Meglepődsz, mennyi pénzből élnek a nyugdíjasok

Zubor Zalán

A KSH és az Államkincstár friss adatai alapján megállapítható, milyen összegű öregségi ellátást kap a mintegy 2 millió magyarországi nyugdíjas.

Ez ismét megerősíti, hogy az átlagos állami nyugdíjak jelentősen elmaradnak a fizetésektől, és alig elegendők a megélhetéshez. 2018-ban az átlagos nyugdíj összege 135 ezer volt, azonban ezt az átlagot jelentősen felhúzza a kisszámú, rendkívül magas ellátásban részesülő nyugdíjas (a kétmillióból körülbelül 40 ezren kapnak 300 ezer forintnál magasabb ellátást, 32 ember nyugdíja pedig meghaladja az egymillió forintot).

A medián nyugdíj (azaz, ha növekedési sorrendbe állítanánk az összes jogosult nyugdíját, a sor közepén ez az érték állna) összege csak 117 500 forint.

Vagyis a medián nyugdíj alig több, mint a létminimum összege, amit tavaly 90 450 forintra becsült a KSH.

Hányan és mennyit kapnak?

A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján hét sávba rendezhetők a nyugdíjak. A legkevesebb, azaz a 28.500 forintos nyugdíjminimumnál kisebb összegű ellátást 17 777 fő kap. Az ő nagy részük (96 százalék) valójában ennél több ellátást kap, mert nemzetközi egyezmény alapján más országban is jogosult nyugdíjra, olyan idősekről van szó tehát, akik életük nagy részében más országban dolgoztak és fizettek nyugdíjjárulékot.

Többségében csak Magyarországtól kap azonban nyugdíjat az a 28 981 ember, akiknek az ellátása a 28 500 Ft/hó és 49 999 Ft/hó közötti sávba esik. Az ő egyötödük külföldi ellátást is kap, többségük azonban nagyon kevés szolgálati időt szerzett, illetve nagyon alacsony fizetésért dolgozott. A következő, 50 000–99 999 Ft/hó közötti sávba 532 803 fő tartozik, míg az átlagosnak mondható 100 000 és 149 999 Ft közötti sávba 809 879-an tartoznak. 373 958 ember kap 150 és 299 999 forint közötti nyugdíjat, 300 ezer forint feletti havi ellátásban pedig csak 38 165 fő részesül. Az adatok alapján kijelenthető, hogy

a nyugdíjas társadalom döntő többségének, pontosabban a 87 százalékának a nyugdíja nem haladja meg a 200 ezer forintot.

Gyorsan csökken a nyugdíjasok vásárlóereje

A nyugdíjak értékének megállapításakor érdemes figyelembe venni azt is, hogy az ellátottak lakóhelyén milyen magas a nettó átlagbér, és ahhoz viszonyítva mennyit ér a nyugdíjuk. Országos szinten az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset alig több, mint felét, 54,8 százalékát érte a tavalyi év végén. Észak-Magyarországon a legkisebb az ottani átlagbér és az ottani átlagnyugdíj közötti különbség, utóbbi az előbbi 72,5 százaléka.

A nyugdíjemelés üteménél gyorsabban romlik viszont a nyugdíjasok vásárlóereje az ország több területén: Budapesten egy év alatt 4 százalékponttal (62 százalékról 58 százalékra), Észak-Magyarországon 6 százalékponttal (78,4 százalékról 72,5 százalékra) esett vissza a nyugdíjak ténylegese értéke.

Ennek oka, hogy a nettó átlagbérek sokkal gyorsabban növekednek, mint a nyugdíjak

– ezt a problémát egy olyan nyugdíjreformmal lehetne csak orvosolni, ami a nyugdíjak összegét nem az inflációhoz, hanem a bérek alakulásához köti.

Mi a helyzet a privát megtakarításokkal? 

Azt egyelőre még nem lehet megjósolni, milyen nyugdíjra számíthatnak majd azok, akik az állami nyugdíjkassza mellett privát nyugdíj-megtakarítással készülnek az időskorra. Az viszont (a demográfiai tendenciákat, az eltartó-eltartott arány alakulását figyelembe véve) egész biztosnak tűnik, hogy a privát megtakarítás a most aktív korúak nagy része számára már nem az állami nyugdíj opcionális kiegészítése lesz, hanem inkább azt helyettesíti majd.

Egyelőre csak arról vannak adataink, hogy az egyes korcsoportok mekkora vagyont halmoztak fel az önkéntes nyugdíjpénztári számláikon. Az MNB adatai alapján szerint egy átlagos 30 év alatti magyar pénztári tagnak alig több mint 190 ezer forint, egy 30-44 év közöttinek kicsivel több mint 800 ezer forint, egy 45-59 év közöttinek 1,7 millió forint, míg egy 60 év felettinek, azaz annak, aki közvetlenül a nyugdíj előtt áll, átlagosan 2,3 millió forint megtakarítása van önkéntes kasszában. Ez egyelőre valóban csak az állami nyugdíj kiegészítésére elég, és még ahhoz képest sem lehet jelentős összeg.

A már most rendkívül alacsony állami nyugdíjak miatt a jelenlegi nyugdíjasok közül sokan dolgozni kényszerülnek. Bár pontos adat nem áll rendelkezésre arról, hány magyar dolgozik a nyugdíj mellett, becslések szerint legalább kétszázezren lehetnek azok a 65 év felettiek, akik munkát vállalnak, hogy kiegészítsék nyugdíjukat. Munka vagy más kiegészítő tevékenység nélkül a korábbi bért megközelítő magánnyugdíjra azoknak lehet esélye, akik már 30-40 éves koruk közt elkezdenek nyugdíjra félretenni valamilyen öngondoskodási számlán (önkéntes pénztárba, nyugdíjbiztosításba vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán).

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555