Mekkora nyugdíjra számítunk?

Benke Tímea

A Portfolio múlt heti Öngondoskodás 2016 elnevezésű konferenciáján érdekes dolgokra derült fény. Már az esemény előtt közzétették öngondoskodás témájú kérdőívüket, amelynek eredményeit most összegezték.

A Portfolio konferenciáján külön szekciót kapott a nyugdíj témaköre. A rendszer problémáit, kihívásait és a nyugdíjcélú megtakarításokban rejlő lehetőségeket taglaló előadások és a kérdőív nyugdíjra vonatkozó kérdései érdekes információkat szolgáltattak. Vegyük például a megtakarítások kérdését. A kitöltők 95%-ának van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása, ez pedig egy rendkívül magas arány. Természetesen ez nem tükrözi a teljes magyar lakosság helyzetét, hisz a kérdőívet feltehetően olyanok töltötték ki, akik érdeklődnek a megtakarítási lehetőségek iránt.

A megkérdezettek 56%-a gyűjt nyugdíjra az önkéntes nyugdíjpénztár segítségével. Ez sem meghökkentő, hiszen sok cég ajánlja fel cafeteria-elemként az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot. A második legnépszerűbb nyugdíjcélú megtakarítási forma a nyugdíjbiztosítás, fej-fej mellett halad a magánnyugdíjpénztár és a nyugdíj előtakarékossági számla, a maradék 14% pedig valamilyen más módon takarít meg.

Érdekes, hogy a kitöltőknek (akik közül szinte mindenkinek van már valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása) 47%-a vette tervbe egy nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) nyitását, 26%-a a nyugdíjbiztosításra voksol, 12% választaná az önkéntes nyugdíjpénztárt, 15% pedig nem tervezi (újabb) megtakarítás indítását. Mindegyik opciónak megvannak a maga előnyei és hátrányai, de a NYESZ különösen veszélyes lehet azok számára, akik nem foglalkoznak napi szinten értékpapírokkal. Meglehet persze, hogy a kitöltők nagy része a tőzsdével kel és fekszik, ezesetben érthető, hogy ezt választanák, de a kevésbé tapasztaltaknak jobb megoldás lehet a nyugdíjbiztosítás vagy az önkéntes nyugdíjpénztár, ahol szakemberek kezelik a befizetett összegeket.

Érdekes válaszok születtek a fenti – Ön mekkora nyugdíjra számít (jelenlegi reálértéken) havi szinten nyugdíjcélú megtakarításaiból? – kérdésre. A kitöltők 38%-a nem számít havi szinten 50.000 forintnál többre, de nagyjából ugyanennyien (39%) várnak havi minimum 90.000 forintot a nyugdíjcélú megtakarításaiktól. Mivel a várható állami nyugdíj összege nagyjából a fele lesz a jelenlegi munkabéreknek, már az az 50.000 forintnyi kiegészítés is jól jöhet, de ha az ember időben kezd öngondoskodni, a nyugdíjcélú megtakarításból érkező havi plusz valóban meghaladhatja akár a 100.000 forintot is.

Tegyük fel például, hogy egy most 35 éves dolgozó elkezdi a nyugdíj előtakarékosságot. Ha minden hónapban félre tud tenni 20.000 forintot erre a célra, és 65 éves korában megy nyugdíjba, (5%-os várható hozammal, 3% értékkövetés mellett, 3%-os inflációval kalkulálva) várhatóan összesen körülbelül 22.000.000 forint lesz a lejárati egyenlege. A KSH adatai szerint a nyugdíjban eltöltött évek átlaga 15 év, szóval a példánk alanya 22 millió forintot tett félre 15 évre. Egyenletesen elosztva ez körülbelül havi 176.000 forintot jelent, ami már önmagában sem lenne rossz nyugdíj, de mivel ez “csak” a kiegészítő, hozzászámolódik minden hónapban az állami nyugdíj (csekély) összege is. Ha szeretnéd milliókkal indítani a nyugdíjas éveidet, egy kávé mellett szívesen felvázolom a lehetőségeidet.

Ezt a cikket 989 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555