Minden, amit tudnod kell a Magyar Állampapír Pluszról (korábban: Nemzeti Kötvény)

Jogos vagy eltúlzott a júniusban bevezetett új „Nemzeti Kötvény” körüli hírverés? Mennyi kamatot fizet valójában, és mennyire éri meg ebbe fektetni a korábbi állami termékekhez képest? Milyen inflációs, kiszállással és adózással kapcsolatos kockázatokat rejt magában az értékpapír? Az alábbi cikkben ezekre a kérdésekre is választ adunk.  

Talán egyetleg korábbi állampapírt sem harangoztak be akkora hévvel, mint a június elején bevezetett Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz), emellett a sajtóban hivatkoznak rá Nemzeti Kötvény néven is, a korábban bejelentett, de végül nem hivatalos neve alapján. A több helyen „szuperállamkötvénynek” is nevezett értékpapírhoz a kormány láthatóan komoly reményeket fűz, jelentős részben ezzel kívánják növelni a lakosság értékpapírban tartott (azaz a gazdaság vérkeringését serkentő) megtakarításainak arányát a készpénzhez képest, illetve ezzel javítanának az államháztartás állapotán.

Tény, hogy a MÁP Plusz valóban kedvezőbb befektetés, mint a legtöbb korábbi állampapír, ezek közül nem egyet gyakorlatilag teljesen fölöslegessé is tesz (egy kivétellel az ÁKK meg is szűntette a rövid futamidejű hagyományos állampapírokat). Az azonban nem jelenthető ki, hogy valóban az új állampapír lesz a csúcstermék. Hozam szempontjából csaknem biztos, hogy a Babakötvény marad a legkedvezőbb, garantáltan növekedő befektetés. Ennél is érdekesebb kérdés, hogy a korábbi slágerterméknál, az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírnál (PMÁP) vajon kedvezőbb lesz-e az új értékpapír: ez teljes mértékben az inflációtól függ, ráadásul nincs is szükség őrült mértékű pénzromlásra ahhoz, hogy az új állampapír hozama a PMÁP inflációhoz igazított kamata alá csökkenjen.

Az alábbiakban bemutatjuk, pontosan mit is jelent az állampapír fogalma: miért bocsátja ki ezeket a termékeket az állam, mit nyernek vele a kormányok és mit a lakossági befektetők. Bemutatjuk ezután, mit érdemes tudni a Magyar Állampapír Pluszról: milyen rendszer szerint fizeti a hozamot, mekkora haszonra számíthatunk egy befektetés után, mikor és hogyan lehet belőle kiszállni a futamidő előtt. Szó lesz arról is, hol lehet az új állampapírt a legkedvezőbben jegyezni.

A következő fejezetekben összehasonlítjuk a MÁP Pluszt a hasonló, jelenleg elérhető termékekkel. Az összehasonlításból kiderül, milyen infláció mellett maradhat csúcstermék az új értékpapír, és mikor éri meg inkább a Prémium Állampapírba fektetni. Bemutatjuk az állampapír adózását, ami idén júniustól jóval kedvezőbb, hiszen az állampapírok (beleértve a régi termékeket is, mint a Prémium Állampapír, Babakötvény stb.) újjonan kibocsátott sorozatai után felvett hozamból már nem kell fizetni a 15 százalékos kamatadót.

Szó lesz arról is, hogyan szerepel a MÁP Plusz a kockázatosabb, nem garantált hozamú befektetési termékekhez képest, valamint összevetjük olyan speciális értékpapírokkal is, mint a már említett Babakötvény, vagy a nyár végére ígért, szintén inflációhoz igazított nyugdíjkötvény.

Mi az az állampapír?

Az államnak, hogy feladatait el tudja látni, az adott évi, különböző adók és a járulékok gyakran nem elegendőek, így az államnak hitelt is fel kell vennie – leegyszerűsítve az így keletkező tartozást nevezzük államadósságnak. A kormányoknak hitelezhetnek olyan pénzügyi intézmények, mint a Világbank vagy az IMF, magánbankok vagy akár más államok is. Ezek alternatívája, hogy az állam a lakosságtól vesz fel hitelt – ennek eszköze az állampapír.

Az állampapír olyan értékpapír, aminek megvásárlásával a vevő egy bizonyos időre – a papír futamidejére – a befektető átvállalja az államadósság egy részét, illetve maga ad hitelt az államnak. A kibocsátója minden esetben egy állami intézmény (Magyarországon az Államadósság Kezelő Központ Zrt., ÁKK), amely a vásárlónak garantálja, hogy évente vagy félévente kamatot fizet neki (ezt bizonyos esetekben készpénzben kapja meg a befektető, máskor a kamat hozzáadódik a már állampapírba fektetett összeghez, azaz a befektetés után kamatos kamatot kap az ember), a futamidő lejártakor pedig visszafizeti a papír árát. A futamidő egészen változatos lehet, a magyar állam például kibocsát 1, 3, 5, de 10 és 15 éves állampapírt is, emellett vannak olyan termékek is (például a most tárgyalt Magyar Állampapírt Plusz), amiből még a futamidő lejárta előtt is ki lehet szállni.

Állampapír kibocsátására több okból is lehet szükség. Ha az állam kiadásai váratlanul megugranak, a költségvetési törvényben előírtak mellett plusz költségek keletkeznek, úgy a rendszeres feladatok vagy új állami beruházások finanszírozásának jó eszköze lehet a lakosságtól történő hitelfelvétel, azaz az állampapír kibocsátása. A másik gyakori ok, amiért az állam ehhez az eszközhöz folyamodik, az a meglévő államadósság átstrukturálása. A nemzetközi intézményektől felvett adósságokat természetesen idővel vissza is kell fizetni, kamatokkal együtt. Elvileg lehetséges, hogy a következő költségvetési évben az állam megpróbáljon több adót beszedni, és abból rendezni a hitelt, de ez egyrészt népszerűtlen intézkedéseket (pl. adóemeléseket) jelentene, másrészt a gazdaság egészének sem tenne jót, ha egy-két évente az állam átlépne megszorító üzemmódba. Az állampapír kibocsátásával azonban finanszírozhatóvá válnak a meglévő hitelek, rövidtávon pedig csak a kamatot kell kifizetni.

Az állampapír további fontos jellemzője, hogy az árfolyama egy adott devizához kötött (egyes papírok kamataiba emiatt az inflációt is beleszámítják, de ez nem igaz minden állampapírra), valamint, hogy állampapírokkal a másodlagos piacon is lehet kereskedni (sokan befektetési számlájukon keresztül vesznek állampapírt, de annak, aki nem akarja továbbadni, érdemesebb a Magyar Államkincstárnál nyitott számlán venni). Állampapírral tehát nemcsak az állam által garantált hozamot lehet megkeresni, hanem a részvényekhez hasonló módon piaci értékesítéssel is hasznot lehet belőle hajtani.

Miért éri meg a befektetőnek és miért éri meg az államnak?

A befektetők számára az állampapír elsősorban a biztonságot testesíti meg: az árfolyamuk a másodlagos piacon jellemzően nem ingadozik túlságosan, sok állampapír (például Prémium Magyar Állampapír) hozamai védve vannak az inflációtól, és az állam évente garantált kamatot fizet. Kockázatot gyakorlatilag csak az jelent, hogy az állam fizetésképtelenné válik, amire igen kicsi az esély, vagy legalábbis nem nagyobb a veszélye, mint egy bankcsődnek, amivel a bankbetéteink vesznének el.

Jellemzően az államok is szeretik, ha az adósságuk nagy része állampapírban van: ilyenkor a hitelezés feltételeit (a fizetendő kamatot, a visszafizetés dátumát, sőt, azt is, milyen ügyfélkör hitelezhet) teljes mértékben ők szabják meg, ezen kívül kényelmesebb helyzet egy-két erős piaci szereplő, vagy külföldi állam helyett decentrailizáltan tartozni sok-sok embernek kisebb összegekkel. Az sem utolsó szempont, hogy a devizatartozáshoz képest az állampapír-kibocsátás biztonságosabb megoldás: nem kell attól tartani, hogy a külföldi fizetőeszköz árfolyamának növekedése miatt megugrik az államadósság értéke, sőt, az inflációval épp, hogy csökken is a tartozás súlya (kivéve az inflációkövető állampapírok esetén). Ráadásul az állampapírt jellemzően az ország lakossága veszi, így a kifizetett kamatok is nagyrészt a hazai gazdaságba kerülnek vissza.

Visszatérve témánkra, a MÁP Pluszra: ennek a terméknek a kibocsátásával a magyar kormánynak lehet egy további célja is. Szeretnék elérni, hogy a lakosságnál levő, 5-6 ezermilliárdra becsült készpénz-mennyiség bekerüljön a gazdaságba. A „párnacihában” tartott pénz lehet, hogy biztonságban van, de a gazdaságot nem pörgeti. Ha sikerülne elérni, hogy ezt a pénzt az emberek inkább kamatozó pénzügyi eszközbe kezdjék fektetni, az államnak hirtelen komoly plusz tőkéhez jutna. A gazdaságélénkítés lehetősége miatt a kormánynak megéri a MÁP Pluszhoz hasonló, rendkívül magasan kamatozó értékpapírt kibocsátani, vállalva az öt év alatt már 6 százalékra növő kamatot is.

Mi az a Magyar Állampapír Plusz? 

A Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), korábbi nevén Nemzeti Kötvény 2019. június 3-tól vásárolható, a jelenlegi magyar állampapír- és kötvénypiacon (azaz a garantált, előre kiszámítható hozamú termékek piacán) valószínűleg a következő egy-két évben nem lesz ennél jobb új, garantált hozamot biztosító termék. A papír fél év után 3,5, egy év után 4 százalék kamatot fizet, majd évente 0,5 százalékponttal növekszik még a kamat, így a futamidő lejártakor, az ötödik évben már 6 százalék az egyéves hozam. Összeadódva a kamatok öt év múlva már igen tekintélyes hozamot adnak ki.

Az első sorozatot az ÁKK 100 milliárd forint értékben bocsátja ki, a futamideje 2024. június 11-én jár le. A MÁP Plusz különlegessége, hogy részben likvid befektetésként kezelhető, azaz nem jelent feltétlenül 5 éves elkötelezettséget a jegyzőknek, mivel már a futamidő lejárta előtt is visszaválható. Évente ötnapos időszak lesz (a kamatfizetést követő munkanapok), amikor 100 százalékon, veszteség nélkül lehet kiszállni, de sok pénzt az sem fog veszíteni, aki máskor vennék ki a pénzüket, ők 99,75 százalékos árfolyammal válthatják vissza a papírt.

A MÁP Plusz az első olyan állampapír Magyarországon, amelynek nyilvános ajánlatéttelében megjelenik a kötelező visszaváltás. Azaz nemcsak a magyar állam, de a forgalmazók is kötelesek bármikor (a fent sorolt feltételek mellett) visszaváltani. A kamatfizetés utáni öt napban minden szolgáltatónak 100 százalékos árfolyamon kell visszaváltani az állampapírt. Ezen túl azonban forgalmazó üzletpolitikáján múlik, milyen árfolyam szállhatunk ki. Az államkincstár esetén a kiszálllási árfolyam 99,75 százalékos, más forgalmazóknál (bankoknál, befektetési alapkezelőknél) ennél kevesebb lehet.

Mennyi is a kamat?

A MÁP Plusz kamata magasabb, mint a korábbi slágertermék, a hároméves futamidejű, inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) legutóbb jegyezhető változatának hozama (a kamatbázis az éves inflációs cél, jelenleg 2,8 százalék, az 1,7 százalékos prémiummal együtt a teljes kamat évi 4,5 százalék). Az új állampapír fix, sávos kamatozású, a kamat a futamidő végéhez közeledve félévenként növekszik: az első félévben a kamat évi 3,5 százalék, a második félévben évi 4, majd ezután félévente 50 bázisponttal emelkedik a kamat: a második évben évi 4,5, a harmadik évben évi 5, a negyedikben évi 5,5, végül az ötödikben 6 százalék jár.

A fenti kamatszámítási mód alapján, ha a futamidő teljes öt éve alatt az értékpapírban tartjuk a pénzünket, a kamat évi 4,94 százalékos hozamnak felel meg. Ezt a kamatot mindig a fordulónapokon írják jóvá, majd onnantól kamatos kamattal fut tovább a befektetés, a kapott kamatot nem kell újra befektetni.

Az ÁKK az alábbi táblázatban mutatta be az állampapír sávos kamatozását:

Az ÁKK az alábbi táblázatban mutatta be az állampapír sávos kamatozását

Forrás: ÁKK

Az ötéves futamidő alatt tehát, összadva az éves növekedést és a kamatos kamatot, az eredetileg befektetett összeg névértékben mintegy 27,35 százalékkal növekszik. Ha például most júniusban 1 millió forintot fektetünk a MÁP Pluszba, az a futamidő végén már 273 ezer forint pluszt jelent. Persze az, hogy öt év múlva ez az összeg mennyit fog érni, függ az inflációtól is – a MÁP Plusz egyik fő kockázata, hogy nem inflációkövető termék, emiatt, ahogy később látni fogjuk, kedvezőtlenebb pénzpiaci környezetben már nem biztos, hogy ez lesz a legjövedelmezőbb termék.

Hol érdemes jegyezni?

Mivel a kormány célja a MÁP Plusszal, hogy olyanokat is bevonjon az öngondoskodásba és az államadósság kezelésébe, akik eddig nem rendelkeztem megtakarítással, az új állampapírhoz kifejezetten könnyű hozzájutni. A legkézenfekvőbb megoldás a Magyar Államkincstárnál jegyezni az értékpapírt. Az ehhez szükséges számla díjmentesen, számlavezetési díj nélkül nyitható, akár személyesen a Magyar Államkincstár kirendeltségein, vagy az interneten, a Webkincstár online szolgáltatásán keresztül.

Szintén egyszerűen nyitható a MÁP Plusz jegyzésére alkalmas értékpapírszámla a Magyar Posta kirendeltségein (Összevont Értékpapírszámla – Magyar Posta Befektetési Zrt.), igaz, ez a számla nem ingyenes, a posta havi 100 forint számlavezetési díjat számol fel. A MÁP Plusz emellett megvásárolható még a meglévő lakástakarékokon keresztül is.

Amennyiben csak a futamidő lejártáig, vagy egy azelőtti visszaváltásig szeretnénk az új állampapírban tartani a pénzünket, úgy a legjobb megoldás, ha az ingyenesen nyitott államkincstári számla segítségével fektetünk az értékpapírba. Természetesen ha a másodlagos piacon szeretnénk továbbadni potenciálisan magasabb áron, a banki befektetési számlákon is váltható MÁP Plusz. A befektetési szolgáltatók közül a Concorde, az Equilor és az Erste Befektetési Zrt. kínálja az állampapírt, a bankok közül pedig a CIB-nél, a Gránitnál, a K&H-nál, a Magyar Takarékszövetkezeti Banknál, az MKB-nál, az OTP-nél, a Raiffeisennél és az UniCreditnél lehet megvenni. Fontos azonban észben tartani, hogy a legkedvezőbb árfolyamon akkor juthatunk hozzá az állampapírhoz, ha közvetlenül az Államkincstártól vásároljuk.

Hogyan adózik?

Ahogy azt már korábban bejelentették, a június elseje után kibocsátott lakossági állampapírok, így a Magyar Állampapír Plusz mentesül a 15 százalékos kamatadó alól. Az állampapírokat így csak akkor terhelik illetékek, ha a másodlagos piacon kereskedünk velük: ilyenkor az évi 800 forintos tranzakciós illetéket kell fizetni, valamint 15 százalék adót az árfolyamnyereség után.

Az állampapírok adómentessége miatt sokat veszít a vonzerejéből a Tartós Befektetési Számla (TBSZ). Az Államkincstárnál és a bankoknál is nyitható TBSZ előnye éppen az volt korábban, hogy három év után csökkenthető a kamatadó, öt év után pedig mentesülni is lehet annak megfizetése alól. Csak állampapír vásárlásához tehát ma már nem érdemes TBSZ-t nyitni, ezt a számlatípust már csak akkor érdemes használni, ha más eszközökkel, például befektetési alapokkal tervezünk hosszútávú befektetést.

Mennyire éri meg a MÁP Plusz más termékekhez képest?

Az már biztos, hogy MÁP Plusz egy-két régi állampapírt gyakorlatilag fölöslegessé tesz, mind a kamatszint, mind rugalmassága miatt. Június elsejétől már nem is forgalmazzák a féléves és kétéves állampapírt, valamint fix, lépcsős kamatozású Kincstári Takarékjegy Pluszt. Tekintve, hogy az új kötvények hozama már fél év elteltével is évi 3,5, egy év után 3,77, két év után pedig 4,1 százalék, míg a régi állampapírok éves kamata 2,5 százalék körüli volt, érthető, hogy a ÁKK a kivezetés mellett döntött.

Ugyan még mindig jegyezhető az Egyéves Magyar Államkötvény, idén 3 százalékos éves kamattal, de semmilyen érv nem szól amellett, hogy akár egyéves távra ebbe fektessen valaki MÁP Plusz helyett: alacsonyabb kamattal egy rugalmatlanabb, csak a futamidő lejártakor beváltható terméket kap az ember. Rövid távú, 3 évnél kisebb futamidejű befektetésre aligha éri meg jobban más, jelenleg elérhető garantált hozamú termék, mint a MÁP Plusz.

Szintén nehezen veheti fel a versenyt az új kötvénnyel a rövid futamidejű Kincstári Takarékjegy. Ez egyéves futamidővel 2,25, két éves futamidővel pedig évente 2,75 százalékos kamatot fizet, csakhogy ebből még le kell vonni a 15 százalékos kamatadót, ami júniustól az államkötvényekre már nem vonatkozik. A Kincstárjegynek ma két, nem túl meggyőző előnye maradt: egyrészt befektetési vagy államkincstári számla nélkül is megvehető, ugyanakkor a MÁP Pluszba fektetni a korábbiaknál egyszerű (a kamat automatikus újrabefektetése miatt), és az Államkincstárnál ingyenesen nyitható a számla erre a célra. Másrészt a kincstárjegy valamivel rugalmasabban váltható vissza – a MÁP Pluszból veszteség nélkül csak bizonyos napokon lehet kiszállni.

Az új állampapír garantált kamata természetesen elmarad az olyan, garantált hozamot nem biztosító, kockázatosabbnak számító befektetésekétől, mint például a befektetési alapokkal szerezhető nyereség. Tavaly például azok közül, akik alapokba fektettek, a legszerencsésebbek 10-11 százalék közüli hasznot realizáltak, a legmagasabb átlagos hozamot az ingatlanalapokkal kereshették. Itt a toplista első három helye így nézett ki: Raiffaisen Ingatlan A – 11,7%; Duna House Magyar Lakás – 11,3%; Európa Ingatlan A – 7,3%. A legjobban teljesítő ingatlanalapok listáján a negyedik termék, az OTP Prime alap már csak 4,9 évi százalékos hasznot hozott a befektetőknek, ami már kevesebb, mint a MÁP Plusz kamata a futamidő harmadik évétől kezdve, ráadásul a részvényalap hozamából még le kell vonni a 15 százalékos kamatadót, ami alól az állampapír mentesül.

A MÁP Plusznak egyelőre csak a hosszú távra (10-15 éves futamidőre) jegyezhető állampapírok, mint a Magyar Államkötvény lehet alternatívája, azok számára, akik az alacsonyabb kamat ellenére mindenképpen hosszú távú befektetésben gondolkodnak. A MÁP Plusznál jelenleg magasabb az éves hozamot fizet továbbá a szülők által jegyezhető Babakötvény. Ennek a kötvénynek a kamatozása az inflációhoz van kötve, azaz a hozama minden évben a következő komponensekből áll össze: éves infláció százaléka + három százalék kamatprémium. A tavalyi, 2,8 százalékos inflációval számolva ez idén 5,8 százalékos hozamot jelent. Ehhez még hozzájön az éves befizetések 10 százalékának megfelelő, évente maximum 6000 forint értékű állami támogatás is. Ez akkor érhető el, ha éves szinten legalább 60 ezer forintot (havi 5 ezer forintot) fektetünk Babakötvénybe. Kisebb összeg befektetése esetén értelemszerűen kevesebb bónusz jár, de nem jár több, ha évi 60 ezernél többet fektetünk a kötvénybe. A bónusz mértéke magasabb, 20 százalékos, azaz évi 12 ezer forint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek esetén.

A Babakötvény egy ingyenesen nyitható, számlavezetési díj nélküli értékpapír-számlán jegyezhető, hasonlóan az államkincstárnál nyitható értképapír-számlához. Neve ellenére a Babakötvényt bármikor jegyezhetik a szülők gyermekük 18. születésnapja előtt, azonban a számláról való kifizetést csak a gyermek 18. életévének betöltését követően lehet kérni, legkorábban a számla megnyitását követő harmadik év eltelte után. Tehát ha például valaki a gyermek 17 éves korában jegyez először Babakötvényt, akkor a pénzéhez legkorábban a gyermek 20. születésnapja után férhet hozzá. A haszon természetesen itt is kamatadómentes.

Babakötvény

Tudtad, hogy a babakötvény mellett közel 100 féle banki és biztosítói gyermek-megtakarítási ajánlat is elérhető?

A korlátozások ellenére szülők számára közép vagy hosszú távra a Babakötvény a többi állampapírnál is jóval vonzóbb befektetés, hiszen az inflációkövető kamatozásnak köszönhetően a befektetett pénz valós értéke minden évben garantáltan három százalékkal növekszik.

Visszatérve a MÁP Pluszra: az új terméknek éppen az inflációs kockázat lehet a legnagyobb hátulütője. Olyannyira, hogy még az is előfordulhat, hogy a tavalyi slágertermék, a Prémium Magyar Állampapír bizonyul jobb választásnak, mint a MÁP Plusz – az inflációs kockázatokat érdemes részletesebben, külön fejezetben megvizsgálni.

Inflációs kockázatok

Fontos észben tartani – különösen, ha ötéves befektetésben gondolkodunk –, hogy a MÁP Plusz, szemben a Prémium Állampapírral (PMÁP) nem inflációkövető termék. A kamatozása a forint árfolyamától függetlenül évente átlagosan 4,94 százalék, ami azt jelenti, hogy a befektetésünk értéke valójában csak abban az esetben növekszik, ha a forint éves inflációja nem haladja meg ezt a százalékot.

Bár a PMÁP kamata alacsonyabb az új állampapírénál, ehhez még hozzáadódik az a plusz kamat, amit az infláció ellensúlyozására folyósítanak. Jelenleg az ötéves futamidejű PMÁP 4,5 százalékos éves kamatra jegyezhető (az éves inflációnak megfelelő 2,8 százalékos kamatbázis + 1,7 százalékos prémium), az egy- és hároméves változat 4,2 százalékosra (1,4 százalékos kamatfelár). Ha megnézzük a Magyar Államkincstár weboldalát, ott kiderül, hogy a közelmúltban nem egyszer a Magyar Állampapír Plusz kamatait is meghaladta az inflációkövető értékpapír hozama. A múltban az is előfordult, hogy a Prémium Állampapírok kétszámjegyű éves hozamot produkáltak, igaz, ez részben annak volt köszönhető, hogy a korábbi sorozatok kamatprémiuma is jóval magasabb volt, mint a mostani. A jelenlegi 1,4-1,7 százalékos kamatfelárral a prémium állampapír százalékos hozama várhatóan nem üti meg ezt a szintet a következő években.

A következő táblázat részletesen összehasonlítja a megmaradó 1, 3 és 5 éves inflációkövető Prémium Állampapír várható hozamát a MÁP Pluszéval, feltételezve, hogy a futamidő végéig az idei szinten (2,8 százalék) marad az infláció:

A következő táblázat részletesen összehasonlítja a megmaradó 1, 3 és 5 éves inflációkövető Prémium Állampapír várható hozamát a MÁP Pluszéval,

(adatok forrása: MÁK, Portfolio-számítás)

A Magyar Nemzeti Bank a következő évekre viszonylag alacsony, 3 százalék körüli inflációra számít. Amennyiben a számításaik beigazolódnak, úgy a MÁP Plusz marad a jövedelmezőbb termék, mind rövid, mind hosszú távon. A Portfolio számítása szerint, ha marad a jelenlegi infláció, akkor három év alatt a MÁP Plusszal 13,88, öt év alatt 24,63 százalékos haszon érhető el. Ettől kicsivel elmaradna az Prémium Állampapír hozama: ezzel maximum 13,14 százalékos hozam lenne elérhető három év alatt, az ötéves kamatok pedig 24,62 százalékot adnának ki. A fenti kamatok akkor érhetők elő a PMÁP-al, ha a kapott kamatot újra befektetjük, ugyanis ez az értékpapír, szemben a MÁP Plusszal, nem kamatos kamatozású, ha csak a kamatot nem váltja be maga a befektető (ami ilyenkor értelemszerűen kisebb kulccsak fog kamatozni, hiszen a rövidebb futamidejű befektetés kamatfelára alacsonyabb).

A kamat újrabefektetése további kockázatot rejt magában, ugyanis a PMÁP esetén az újonnan kibocsátott sorozatok esetében az inflációt kompenzáló kamatra számított felár is eltérhet a jelenlegitől. Az új sorozatok prémiuma akkor módosulhat negatív irányba, ha az infláció a várakozások feletti mértékben növekszik – rendkívül magas infláció esetén tehát a PMÁP sem jelent igazán igazán jól jövedelmező befektetést, igaz, még mindig jobban járnak azok, akik ezt választották a nem inflációkövető termékek helyett.

Az szinte kizárt, hogy az infláció a következő öt év alatt végig 3 százalék alatt maradjon. Ilyen hosszú távra szinte lehetetlen előrejelezni a forintárfolyam alakulását, de az elemzők már rövidebb távon is az infláció enyhe növekedését jósolják.

Összességében elmondható, hogy a PMÁP-nál az új állampapír addig lesz vonzóbb, amíg az inflációs ráták átlaga 3,25 százalék alatt lesz a futamidő egésze alatt. Hároméves futamidő esetén már 3,03 százalékos infláció is elég ahhoz, hogy a PMÁP bizonyuljon a jobb befektetésnek.

Mint ahogy írtuk, elképzelhető ugyanakkor, hogy az állam a növekvő infláció miatt csökkenti az inflációkövető állampapírok kamatprémiumát, ezzel megvágva az elérhető haszont. Ehhez nem is biztos, hogy szükség lenne rendkívüli mértékű inflációra. Egy ilyen kormányzati lépésnek akár az is lehet a célja, hogy a MÁP Pluszt „segítsék”: ha valóban népszerűnek bizonyul az új állampapír, de az időközben 3,25 százalék felé ugró infláció miatt sok befektető inkább a futamidő lejárta előtt kiszállna, hogy inkább mégis inflációkövető termékbe fektessen, az az államháztartást is megterhelheti. Ilyen esetben kézenfekvő megoldás lenne, ha a Prémium Állampapír új sorozatai kisebb hozammal lennének jegyezhetők, így kevésbé csábítanák el a MÁP Plusz-tulajdonosokat.

MÁP Plusz vagy nyugdíjkötvény?

Idén nyár végére ígéri a kormány egy másik speciális befektetési termék, a nyugdíjkötvény bevezetését. A hivatalosan Nyugdíj-előtakarékossági Magyar Állampapírnak (NYEMÁ) nevezett nyugdíjkötvénnyel az állam gyakorlatilag belép a magánnyugdíj-piacra, a befektetés alternatívája lesz az olyan meglévő öngondoskodási formáknak, mint az önkéntes nyugdíjpénztáraknak és a nyugdíj előtakarékossági számlának.

A nyugdíjkötvény funkcióját tekintve persze nem hasonlítható össze az ötéves futamidejű Magyar Állampapír Plusszal. A jelenleg ismert információk alapján az ebbe befektetett pénzt a hozammal együtt csak nyugdíjba vonuláskor kaphatjuk majd vissza. Ahogy a többi új állampapír esetén, a haszon itt is kamatadómentes.

Az még nem teljesen világos, hogy rendszeres összegeket kell-e majd nyugdíjkötvénybe fektetni. Korábbi hírek szerint annak, aki nyugdíj-előtakarékossági céllal számlát nyit az államkincstárnál, a kötvénybe havonta kell majd egy fix összeget, havi 10-40 ezer forintot befizetnie, hasonlóan egy nyugdíjbiztosításhoz. Később viszont már aról lehetett hallani, hogy a nyugdíjkötvény inkább hasonlít majd a hagyományos értékpapírokra, azaz bármikor, bármekkora összeget bele lehet fektetni, akár rendszeresen, akár esetenként, a hozamot pedig automatikusan újra befektetik a számlán.

A mi szempontunkból a várható hozam mértéke fontos: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezetője, Barcza György áprilisban elmondta, hogy a nyugdíjkötvény hozama mindenképpen az éves infláció mértékéhez lesz igazítva, hasonlóan a Prémium Állampapírokhoz vagy a Babakötvényhez. A kamatprémium mértéke szintén kérdéses még, várhatóan 1,7 és 3 százalék között lesz majd (összehasonlításképpen: a jelenleg legnagyobb hozamot biztosító inflációkövető állampapír, a Babakötvény esetében 3 százalék a kamatfelár).

Az eddig nyilvánosságra került információk alapján a nyugdíkötvénynél a futamidő hossza, azaz az életkor is befolyásolja majd a kamatprémium mértékét, vagyis minden bizonnyal magasabb kamatfelárra számíthat az, aki korábban fektet a kötvénybe.

A nyugdíjkötvény tehát a hasonlóan működő Babakötvényhez képest kevésbé bőkezű. Ahogy korábban írtuk, a Babakötvénynél kifejezetten jó stratégia lehet az, ha hamarosan nagykorúvá váló gyermek után, néhány évre váltjuk csak ki a kötvényt. A nyugdíjkötvény esetén azonban nem tűnik ideális stratégiának, ha péládul öt évvel a nyugdíj előtt vásárolunk be. Ha úgy számolunk, hogy az 1,7 százalékos kamatfelár a minimum, ami elérhető a nyugdíjkötvénnyel, akkor még mindig csak ugyanott tartunk, mint ha Prémium Állampapírt vennénk. Ennél elképzelhető, hogy jobban megéri majd a Magyar Állampapír Plusz ugyanilyen futamidőre.

Összegzés 

Elmondható, hogy a Magyar Állampapír Plusz ma a piacon elérhető egyik legvonzóbb garantált hozamot biztosító befektetés, de nem minden körülmények között, és nem mindenki számára ez biztosítja a legnagyobb hasznot. Az új állampapírban a legnagyobb kockázatot az inflációnak való kitettsége jelenti. Az ugyan nem valószínű, hogy az infláció az egész lehetséges profitot elvigye, de az igen, hogy csalódást okozzon más termékek lehetséges hozamához képest.

Komoly esély van rá, hogy három- vagy ötéves távon a korábbi termék, az inflációkövető Magyar Prémium Állampapír bizonyuljon jobb befektetésnek. Persze ennek is megvannak a maga kockázatai, de az inflációhoz igazított hozam miatt reálértelemben bukni biztosan nem lehet vele. A fő kérdés a PMÁP esetében az, hogy a következő sorozatokat milyen kamatfelárral bocsátják ki, ez a kérdés akkor számít igazán, ha szeretnénk a kamatot újra befektetni. Egyszeri összeg befektetése esetén a Prémium Állampapír vonzóbb lehet, különösen magas infláció függvényében.

Ötéves befektetés esetén 3,25 százalékos éves átlagos pénzromlás, hároméves futamidőkkel számolva pedig 3,03 százalék az a határ, ahol a MÁP Plusz hozama már alatta marad az inflációkövető államkötvényének.

Az inflációs kockázatra csak részben nyújt megoldást az, hogy viszonylag rugalmasan lehet kiszállni az új állampapírból. Veszteség nélkül csak az év egy bizonyos szakaszában lehetséges a kiszállás, emellett az állampapír sávos kamatozása miatt eleve „bünteti” azt, aki a futamidő lejárta előtt váltja vissza: így a befektető nem éri el az ötéves futamidő végére garantált 6 százalékos (a futamidő alatt átlagosan 4,94 százalékos) kamatot.

A ma elérhető állampapírok között továbbra is a Babakötvény tűnik a legvonzóbbnak, hiszen az inflációkövető kamatbázis felett a Prémium Állampapírénál is magasabb, 3 százalékos felárat fizet minden évben. A Babakötvény hátránya persze, hogy nem érhető el mindenki számára, és a kisgyermekes szülők csak hosszú évek után látják viszont a pénzüket. Tizenéves gyermekek szülei számára ugyanakkor még mindig kedvező befektetés lehet.

Ha már mindenképp állampapír vásárlásában gondolkodunk, akkor idősebb gyermeket nevelő családoknak leginkább a Babakötvény javasolt. Mások a legjobban azzal járhatnak, ha mind a Prémium Magyar Állampapírból, mind az új Magyar Állampapír Pluszból vásárolnak. A megoldás tehát több opció kombinálása lehet. Ez utánajárást igényel, hiszen nincs két egyforma élethelyzet.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555