Megmondjuk, mennyi állami nyugdíjra számíthatsz

Richter Ádám
Richter Ádám

Biztosan téged is foglalkoztat a kérdés, hogy mennyi lesz az állami nyugdíjad. Gyakori tévhit, hogy az utolsó 5 munkával töltött év alapján állapítják meg a nyugdíj havi összegét, de valójában ez a kalkuláció jóval bonyolultabb ennél. Megmutatjuk, hogyan számolja ki az állam, mennyi nyugdíjra vagy jogosult, és hogy miért lesz megdöbbentően kevés.

Megmondjuk, mennyi állami nyugdíjra számíthatsz

Ismerkedjünk meg néhány tényezővel, amik az állami nyugdíjadat meghatározzák!

1. Valorizációs szorzó

A nyugdíj kiszámításánál az 1988. január 1. után megszerzett jövedelmeket veszik alapul (és nem az utolsó 5 munkaévet!). A pénzromlás miatt viszont igazságtalan lenne, ha a 20 évvel ezelőtti – jóval alacsonyabb – fizetéseket ugyanolyan súllyal számítanák be, mint a jelenlegieket. Hogy igazságosabb legyen a nyugdíj megállapítása, a régebbi fizetéseket arányosítják, vagyis felszorozzák egy megadott számmal. A valorizációs szorzókat minden évben közzéteszik. Ezek határozzák meg az arányosítás mértékét.

2. Szolgálati idő

Ahhoz, hogy állami nyugdíjra jogosult légy, minimum 20 év szolgálati idővel kell rendelkezned. 20 év munkaviszonynál az átlagkereseted mindössze 53%-át fogod megkapni nyugdíjként. 25-36 év szolgálati időnél évente egy-egy százalékkal, 37-40 év közt évente másfél százalékkal, 40 év feletti munkaviszonynál pedig évi két-két százalékkal növekszik az a rész, amit a havi átlagfizetésedből megkapsz nyugdíjként.

Ez röviden annyit jelent, hogy 30 év munkaviszony után a havi átlagfizetésed 58%-át fogod megkapni nyugdíjként. 40 év szolgálati időnél, vagyis ha 25 és 65 éves korod közt végig dolgoztál, az átlagfizetésednek ekkor is csak a 70%-át utalják ki nyugellátásként.

3. Degressziós sávhatár

A degressziós sávhatár megszab egy összeget, ami fölött a nyugdíjjárulék-köteles jövedelmeknek csak sávosan meghatározott része számítható be az állami nyugdíjba. Mit jelent ez? A degressziós sávhatár egy aktuálisan meghatározott határérték, ami jelenleg 372.000 Ft-os havi nettó átlagkeresetet jelent. Akinél ennél magasabb havi átlagot állapítanak meg, annál a 372.001–421.000 Ft közötti összeg 90%-a, a 421.001 Ft feletti összegnek pedig csak 80%-a számítható be a nyugellátásba.

A degressziós sávhatár jelenleg magasnak számít a hazai átlagfizetésekhez képest, de ne feledjük, hogy ezt az értéket bármikor lejjebb vihetik.

Használd kalkulátorunkat, és számold ki könnyedén az állami nyugdíjadat

A fentieket elolvasva úgy tűnhet, hogy nem olyan egyszerű kiszámolni az állami nyugdíjat, mint ahogy gondoltad. Semmi gond, mert a kalkulációt elvégezzük helyetted. Figyelembe vettük a valorizációs szorzókat, a degressziós sávhatárt és minden fontos tényezőt, neked csak az életkorod és a havi nettó fizetésed kell beállítanod. Ha érdekel az eredmény, használd kalkulátorunkat!

Az állami nyugdíj valójában ennél csak kevesebb lesz

Aki most 35 éves, az örülhet, ha nyugdíjba vonulásakor az addigi átlagfizetésének a felét megkapja, hiába dolgozott le negyven évet. Jelenleg kétmillió magyar ember van nyugállományban, őket a 4,3 millió aktív kereső tartja el, és ez már így is megterheli a magyar államháztartást. Az előrejelzések szerint 40 év múlva, mikor a mostani 25 évesek (optimális esetben) nyugdíjba vonulnak, kétszer annyi nyugdíjas lesz, mint gyerek. Ez, törvényszerűen, élhetetlenül alacsony nyugdíjakhoz fog vezetni.

A megoldás: nyugdíj-előtakarékosság

Háromféle nyugdíj-előtakarékossági forma létezik: a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár és a NYESZ. Mindhárom állami támogatásban részesül. Lehetővé teszik, hogy privát megtakarításod legyen, amit aztán a nyugdíjas éveidben az állami nyugdíj mellé tehetsz.

A nyugdíjbiztosításnak viszont van egy nagy előnye a másik kettővel szemben: az induláskor aktuális nyugdíjkorhatárt veszik figyelembe, vagyis a megtakarításodhoz 65 évesen mindenképp hozzáférhetsz. Ez azért hatalmas előny, mert a nyugdíjkorhatárt nagy valószínűséggel meg fogják emelni a mostani 65 évről 67 vagy akár 70 évre.

Számold ki, mennyivel jövedelmezőbb a nyugdíjbiztosítás

Az állami nyugdíj bizonytalan, de a privát megtakarítás ott lesz neked akkor is, ha súlyosbodik a demográfiai helyzet, vagy gyengül a gazdaság. Ha kíváncsi vagy a konkrét számokra, akkor használd az erre a célra készített kalkulátorunkat. Ha ide kattintasz, be tudod állítani az életkorod és azt az összeget, amit havonta félretennél a nettó keresetedből nyugdíjcélra. A kalkulátor megmutatja, melyik biztosító milyen megoldást kínál, és hogy mennyi lenne a privát nyugdíjad az állami támogatással és a hozamokkal kiegészítve.

Könnyen megállapítható például, hogy ha nyugdíjbiztosítást kötsz, átlagos fizetésed van, és 35 éves korodtól kezdve félreteszel havi 12 ezer forintot, akkor (az évente akár 130 ezer forint állami támogatás és a kamatok miatt) havi 70 ezerrel lesz több a nyugdíjad, mint nyugdíjbiztosítás nélkül.              

Természetes, ha maradtak még kérdéseid, kételyeid. Kérdezz tőlem bátran, és ha szeretnéd, egy ingyenes tanácsadás keretében is találkozhatunk, ahol elmondok neked minden fontos (és kevésbé fontos) információt, mielőtt bármibe belevágnál.

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

Ezt a cikket 603 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
+36 1 585 8555