Mekkora nyugdíjra számítunk?

Benke Tímea | Mánia Fitness
Benke Tímea

A Portfolio múlt heti Öngondoskodás 2016 elnevezésű konferenciáján érdekes dolgokra derült fény. Már az esemény előtt közzétették öngondoskodás témájú kérdőívüket, amelynek eredményeit most összegezték.

A Portfolio konferenciáján külön szekciót kapott a nyugdíj témaköre. A rendszer problémáit, kihívásait és a nyugdíjcélú megtakarításokban rejlő lehetőségeket taglaló előadások és a kérdőív nyugdíjra vonatkozó kérdései érdekes információkat szolgáltattak. Vegyük például a megtakarítások kérdését. A kitöltők 95%-ának van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása, ez pedig egy rendkívül magas arány. Természetesen ez nem tükrözi a teljes magyar lakosság helyzetét, hisz a kérdőívet feltehetően olyanok töltötték ki, akik érdeklődnek a megtakarítási lehetőségek iránt.

A megkérdezettek 56%-a gyűjt nyugdíjra az önkéntes nyugdíjpénztár segítségével. Ez sem meghökkentő, hiszen sok cég ajánlja fel cafeteria-elemként az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot. A második legnépszerűbb nyugdíjcélú megtakarítási forma a nyugdíjbiztosítás, fej-fej mellett halad a magánnyugdíjpénztár és a nyugdíj előtakarékossági számla, a maradék 14% pedig valamilyen más módon takarít meg.

Érdekes, hogy a kitöltőknek (akik közül szinte mindenkinek van már valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása) 47%-a vette tervbe egy nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) nyitását, 26%-a a nyugdíjbiztosításra voksol, 12% választaná az önkéntes nyugdíjpénztárt, 15% pedig nem tervezi (újabb) megtakarítás indítását. Mindegyik opciónak megvannak a maga előnyei és hátrányai, de a NYESZ különösen veszélyes lehet azok számára, akik nem foglalkoznak napi szinten értékpapírokkal. Meglehet persze, hogy a kitöltők nagy része a tőzsdével kel és fekszik, ezesetben érthető, hogy ezt választanák, de a kevésbé tapasztaltaknak jobb megoldás lehet a nyugdíjbiztosítás vagy az önkéntes nyugdíjpénztár, ahol szakemberek kezelik a befizetett összegeket.

Érdekes válaszok születtek a fenti – Ön mekkora nyugdíjra számít (jelenlegi reálértéken) havi szinten nyugdíjcélú megtakarításaiból? – kérdésre. A kitöltők 38%-a nem számít havi szinten 50.000 forintnál többre, de nagyjából ugyanennyien (39%) várnak havi minimum 90.000 forintot a nyugdíjcélú megtakarításaiktól. Mivel a várható állami nyugdíj összege nagyjából a fele lesz a jelenlegi munkabéreknek, már az az 50.000 forintnyi kiegészítés is jól jöhet, de ha az ember időben kezd öngondoskodni, a nyugdíjcélú megtakarításból érkező havi plusz valóban meghaladhatja akár a 100.000 forintot is.

Tegyük fel például, hogy egy most 35 éves dolgozó elkezdi a nyugdíj előtakarékosságot. Ha minden hónapban félre tud tenni 20.000 forintot erre a célra, és 65 éves korában megy nyugdíjba, (5%-os várható hozammal, 3% értékkövetés mellett, 3%-os inflációval kalkulálva) várhatóan összesen körülbelül 22.000.000 forint lesz a lejárati egyenlege. A KSH adatai szerint a nyugdíjban eltöltött évek átlaga 15 év, szóval a példánk alanya 22 millió forintot tett félre 15 évre. Egyenletesen elosztva ez körülbelül havi 176.000 forintot jelent, ami már önmagában sem lenne rossz nyugdíj, de mivel ez “csak” a kiegészítő, hozzászámolódik minden hónapban az állami nyugdíj (csekély) összege is. Ha szeretnéd milliókkal indítani a nyugdíjas éveidet, egy kávé mellett szívesen felvázolom a lehetőségeidet.

Ezt a cikket 354 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, nyugdíjmegtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van nyugdíj előtakarékossággal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555