyszámlák nem is olcsók. Több százezer forintba kerül a számlanyitás, és az arany őrzése sem ingyen van, hanem évente valahány százalékot levonnak ezért is. Aztán ahogy nő az aranytömb mérete, a költségek egyre magasabbak lehetnek, elvégre fizikailag nagyobb helyet foglal el. És ha ez még nem lenne elég, az adás-vétel sem ingyenes: a társaság is levonja a maga jutalékát, illetve a kamatadót is befizeted utána.

Nem fizikai arany is létezik

Olyat is tehetsz, hogy egy aranyba fektető befektetési alapba vagy ETF-be teszed a pénzed. Ilyen esetben nem kell törődnöd vele, hogy az arany fizikailag tényleg létezik-e, és nincsenek őrzési-szállítási költségek sem, adni-venni viszont sokkal könnyebben tudod.

Viszont ilyenkor megint olyasmibe fektetnél, ami nem kézzelfogható (az arany mellett ez a leggyakoribb érv, hogy az legalább nem csak virtuálisan létezik). Ezzel az erővel az amerikai tőzsdébe is fektethetnél, lényegi különbség nem lenne.

Legfeljebb annyi, hogy még a tőzsde árfolyam-ingadozása kisebb, mint az aranyé, ami nem egy elhanyagolható körülmény. Éppen ezért a legtöbb embernek nem javasoljuk, hogy aranyba fektesse a későbbi nyugdíját.

Mibe fektetnek a nyugdíjcélú megtakarítások?

Az állam háromféle nyugdíjcélú megtakarítást ismer el és támogat adókedvezménnyel. Ilyen a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a nyugdíjbiztosítás.

Ezek a megtakarítási formák általában állampapírokba, vállalati kötvényekbe és részvényekbe fektetnek (eltérő arányban). Ezek működéséről itt tudsz olvasni bővebben.

Legjobb nyugdíjbiztosítás hozamok

A nyugdíjbiztosítások mögött dolgozó befektetések kiválóan teljesítettek az elmúlt 3 évben. Nézd meg te is a legjobb hozamokat!

Szívesen segítünk neked megoldást találni!

Ha biztonságos keretek közt alapoznád meg a későbbi privát nyugdíjad, akkor a legjobb, ha hozzánk fordulsz! Egy 45–60 perces személyes találkozó keretében felmérjük az igényeidet, aztán elküldjük neked azt a három nyugdíjcélú ajánlatot, ami szerintünk hozzád a leginkább illik. A döntés joga a tiéd, és ezért még fizetned sem kell. Ne hagyd ki ezt a lehetőséget, jelentkezz tanácsadásunkra!

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

Ezt a cikket 127 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
+36 1 585 8555