Merjek nyugdíj-előtakarékosságot indítani? Ezek a leggyakoribb félelmek

Zubor Zalán

Elveheti az állam, elsikkaszthatják a csalók, elviheti egy válság – ezek a leggyakoribb aggodalmak a privát nyugdíj-megtakarításokkal kapcsolatban. Megnézzük, milyen garanciák léteznek a hasonló kockázatok esetére, az önkéntes nyugdíjpénztárban, nyugdíj-előtakarékossági számlán (NYESZ) vagy nyugdíjbiztosításként félretett vagyon védelmére.

A privát nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatban sokan tartanak attól, hogy a befektetett vagyon nem lesz biztonságban.

A leggyakrabban háromféle aggodalom merül fel:

  1. Az önkéntes pénztárban vagy nyugdíjbiztosításban tartott megtakarítást hasonló módon államosíthatják, mint a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat.
  2. Az ilyen megtakarításokat a szolgáltatók áttételesen, de tőzsdei eszközökbe fektetik, és az árfolyamkockázatok sokakat megijesztenek, ami az elmúlt pár hónap tőzsdei zuhanásait nézve nem meglepő.
  3. Sokak szerint kockázatot jelent a szolgáltató esetleges csődje, akár bűncselekmény miatt – sokan emlékeznek még a Quaestor vagy a Kun-Mediátor brókercégek ügyeire, ahol sok ember évtizedek alatt félretett pénze vált semmivé.

A nyugdíj-előtakarékosság nem azonos a magánnyugdíjpénztárral

Milyen garanciák vannak arra, hogy nem veszti el a pénzét az, aki önkéntes nyugdíjpénztári számlát, nyugdíj-előtakarékossági számlát nyit, vagy nyugdíjbiztosítási szerződést köt? Nézzük meg először azt, megtörténhet-e olyasmi ezekkel a megtakarításokkal, mint a magánnyugdíjpénztári számlákkal.

2011 előtt Magyarországon a pályakezdőknek kötelező magánnyugdíjpénztári tagságot írtak elő, ez azt jelentette, hogy a munkáltatók a bejelentett bérek után fizetett adó egy részét kötelesek voltak a pénztárakba utalni. A befizetésekről tehát nem a munkavállaló döntött (nem úgy, mint az önkéntes pénztárak esetében), hanem egyfajta speciális adót jelentettek, amelyről a jogszabályok alapján az állam rendelkezhetett annak ellenére, hogy nem közvetlenül a költségvetésbe, hanem privát alapokba fizették a cégek, hiszen a befizetés alapja egy jogszabály volt, nem privát szerződés.

2011-12-ben az történt, hogy az állam ezt az összeget visszarendelte a költségvetésbe, azaz az állami nyugdíjkasszába, és a munkavállalóknak nyilatkozni kellett arról, hogy maradnak-e pénztári tagok, ezzel kilépve az állami nyugdíjrendszerből, vagy visszalépnek az állami rendszerbe.

Jelenleg nincs jogszabályban előírt, kötelező magánnyugdíjpénztári tagság, az önkéntes megtakarítás ezért alapvetően különbözik a 2011 előtti rendszertől.

A számlákra nem adót fizetünk, hanem a saját nettó jövedelmünkből utalhatunk,

nagyjából úgy, mint egy bankbetétre vagy befektetési számlára.

E felett a pénz felett az államnak nincs joghatósága.

Így biztosítják a megtakarításokat

Arra az esetre, ha megtakarítóként a pénzünket kezelő társaság hibája – csőd vagy csalás – miatt szenvedünk kárt, bizonyos esetben az államtól kérhetünk kártérítést. A nyugdíj-előtakarékossági számlákon (NYESZ) tartott megtakarítást a Befektető-védelmi Alap (BEVA) biztosítja, legalábbis akkor, ha az adott cég tagja a BEVA-nak. A legnagyobb magyarországi szolgáltatók (pl. Aegon, Allianz, Erste, K&H) rendelkeznek BEVA- tagsággal.

A BEVA akkor téríti a károsultakat, ha a befektetéseket kezelő cég fizetésképtelenné válik. Sajnos a károk száz százalékát nem téríti meg a biztosító, 1 millió forint feletti kár fölött csak a veszteség 90 százalékát pótolja, és a kártérítés maximális összege 100 ezer euró (36 millió forint) lehet.

A nyugdíjbiztosításokra nem terjed ki a BEVA védelme, ám a biztosítók az összegeket sokféle eszközzel védik, például viszontbiztosítással, vagyis egy másik, privát biztosítóval kötött, fizetésképtelenség esetén életbe lépő szerződéssel. Vagyis a piaci biztosítók, ha valamelyikük fizetésképtelenné válik, egymás helyett fizetik az ügyfelek követeléseit. Erre azért is van szükség, mert a jogszabályok alapján

az ügyfelek elvileg bármikor végrehajtást kérhetnek a biztosító ellen, ha az nem tudja fizetni a szerződésben garantált összeget.

Ez azt is jelenti, hogy érdemes a nagy biztosítóknál kötni nyugdíjbiztosítást, akiknél ezek a piaci garanciák a legerősebbek.

A három közül, csődvédelem szempontjából az önkéntes nyugdíjpénztárak a legkockázatosabbak, az itteni befektetéseket szintén nem védi a BEVA, és a viszontbiztosítások sem elérhetők. A garanciát itt a Magyar Nemzeti Bank és a NAV felügyelete jelenti, akik rendszeresen ellenőrzik a nyugdíjpénztárak működését.

A jogszabályok több, az ügyfelek védelmét szolgáló előírást tartalmaznak, így elvileg egy jogszerűen működő szolgáltatónál nincs veszélyben a megtakarítás. Ahogy máshol, itt is érdemes azok közül a szolgáltatók közül választani, amelyek mögött egy nagy bank vagy biztosító áll, akiknél kicsi a csalás vagy csőd esélye.

Elviheti-e a tőzsde a nyugdíjunkat?

Az árfolyamkockázatok mindhárom nyugdíjcélú megtakarításnál valós rizikót jelentenek, a közelmúltban volt olyan év, ahol az alapok értéke csökkent, mert kedvezőtlenül alakult a mögöttük álló értékpapírok árfolyama. A kockázat mértékét azonban sokan eltúlozzák: az ügyfelek befizetéseit a megbízható cégek nem egy-két részvénybe, vagy kockázatos határidős devizaügyletekbe fektetik (mint a közelmúlt brókerbotrányaiban), hanem számos pénzügyi eszközből összeálló portfóliókba.

Magyarországon ezeknek a nagy részét ma hazai és külföldi állampapírok alkotják, ami az egyik legbiztonságosabb befektetés, hiszen lejártukkor kismértékű, de garantált hozamot adnak. De hosszú távú megtakarításként még egy sok részvényekre, vagy tőzsdeindexre alapuló portfólió (bár ilyenek a magyar piacon nem elérhetők) sem lenne orosz rulett. Évtizedes távlatban a részvényindexek egy-egy válságos időszak ellenére is növekednek, a magyar tőzsde indexe például évi 14 százalékot nőtt közel 30 éven keresztül.

***

Amint az jól látható, a leggyakoribb félelmek tévhiteken alapszanak a nyugdíj-előtakarékosságokkal kapcsolatban, amik valójában jóval biztonságosabb megtakarítások annál, mint azt sokan gondolják. A megfelelő szakmai asszisztenciával nyugodtan fektethetünk ezek egyikébe, ha privát nyugdíjat szeretnénk.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555