Milyen költségei vannak az önkéntes nyugdíjpénztárnak?

Richter Ádám | Mánia Fitness
Richter Ádám

Minden megtakarításnak vannak költségei, nincs ez másként az önkéntes nyugdíjpénztárral sem. De hogy milyen típusú költségek merülnek fel, és ezeket hogyan vonja le a pénztár, azt kevesen értik. Ez nem annyira meglepő: nem a legátláthatóbb nyugdíj-megtakarításról van szó. Elmagyarázzuk a lényeget.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak 1993-tól kezdve jelentek meg Magyarországon. Bár folyamatosan csökken a taglétszámuk, még így is több mint egymillió nyugdíjpénztári tag van. Hiába állnak fent viszonylag hosszú idő óta, a költségeket még mindig nem sikerült teljesen transzparenssé tenni, így egy kis magyarázatra szorulnak.

Háromféle költségcsoportot különböztetünk meg egy önkéntes nyugdíjpénztárnál:

  1. belépési költség,
  2. sávos költségek az éves befizetésre vetítve,
  3. vagyonarányos alapkezelői díjak.

Végig is megyünk mindhárom költségtípuson a továbbiakban, az első kettőt egyébként össze is hasonlítottuk pénztáranként – a harmadikat nem tudtuk, de ennek okaira majd a cikk második felében visszatérünk.

1. Belépési költség

Ez talán a legegyszerűbb költségtípus: pénztári belépéskor elkérnek egyszeri 3-7 ezer forintot, ezt az első befizetésből vonják le (sőt ritkán ingyenes is lehet). Egyszeri költség, nem is túl magas, sok kifejtést nem érdemel.

2. Sávos költségek az éves befizetésre vetítve

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az éves befizetések arányában kell fizetni. Hogy mennyit, az első ránézésre nem mindig világos. Sokszor csak annyit adnak meg a pénztárak, hogy 90% megy a fedezeti tartalékba, a maradék 10% pedig a működési és a likviditási tartalékba kerül. Hogy ez mit jelent magyarul, azt nem mindig fejtik ki kellőképpen, holott csak annyiról van szó, hogy 10%-ot levonnak költségnek, a befizetés 90%-át pedig jóváírják az egyéni számládon.

Hogy még bonyolultabb legyen, ezeket a költségeket fizetési sávonként állapítják meg, és a százalékos levonások sávonként különbözőek. Az éves befizetésedet tehát felszabdalják kisebb részekre, és sávonként vonják le a költségeket: például az első 10 ezer forintból 10%-ot, a 10 és 120 ezer közötti sávban 6%-ot, a 120 és 240 ezer forint közötti sávban 3%-ot és így tovább (a költségek pénztáranként eltérnek!). Minél nagyobb az éves befizetésed, annál alacsonyabb a százalékos költséged, így jutalmazzák a megtakarítási hajlandóságod.

A könnyebb érthetőség kedvéért egy táblázattal is bemutatjuk a számítás menetét:

Példaszámítás; a valós költségek eltérhetnek.

Még egyszer fontos hangsúlyozni, hogy a táblázatban szereplő költségsávok és százalékok bár nagyságrendileg hasonlóan alakulnak a gyakorlatban, mégis eltérhetnek az egyes pénztáraknál – sőt legtöbbször el is térnek, hiszen a költségekben is versenyeznek egymással. A táblázat csak egy példaszámítást tartalmaz, ami a könnyebb megértést szolgálja. Ide kattintva megnézheted, milyen költségekkel dolgoznak az egyes pénztárak!

3. Vagyonarányos alapkezelői díjak

Az előző költség az aktuális éves befizetésedet érintette, a pénztárban bent lévő pénzedet nem. A megtakarításodat viszont nem egyszerűen parkoltatják egy számlán, hanem be is fektetik, elvégre azért adod kölcsön a pénzed, hogy hozamot termeljenek rajta. Ennek a befektetésnek díja van, ehhez komoly szakértelem kell, ami nincs ingyen. Ezt viszont már tipikusan vagyonarányos költségként számolják fel. Ha ez a költség 2%, akkor 200 000 forintos megtakarítás esetén 4000 Ft a költség, 2 millió forint esetén 40 000 Ft.

De mennyi pontosan ez az alapkezelői díj? Ez az, amit nem tudunk. A nyugdíjpénztárak kötelesek mindenféle költséget közzétenni, ezek egy része maximalizálva is van a jegybank által (pl. a vagyonkezelés nem lehet több évi 0,8%-nál), viszont az alapkezelői költségeket nem kötelesek kimutatni. Ahogy a Magyar Nemzeti Bank fogalmaz:

„A pénztár befektetési portfóliójának hozamát csökkenthetik közvetett befektetési költségek (pl. a pénztári portfólióban lévő befektetési alapok alapkezelési díja), amelyek nem jelennek meg a díjterhelési mutatóban.”

Furcsa, hogy egy ilyen régi megtakarítási típusnál nem kötelesek minden költséget kimutatni. A nyugdíjbiztosítások például csak 2014 óta léteznek, mégis évről évre egyre transzparensebbé válnak. Ezeknél közzé kell tenni a Teljes Költségmutatót (TKM), aminek minden, de tényleg minden költségelemet tartalmaznia kell. Így egyetlen számból megtudhatjuk az éves átlagköltséget (amit egy típuspélda alapján számolnak ki minden egyes nyugdíjbiztosítási terméknél, ez viszont csak az összehasonlítást szolgálja – a valós TKM egyénenként eltérhet!). A nyugdíjbiztosítások evolúciójáról itt olvashatsz bővebben.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál egy támpont van mindössze, amiből a valós levonások látszanak, ez pedig a nettó hozam. Ennél tudjuk, hogy már minden költséget levontak belőle, ez már tisztán a jóváírt hozam (a befizetésarányos költségek persze ugyanúgy ott vannak, de az más kategória). Viszont nem tudjuk, mekkora volt a hozam az alapkezelői díjak levonása előtt, mert a bruttó hozamráta is már egy csökkentett érték.

Az önkéntes nyugdíjpénztári hozamokat egyébként ide kattintva találod meg.

Mindig számolj utána a költségeknek

Mint látod, az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén sem olyan egyszerű megállapítani, mekkora lesz a költséged. Ha viszont nyugdíj-megtakarítást keresel magadnak, akkor ez egy fontos szempont lehet. Mi segítünk neked kiszámolni, melyik esetben mennyi pénzt gyűjthetsz össze, mindössze egy órára van szükségünk az életedből. Jelentkezz még ma egy ingyenes tanácsadásunkra!

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

Ezt a cikket 139 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
+36 1 585 8555