Megszűnik jövőre a nyugdíjjárulék, ez lép a helyére

Zubor Zalán

Jövő év július 1-jétől egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék lép a nyugdíjjárulék helyére – szerepel egy, a parlament elé került kormányzati törvényjavaslatban. A munkavállalók által fizetendő adó mértéke nem változik, azonban a vállalati adóalap csökkentése miatt az államnak 7,5 milliárddal kevesebb jut nyugdíjra és tb-re.

Novemberben került nyilvánosságra egy nyugdíjfinanszírozást érintő kormányzati törvényjavaslat, amelyet a gazdaságvédelmi akcióterv nevű, megszorító jellegű intézkedéscsomag keretében terjesztenek az Országgyűlés elé. A javaslat szerint a kormány összevonná a bruttó bérből fizetendő szociális járulékokat. Ezek jelenleg összesen 18,5 százalékot tesznek ki, és a következőket jelentik:

  • 10 százalékos nyugdíjjárulékot,
  • 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot
  • 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot vonnak le.

Egyelőre ugyanolyan arányban osztják el

Az új, társadalombiztosítási járulék nevű adó tulajdonképpen nem ró plusz terhet az adófizetőkre, mivel a fentiek helyébe lép, és a mértéke változatlanul 18,5 százalék lesz. Természetesen az új, összevont adó nem tartalmazza a 15 százalékos személyi jövedelemadót, amit továbbra is fizetni kell a bruttó bérből. A törvényjavaslat indoklása szerint a cél, hogy

„a széttöredezett szabályozás egységes, törvényi szintű szabályrendszerben egyszerűsödjön és egységes elvek mentén működjön a járulékszabályozási rendszer.”

Valódi változást abból a szempontból jelent a törvény, hogy hogyan osztja el az állam a bevételeket az egyes szociális kasszák között. Korábban az adófizetők közvetlenül fizettek nyugdíjjárulékot a Nyugdíjbiztosítási Alapba, egészségbiztosítási díjat az Egészségbiztosítási Alapba stb. Az új rendszerben az Országgyűlés határozza meg, milyen arányban osztja el az állam a szociális járulékot, ezt mindig az adott éves költségvetési törvényben részletezik majd. A jövő évre vonatkozó költségvetési törvény szerint a járulékból 54 százalék a Nyugdíjbiztosítási Alap kap, 37,9 százalékot az Egészségbiztosítási Alap, 8,1 százalékot pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Alap. Vagyis a három alap között ugyanolyan arányban oszlanak meg a bevételek, ahogy korábban is.

Ez azonban csak a jövő évre vonatkozik, a következőkben ki tudja, milyen arányú finanszírozás mellett dönt majd a parlament.

A jövő évi költségvetés alapján egyébként további adóváltozásokra is számíthatunk: a 2020-ra vonatkozó költségvetési törvény úgy számol, hogy a foglalkoztatók által 2020. január 1-től fizetett 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adó 2020. október 1-jétől 15,5 százalékra csökkenhet, miközben a szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető aránya a 2019. évi 70,22 százalékról 2020-ra 71,63 százalékra növekszik.

Kevésbé lesz átlátható a szociális alapok finanszírozása

A kisebb átláthatóságot tetézi, hogy megszűnik a járulékból származó bevételek „címkézése”. A jelenlegi jogszabályok alapján a nyugdíjjárulékot csak a nyugdíjbiztosítási kiadások fedezetére, a kétféle egészségbiztosítási járulékot csak az egészségbiztosítási kiadások fedezetére, a munkaerőpiaci járulékot csak az álláskeresési ellátások fedezetére lehet költeni. Ez a kötelezettség az új rendszerben megszűnne, ami persze nem jelentené azt, hogy a kormány bármire fordíthatja majd az összegeket, hiszen azok eleve speciális kasszákba kerülnek, emellett a nyugdíj és a tb-törvény pontosan meghatározza, kit mekkora pénzbeli ellátás illet meg.

A cégek és a családok jól járhatnak

Az adófizetői oldalról a járuléktörvény módosítása a családi kedvezményt igénybe vevő, alacsony jövedelmű adófizetőket és a vállalkozásokat érinti a legkedvezőbben. Nézzük először a családokat! Jelenleg a maximálisan igénybe vehető családi adókedvezmény egy gyermek esetén 10 ezer, két gyermek esetén 20 ezer, három vagy több gyermek esetén 33 ezer forint havonta. Azonban az, akinek kevés volt a bruttó bére, így kevesebb szja-t fizetett volna, mint amennyi családi kedvezményre jogosult, a fennmaradó összeget a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulék terhére is érvényesíthette – persze előfordult, hogy így sem tudták teljesen kihasználni az adókedvezményt. Júliustól számukra kisebb segítséget jelenthet, hogy ez a kedvezmény az új, 18,5 százalékos járulékra lesz érvényesíthető, ami egyes esetekben (viszonylag alacsony jövedelmű embereknél) azt jelentheti, hogy több adót spórolható meg a családi kedvezménnyel

További, a vállalkozókat érintő változás, hogy júliustól a minimálbér után fizetik a munkaerő-piaci és egészségbiztosítási járulékot, szemben a jelenlegi rendszerrel, amelyben a minimálbér másfélszerese után számítják az adózást. Ezzel a Pénzügyminisztérium szerint 7,5 milliárdot spórolhatnak az érintettek. Persze ez azt is jelenti, hogy ennyivel kevesebb pénz jut az államnak szociális kiadásokra. Ugyanakkor, ahogy már korábban említettük, a nyugdíjtörvény egyelőre garantálja, hogy ne legyen kevesebb az ellátás akkor, ha az állami nyugdíjalap nem jut elegendő bevételhez – ebben az esetben a központi költségvetésből kell kifizetni a nyugdíjakat.

Mit jelent ez a nyugdíjrendszerre nézve?

Tekintve, hogy a központi nyugdíjalap mérlege a romló eltartó-eltartott arány miatt évről évre rosszabb, ha a parlament nem nyúl hozzá jelentősen a szociális járulékok elosztásához, úgy a közeljövőben gyakorlatilag létrejönne egy adóból finanszírozott nyugdíjrendszer. Hogy ez fenntartható legyen, a költségvetésben más területekről kellene forrásokat elvonni. A másik lehetőség, hogy a befolyó járulék egyre nagyobb részét utalják majd a nyugdíjalapba, így az amúgy is alulfinanszírozott egészségügy vagy a munkanélküli-ellátás rovására tartják fenn a nyugdíjakat.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555