Mennyivel emelkedik jövőre az állami nyugdíj?

Richter Ádám

Sokat hallani mostanában arról, hogy 2018-tól növekedni fog az állami nyugdíj mértéke, de azt, hogy mit jelent ez pontosan, minek köszönhető a várható emelkedés, mi az a nyugdíjprémium és a nyugdíjkompenzáció, már kevesen tudják. Elmagyarázzuk érthetően, hogy mit kell tudni az emelésről, és hogy milyen terheket ró ez az államra.

A gyakran emlegetett nyugdíjprémium egy 2009-ben bevezetett intézkedés neve, ami a 13. havi nyugdíjat váltotta fel. A nyugdíjprémium lényege, hogy a nyugdíjemelést a magyar gazdaság teljesítményéhez köti. Ha jól teljesít az ország, akkor az állam nyugdíjprémium formájában jutalmazza a nyugdíjasokat. A megfelelő gazdasági teljesítmény 3,5%-os éves GDP-növekedést jelent, illetve feltételezi, hogy az államháztartás hiánya a tervezett szinten marad. Idén, év vége felé fog kiderülni, hogy a feltételek teljesültek-e, vagyis jár-e a nyugdíjprémium. Optimista becslések szerint van rá esély, hogy a nyugdíjprémiumot folyósítani lehet. Ez azt jelenti, hogy idén átlagosan 12 ezer, jövőre 16 ezer forint pluszt kaphatnak a nyugdíjasok.

Csökken a pénz vásárlóereje

Fontos kiemelni, hogy a nyugdíjprémium vélhetően nem fog beépülni az alapnyugdíjba, egyszeri kifizetésről van tehát szó. Az alapnyugdíj emelése a nyugdíjprémiumtól független. Az alapnyugdíjat az infláció, vagyis a pénzromlás mértékével szokták növelni, hogy a nyugdíj megőrizze reálértékét. Mit jelent ez? Ami nyugdíjnövelésnek tűnik, az valójában csak ahhoz elég, hogy a nyugdíjak vásárlóereje ne csökkenjen. A nyugdíjak 0,9-1,6%-kal nőttek csak az elmúlt két évben, miközben a fizetések átlagosan 10%-kal emelkedtek az utóbbi években.

Az infláció mértékét az állam becsli meg egy évvel előre, majd ezzel az értékkel növelik meg a nyugdíjakat. Az csak később derül ki, hogy mennyi volt valójában az infláció, de addigra a nyugdíjakat már folyósították. Mit jelent ez? Erre az évre az állam 1,6%-os inflációt tervezett, vagyis ennyivel növelte a nyugdíjakat. Úgy tűnik azonban, hogy az infláció ennél magasabb lesz a valóságban, vagyis több nyugdíj járt volna erre az évre, de ez csak az év végén fog kiderülni. Emiatt az állam visszamenőleg kárpótolja a nyugdíjasokat, vagyis nyugdíjkompenzációt fizet nekik. Egy átlagnyugdíjasnál ez körülbelül 25 ezer forintot jelent.

Jövőre már valószínűleg nem lesz nyugdíjkompenzáció

Jövőre, azaz 2018-ra már eleve magasabb, 3%-os inflációt terveznek, azaz a nyugdíjak 3%-kal fognak emelkedni. Gazdasági elemzők szerint a valós pénzromlás ennél alacsonyabb lesz, tehát a nyugdíjasokat nem kell majd utólag kompenzálni. Igen ám, de ebben az esetben az állam több emelést ad, mint ami jogos lenne. Ha ez bekövetkezik, elvileg csökkenteni kellene a nyugdíjakat a gazdasági egyensúly fenntartása érdekében, ennek ellenére nyugdíjcsökkentést nem láthattunk az elmúlt években. Vagyis egy ilyen eshetőségnél az állami túlvállalás mértéke megnőhet, így a befizetőknek (az aktív dolgozóknak) még inkább erőn felül kellene részt vállalniuk a közterhekből. Ha a nyugdíjak mögött nincs valós gazdasági növekedés, az csak a nyugdíjrendszer tarthatatlanságát növeli. A demográfiai folyamatok miatt az aktív keresőkre így is egyre több teher hárul, ezért a nyugdíjak reálértéken tartása önmagában is nagy kihívás. Nem véletlen, hogy a nyugdíjminimum 2008 óta, vagyis 9 éve nem változott, jelenleg is egy csekély összeg: 28 500 Ft.

A tartós nyugdíjemelkedésnek más a módja

A fentiekből látszik, hogy tartós nyugdíjemelésről egyelőre nincs szó. A nyugdíjprémium folyósítására semmi garancia nincs, teljes mértékben a magyar gazdaság teljesítményétől függ. A nyugdíjkompenzáció is csak az infláció miatti eltéréssel számol, ami a valóságban lehet, hogy csak 0,2 vagy 0,5%-os kompenzációt jelent adott évben. Ezek mind az államtól függő tényezők, mint ahogy a nyugdíjkorhatár is, amit már így is 65 évre emeltek, de a demográfiai helyzet miatt előbb-utóbb további növelés várhat.

Az állam és a társadalom számára egyre nagyobb terhet jelent az öregségi nyugdíjak kifizetése. Nem véletlen, hogy az állam is arra ösztönöz minket, hogy privát nyugdíj-megtakarítást indítsunk. Az állam háromféle nyugdíj-előtakarékossági megoldásra ad évente adójóváírást. Ezek lehetővé teszik, hogy privát megtakarítást hozz létre, ahova havonta tehetsz félre a nettó fizetésedből. A megtakarítási formák közt akad olyan is, mint például a nyugdíjbiztosítás, aminél a szerződés megkötésekor életben lévő nyugdíjkorhatárt veszik alapul, vagyis 65 évesen mindenképp a pénzedhez juthatsz. Ez már egy olyan függetlenséget ad, ami sokaknak szimpatikus lehet.

A nyugdíjkorhatár mellett több téren – akár teljesen – függetlenedni lehet az államtól a privát megtakarítások segítségével, amik lehetővé teszik, hogy a befizetéseidet tényleg te kapd meg nyugdíjas korodban, egy sokkal élhetőbb időskort teremtve ezzel. Könnyen kiszámolhatod magad is, milyen kevés állami nyugdíjra számíthatsz (arányaiban legalábbis biztosan), és megnézheted azt is, hogy mennyivel lehetne ez több egy nyugdíj-megtakarítással.

Ha érdekel, milyen lehetőségeid vannak a privát megtakarítások terén, akkor kérdezz tőlünk bátran, és ha szeretnéd, egy ingyenes tanácsadás keretében is kifejthetjük neked a részleteket.

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

Ezt a cikket 722 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
+36 1 585 8555