Mibe fektetik a nyugdíjcélú megtakarításodat?

Richter Ádám
Richter Ádám

Nyugdíjcélú megtakarítást azért választasz, hogy hozamot termeljen neked, és a pénz ne a bankban álljon tétlenül – és persze így adókedvezmény is jár mellé. De mibe fektetik a félretett pénzed? Hogyan érik el a megtakarítások portfóliókezelői a banki kamatok többszörösét?

A bankszámládon tárolt pénzre 0, azaz nulla százalék kamatot kapsz. Ha lekötöd bankbetét formájában, akkor is csak 1% körüli éves kamatra számíthatsz, miközben az évi 3% infláció ennél többet is felemészt. Ennél a takarékszámlák sem tudnak sokkal többet adni: 1,5%-os kamatnak jelenleg már örülni kell. És ebből még levonódik a kamatadó és a tranzakciós illeték. A pénzed értéke tehát nem hogy nő, hanem még évről évre csökken is.

Ezért számít óriási teljesítménynek, hogy egy ilyen kamatkörnyezetben egy jól kiválasztott nyugdíjcélú megtakarítással akár 6-7%-os hozamot is el lehet érni.

Nyugdíjbiztosítások eszközalapjai terén például így alakult az 5 éves átlag:

A rekord nagyságú nyugdíjbiztosítási hozamok ezek voltak:

Legjobb nyugdíjbiztosítás hozamok

Összegyűjtöttük a nyugdíjbiztosítások legjobb hozamait!

Az önkéntes nyugdíjpénztárak is tudták hozni ezt a 6-7%-ot, ezeket is összegyűjtöttük pénztáranként és portfóliók szerint:

Nyugdíjpénztári hozamok

Összegyűjtöttük a pénztári hozamokat!

A harmadik, egyben utolsó nyugdíjcélú megtakarítás, amire adókedvezmény jár, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) esetében éves hozamról nem beszélhetünk, mert ennél a módozatnál teljes mértékben rajtad múlik a befektetésed teljesítménye. Az éves hozam tehát NYESZ-nél lehet 10% is, ugyanakkor 0% vagy akár -10% is, ha rosszul fektetsz be.

Mindenesetre maradjunk most az első kettő opciónál, a nyugdíjbiztosításnál és az önkéntes nyugdíjpénztárnál. (Ezeknél ugyanis nem te állítod össze a portfóliódat, hanem megadott opciókból választhatsz.) Hova fektetik be a félretett pénzed? Hogyan érik el a banki kamatoknál magasabb hozamokat?

A megadott befektetési portfóliók (eszközalapok) valamilyen meghatározott befektetési politikát követnek, ami meghatározza a hozamelvárásokat (valamilyen referenciaindexhez igazítva), a kockázati hajlandóságukat és persze a portfólió összetételét.

Mi kerülhet egy befektetési portfólióba?

Kötvények

A biztosító vagy pénztár befektetői a magyar és/vagy külföldi állam által kibocsátott kötvényeket vesznek (kölcsönadják a pénzed), cserébe garantált kamatot keresnek neked (állampapírok, kincstárjegyek stb. segítségével). Emellett hitelintézeti, vállalati és jelzálogkötvényeket is vehetnek.

Részvények

A befektetők részvénycsomagokat vesznek. Így a magyar cégek mellett külföldi országok és régiók vállalataiba is tudnak fektetni, legyen szó a fejlett piacokról (USA, Nyugat-Európa) vagy a fejlődő piacokról (India, Kína). Hozamot az árfolyamnyereségből és az osztalékfizető részvényekből termelnek.

Árupiac és nyersanyagpiac

Egy áru- és nyersanyagpiaci befektetés sok mindent takarhat: nemesfémek, ipari fémek, energiahordozók (földgáz, kőolajszármazékok), kávé, kakaó, takarmánynövények stb.

Ingatlan

Ingatlanalapokba is lehet invesztálni, amik ingatlanok (lakások, irodaházak) építésével, adás-vételével és bérbe adásával foglalkoznak.

Befektetési alap

Az összes eddig felsorolt opciót kombinálni tudja. A befektetési alap egy olyan vagyontömeg („értékpapírkosár”), amit az alapkezelők hozhatnak létre, és akár több ezer értékpapírt is tartalmazhat. Célja, hogy összegyűjtse a befektetőket, és a tőkéjüket jól diverzifikált módon fektesse be. Ez azt jelenti, hogy nem kell mindent egy lapra feltenned, mert a kockázatokat az alapkezelők lehetőségeik szerint porlasztják.

A kötvénybe fektető alapok akár több száz fajta kötvényt is vesznek, így ha egy cég nem tudja visszafizetni a tartozását, azt szinte meg sem érzed, mert az csak egy a sokból. Ez ugyanúgy igaz a részvénybe fektető alapokra is, itt sem egy-két cég részvényét veszik meg, hanem például az USA 500 legnagyobb vállalatának részvényeit. Ha 100 cég rosszabbul teljesít adott évben, még mindig ott van 400 másik, ami ezt kiegyensúlyozza. A befektetési alapok ráadásul a részvényeket és a kötvényeket is ötvözni tudják.

Ennyi értékpapírt egyedül nem tudnál megvenni. A befektetési alapok pont ezért jöttek létre, hogy az adott befektetői közösség hatékonyabban be tudja fektetni az összegyűjtött tőkéjét: olyan befektetési lehetőségeket is elérjen, amilyeneket egyébként nem tudna.

Ilyen befektetési alapokat a tőzsdén kereskedve is lehet adni-venni, ezeket ETF-eknek hívják, és valamilyen referenciaindexet követnek, vagyis nem menedzselik őket aktívan.

Mi kerül a nyugdíjportfóliódba?

A nyugdíjportfóliódban jó eséllyel az összes fenti befektetési lehetőséget megtalálod ilyen-olyan arányban. Egy kockázatosabb portfólióban a részvénytúlsúlyos befektetési alapok a hangsúlyosabbak, míg az óvatosabb portfóliókban a kötvénytúlsúly a jellemző. Ezek mellett az adott piaci környezettől függően a kötvény-részvény páros mellett készpénz és bankbetét is lehet.

Mint említettem, NYESZ esetében rád bízzák ennek a portfóliónak az összeállítását. Önkéntes nyugdíjpénztárnál 3-5 kockázati szintből választhatod ki a neked tetszőt, bár alapértelmezett esetben a kiegyensúlyozott portfóliót kapod meg, ami kellően biztonságos, cserébe mérsékelt hozampotenciállal kecsegtet. A portfóliók közti váltás rád van bízva, asszisztenciát nem kapsz mellé. A nyugdíjbiztosítások esetében biztosítónként akár 50 eszközalap közül is választhatsz, így ennél a megoldásnál a világ legtöbb piacába be tudsz fektetni. Ehhez egy személyes tanácsadót is kapsz magad mellé, ez a szolgáltatás része.

Hasonló, de mégis más

Mint látod, a három nyugdíjcélú megtakarítás hasonló befektetéseket használ annak érdekében, hogy a banki kamatok többszörösét érhessék el. Különbségek viszont nagyon is vannak. Nem mindegy, milyen szintű asszisztenciát kapsz a megtakarításod mellé, mennyi időt és energiát kell belefektetned, mekkora szakmai hozzáértés szükséges hozzá. Valamelyiknél végig aktívnak kell lenned (NYESZ), valamelyiknél pedig gyakorlatilag hátradőlhetsz, miután elindítottad (nyugdíjbiztosítás).

Az sem mindegy, mekkora rugalmasságot biztosít az adott megtakarítás, a portfóliók mekkora mozgásteret adnak, meg tudnak-e felelni az igényeidnek és a világpiaci változásoknak, trendeknek.

Amikor megtakarítást választasz, akkor ezeket a szempontokat is fontos szem előtt tartani. Ingyenes tanácsadásunkon mindig számításba vesszük ezeket, melyen te is részt vehetsz: iratkozz fel, és objektíven megkeressük a hozzád leginkább illő megtakarítási formát!

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

Ezt a cikket 234 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
+36 1 585 8555