Milliók múlhatnak azon, hogyan választasz nyugdíjbiztosítást

Richter Ádám

A nyugdíjbiztosítás praktikus döntés lehet azoknak, akik nem szeretnének túl sokat foglalkozni a megtakarításukkal, de a lehető legnagyobb hozampotenciálra törekszenek. A költség szempontjából azonban nem mindegy, melyik ajánlatot választod. Kiszámoltuk, milyen sokat jelent 1-2%-nyi plusz költség.

A nyugdíjbiztosítás az egyik államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma a három közül. Az önkéntes nyugdíjpénztárral ellentétben ennél megmondhatod, mibe fektessék a pénzed, viszont mégsem igényel annyi időt, energiát és hozzáértést, mint a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ). Vagyis egy kényelmes megoldás, ami sok szabadságot ad.

A nyugdíjbiztosítás esetében a bőséges kínálat egyrészt előny, mert mindenki megtalálhatja a számára megfelelő konstrukciót, másrészt hátrány is, mert nehezebb dönteni. Számos biztosító forgalmazza őket, de még a biztosítókon belül is több nyugdíjbiztosítási termék közül választhatsz. Egy terméken belül pedig többféle eszközalap áll rendelkezésedre, eltérő hozamkilátásokkal és kockázatokkal.

Hogyan dönts, ha nagy a választék?

Két tényező lesz neked nagyon fontos, mielőtt nyugdíjbiztosítást választasz: a magas hozampotenciál és a minél alacsonyabb költség. Persze, egyik a másiknak a függvénye. A magas hozampotenciál magasabb kockázattal jár, ami általában a magasabb költségeken is megmutatkozik.

A jövőbeli hozamokat nem lehet megjósolni, de a múltbéli eredményekből már ki tudunk indulni. Az elmúlt 5 év alapján kijelenthető, hogy kötvényalapoknál a 3,5% körüli éves hozam az átlagos, részvényeknél 8%, a kettőt vegyítő vegyes alapoknál pedig 6% körül alakul az éves hozam.

Szeretnél magas hozamú nyugdíjbiztosítást? Ide kattintva tudsz kapcsolatba lépni velünk, mi pedig megmutatjuk neked azokat a nyugdíjbiztosításokat, amikkel a legmagasabb hozamot tudod elérni!

Ebből kell levonnunk az éves költséget, amit a teljes költségmutató (TKM) mutat meg. Ne feledjük, hogy ez az érték egy típuspéldából indul ki (35 éves személy, aki havi 25 ezer forintot fizet be stb.), amitől a te személyes paramétereid valószínűleg eltérnek. Ahhoz viszont kiváló, hogy az egyes opciókat összehasonlítsuk. Remekül megmutatják például, hogy a kötvényalapok általában kevesebb költséggel dolgoznak, míg a részvényalapok általában nagyobbal.

Számoljuk ki, mennyit jelent 1% költség!

Ha megnézed a nyugdíjbiztosítások költségeit, akkor azt látod, hogy nincs köztük óriási különbség, mióta az etikus életbiztosítási koncepciót bevezették. Legalábbis látszólag nincs nagy különbség. A valóságban 1% költség is rengeteget jelenthet.

Vegyünk egy példát, hogy a gyakorlatban is látható legyen, mennyit számít némi költségtöbblet. Befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítást vettünk alapul, mert ennél a típusnál te határozod meg, milyen eszközalapba fektetik a pénzed, és a költségeket is teljes mértékben kimutatják (a klasszikus életbiztosítással ellentétben).

Egy 45 éves személyt vettünk alapul, aki 20 évre kötött nyugdíjbiztosítást, vagyis 65 éves koráig (mivel talán ez a leggyakoribb eset). Havonta 20 ezer forintot fizet be, tehát rendszeres díjas megoldást választott, és az éves befizetései után 20% adójóváírást kap. Jelen példánkban ez az állami támogatás évente 48 ezer forint (ami akár 130 ezer Ft is lehetne). A feltételezett éves hozam 6% (ez körülbelül egy közepesen kockázatos vegyes alapnak felel meg). A TKM, vagyis az éves költség egyik esetben 1,5%, a másik esetben 2,5%, a harmadik esetben 3,5%.

Lássuk, mennyi lesz a lejárati összeg az egyes esetekben, ha a hozam változatlan, de a költség eltér:

Másfél százalékos költségnél 8,9 millió forint gyűlik össze (ez a legalacsonyabb költségek közé tartozik). Az infláció miatt évente 1-3%-ot csökkenhet a pénz értéke, viszont az összehasonlítás szempontjából ez most mindegy (és egyébként az indexálás kiküszöböli ezt). Ha egyetlen százalékkal több a költség, vagyis 2,5%, akkor 20 év alatt 870 000 forintot veszítenél el az első opcióhoz képest.

„Sok kicsi sokra megy”, szokták mondani, és ez bizony a költségekre is igaz. Ha az első példához már +2% költség jön hozzá, vagyis 3,5% éves szinten, akkor az első megoldáshoz képest már

1 600 000 forintot buknál 20 év alatt,

vagyis bőven túllépnéd az egymilliós veszteséget. Ennyit számít egy-két százaléknyi többletköltség hosszú távon.

Az alacsony költség nem minden

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy olcsóbb, vagyis alacsonyabb TKM-ű termék mögött egy gyengébben teljesítő eszközalap is lehet. Ha a magasabb hozampotenciál indokolja, akkor drágább terméket is megérheti választani.

Így kell ezt elképzelni:

(1) 4% éves hozam – 2% éves költség = 2% éves „profit”

(2) 7% éves hozam – 3% éves költség = 4% éves „profit”

Mint látod, az első esetben alacsonyabb a költség, viszont egy gyengébben teljesítő eszközalap van mögötte (valószínűleg egy kötvénytúlsúlyos alap). A második eset drágább, tehát ezt akár elvből el is vethetnénk, de a magasabb hozamkilátások miatt lehet, hogy inkább ez lesz a kedvező.

Érted már a lényeget?

Ha itt-ott elvesztetted a fonalat, akkor sem kell megijedned. Egy független tanácsadónak pont az a dolga, hogy a lehető legtöbb terméket ismerje, és el is tudja magyarázni neked az előnyöket és a hátrányokat. Nálunk pont ilyen szakértők dolgoznak.

Írj nekünk, és kiszámoljuk neked személyre szólóan, melyik megoldással mennyit nyernél.

Ezt a cikket 870 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555