Minimális emelést hozott nyugdíjak terén a 2019-es év

Gyimesi Henriett

Hivatalossá vált, hogy 2019-re nem több mint 2,7%-os emelést kaptak a nyugdíjasok. Ez azt jelenti, hogy az átlagnyugdíj a tavalyi összegéhez képest csupán 3500 forinttal nőtt, ami jelenleg egy hétvégi bevásárlás árát sem tudja fedezni. Hiába tehát az évenkénti emelés, a nyugdíjasok számára egyre rosszabbak a kilátások.

Már 2018 év végére hivatalossá váltak az idei évi nyugdíjemeléssel kapcsolatos számok: idén is csak az inflációnak megfelelő mértékű – azaz csupán a pénzromlást kompenzáló -, 2,7%-os emelés történt. A tavalyi évi 130 ezer forintos átlagnyugdíjat ez 133 500 forintra emelte meg,

tehát 3500 forintnyi növekedésről beszélhetünk.

Ez jelenleg sajnos egy heti bevásárlás árát sem fedezi, miközben számos élelmiszer ára tovább emelkedik. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy ez csak átlag: a Magyar Államkincstár adatai alapján több mint félmillióan, azaz a nyugdíjasok nagyjából 1/4-e kap 100 ezer forint alatti nyugdíjat, az ő esetükben tehát még a 3500 forintot sem éri el az emelés.

Miután az infláció mértékét az előző évben becsülték meg, így előfordulhat, hogy kisebb mértékű nyugdíjemelés történt, mint kellett volna. Ebben az esetben persze később sor kerül nyugdíjkompenzációra. 2017-ben például a várt 1,6% helyett végül 2,2%-os infláció valósult meg, és ezt a 0,6%-os különbözetet fizették ki utólag a nyugdíjasoknak visszamenőleg is novemberben. Ugyanakkor ez egy nem minden évben járó egyszeri kifizetés, ami néhány ezer forintos plusz jövedelmet jelent csupán.

Egyre nagyobb a szakadék a nyugdíjak és a fizetések között

A probléma nem csak az, hogy a nyugdíjak csak az inflációnak megfelelő mértékben emelkednek évről évre, de emellett egyre nagyobb szakadék alakul ki, ha az átlagfizetés emelkedésének ütemével vetjük össze. Már a tavalyi évben is több mint 10%-kal nőttek a bérek átlagosan, míg a nyugdíjemelés csak 2,4%-os volt, de idén is hasonló különbségekre számíthatunk. A keresetek várhatóan idén is 10% felett nőhetnek, míg a nyugdíjak csak a már említett 2,7%-os mértékben. Ez pedig többek között azért is baj, mert az árak is emelkednek évről évre, amihez a fizetések többnyire tudnak igazodni, a nyugdíjak azonban már nem.

A KSH mérései szerint az átlagkereset az előző évben 220 ezer forint, míg az átlagnyugdíj 130 ezer forint körül volt. Ez tehát azt jelenti tehát, hogy

a nyugdíjak nagyjából 40%-kal lemaradtak a fizetésekhez képest átlagosan, ami az idei évben sem mérséklődik majd.

Ennek az oka többek között az, hogy míg a nyugdíjemelés nem, addig a bérek függnek a gazdasági növekedéstől. Ezt a nyugdíjprémium hivatott kompenzálni, ami az ország gazdasági teljesítményéhez mérten jár, ha a GDP meghaladja a 3,5%-os növekedést.

2018-ban számolhattak ezzel a nyugdíjasok, miután a GDP növekedés 4,4% volt, a maximális összegét pedig tavaly 18 ezer forintban határozták meg, de ennél sokan csak kevesebbre voltak jogosultak. Ugyanakkor ebben az esetben is csak egyszeri – általában novemberi – néhány ezer forintos kiegészítésről beszélhetünk, ami szintén nem biztos, hogy minden évben jár. Továbbá a nyugdíjalapba sem épül be, azaz nem emeli meg tartósan a nyugdíjat. Ez tehát azt jelenti, hogy bár több mint a semmi, valójában ez sem tudja érdemben mérsékelni a bérek és nyugdíjak közötti egyre növekvő szakadékot.

A jövőben sem számíthatunk az ideinél nagyobb mértékű emelésekre

Érdemes tisztában lenned azzal, hogy az elmúlt évek minimális, az inflációt követő emeléseinél a jövőben sem számíthatsz sokkal többre. Biztosan te is hallottál arról, hogy az állami nyugdíjrendszer jelen formájában hosszú távon a demográfiai krízis miatt egyre kevésbé fenntartható, éppen ezért a jövőben számítani lehet arra is, hogy akár reálértékét tekintve csökkenhet is majd, amit ilyen formában havonta kaphatunk.

Már jelenleg is sokkal kevesebb nyugdíjra számíthatsz az államtól, mint a fizetésed, és mint láthattad az átlagbér is jelentősebb ütemben emelkednek évek óta, mint az átlagnyugdíj. A demográfiai változások hatására azonban sajnos arra lehet számítani, hogy a következő években ez a szakadék még tovább nő majd. Az, hogy egyre tovább élünk, jelentős szerepet játszik ebben, amit kiegészít az, hogy egyre kevesebb gyerek is születik. A gazdaságilag aktív népesség egyre fogy, emellett pedig jelenleg is több mint 2 millió ember részesül öregségi nyugdíjban.

A társadalom elöregedéséről beszélhetünk tehát, az eltartók és eltartottak egyensúlya pedig ennek következtében felborulni látszik. Ez a jelenlegi állami nyugdíjrendszer finanszírozása szempontjából elég jelentős probléma,

hiszen nincs egyéni számla, ahol személyre szólóan gyűjtik a majdani nyugdíjadra szánt pénzt, hanem amit most levonnak a bruttó béredből, már el is költik a nyugdíjak kifizetésére azok számára, akik jelenleg jogosultak rá. Mindenki, aki jelenleg dolgozik, a közösbe fizet be abban bízva, hogy ha eléri a nyugdíjkorhatárt, az ő nyugdíját is ki tudják majd fizetni az akkori munkavállalók befizetéseiből.

Öngondoskodás nélkül komoly problémák elé nézhetünk

A nyugdíjasok helyzete tehát évről évre romlik, amiken sem az éves szintű minimális emelés, sem egy esetleges nyugdíjkompenzáció vagy nyugdíjprémium nem képes érdemben segíteni. Jobban jársz tehát, ha minél előbb belátod, hogy nem érdemes csak az állami nyugdíjra számítva készülnöd a nyugdíjas éveidre.

Minél hamarabb teszel annak érdekében, hogy megteremtsd a feltételeket ahhoz, hogy megfelelő anyagi háttérrel rendelkezz majd az időskorodban, annál jobb helyzetbe kerülsz.

Ha például35 évesen elindítasz egy államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítást, már havi 15 ezer forintos befizetésekkel akár 17 millió forintod is összegyűlhet, mire eléred a nyugdíjkorhatárt, ami jelenleg 65 év (itt számolhatsz utána). Ez pedig már biztos alapot teremthet az időskori anyagi biztonságodhoz. Ha viszont 45 éves korodig vársz ezzel, ugyan ehhez az összeghez már havi 33 ezer forintos megtakarításra lesz szükséged.

Kérd szakértő segítségét!

Láthatod tehát, mennyit számít az, hogy időben lépj, és havi szinten félretegyél ebből a célból. Ehhez ráadásul 3 államilag elismert, valamint 20%-os adójóváírással támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma is rendelkezésedre áll: a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla.

A döntés előtt azonban számos szempontot érdemes mérlegelni, hogy az igényeidhez és lehetőségeidhez leginkább illeszkedő megoldást választhasd. Ha szeretnéd, hogy segítsük neked megtalálni a számodra legmegfelelőbb ajánlatot, iratkozz fel ingyenes tanácsadásunkra!

Ezt a cikket 315 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555