Megcáfoltak egy tévhitet: a huszonévesek mégis takarékoskodnak

Zubor Zalán

Az alacsony jövedelem, szüleik segítése és más takarékossági célok tartják vissza a fiatalokat a nyugdíj-előtakarékosságtól az NN Biztosító reprezentatív felmérése szerint. A kutatásból az is kiderül, hogy az Y generáció többségét nem érdekli a nyugdíjkorhatár, inkább maga választaná meg, mikor vonul nyugdíjba.

Egyedi kutatást készített nemrég az NN Biztosító, a felmérésben az X- és az Y-generáció attitűdjeit hasonlította össze az öngondoskodást, nyugdíj-előtakarékosságot illetően. A biztosító azt is megmérte, mennyire tartja pénzügyileg felelősnek egymást a két korosztály. A felmérés más, hasonló kutatásokhoz hasonlóan ismét arra világított rá, hogy az idősebbekben téves kép él a fiatalokról: a sztereotípiával szemben az Y generáció tagjai sokat gondolnak a jövőre, bár takarékoskodási lehetőségeik szűkösek.

Alábecsülik a fiatalokat

A felmérés szerint az X-generáció – vagyis a 39-55 éves korosztály – tagjainak 59 százaléka szerint az 1980 és 1994 között született Y-generáció nem igazán készül a nyugdíjas korra. A középkorúak jó része úgy véli, a fiatalabbak nem tudnak hosszú távra tervezni (40 százalék), inkább hitelt vesznek fel, minthogy takarékoskodnának (53 százalék), így az Y-generációsok szülei, nagyszülei nem igazán számíthatnak a fiatalok anyagi segítségére (47 százalék).

Ezeket az előítéleteket egyáltalán nem igazolta a 20-as-30-as korosztály körében végzett felmérés.

Az NN Biztosító kutatása szerint a már önálló háztartásban élő Y-osok 71 százaléka takarít meg minden hónapban valamekkora összeget. Igaz, többségük nem konkrétan nyugdíjra tesz félre (ez egybecseng más kutatásokkal, amelyek azt mutatják, hogy a korosztály igen kis része veszi csak igénybe a magánnyugdíj-pénztárakat és a nyugdíjcélú konstrukciókat), ötödük azonban már aktívan félretesz a nyugdíjas éveire is. Az ő többségük, 69 százalékuk azt válaszolta, hogy ha többet keresne, még többet tenne félre nyugdíjára.

A korosztály tagjainak többsége vagy általános takarékot képez, vagy valamilyen konkrét célra, például lakásra, autóra vagy utazásra tesz félre keresetéből.

Az Y-generációsok többsége támogatja a szüleit

A körülbelül 20 százaléknyi, már aktívan nyugdíjra spóroló Y-generációs mellett további 22 százalék tartja fontosnak a nyugdíj-előtakarékosságot, azonban egyelőre saját anyagi nehézségeik miatt erre nincs lehetőségük. A korosztály 54 százaléka például támogatja anyagilag nyugdíjas korú szüleit, vagyis jóval nagyobb arányban segítik őket, mint azok a 39-55 évesek, akiknek él még legalább egy nyugdíjaskorú szülője: utóbbiak csak 36 százalékban segítik anyagilag szüleiket. A felmérés alapján a nyugdíjas szülők leginkább a 24-34 éves korosztályra támaszkodhat leginkább: harmaduknak van nyugdíjas szülője, és 69 százalékuk segíti őt anyagilag.

Az NN Biztosító felmérése szintén alátámasztotta több hasonló felmérés eredményét, miszerint a fiatalok reálisan gondolkodnak az állami nyugdíjról, az állami kassza helyett inkább a saját tervezésben bíznak. Az Y-generációs válaszadók 63 százaléka azt mondta, arra törekszik, hogy ő maga dönthesse el, mikor megy nyugdíjba, függetlenül a törvényben előírt nyugdíjkorhatárnál. Az X-eseknél csak 53 százalék gondolkodik így.

Sok fiatal érzi úgy, hogy a rövid távú takarékoskodási célok (lakásra, autóra, bútorra való gyűjtés) miatt nincs lehetőségük arra, hogy nyugdíjra is félretegyenek, ugyanakkor, ahogy arra Nemes-Szabó Zsuzsanna, az NN Biztosító márka- és marketingkommunikációs vezetője is felhívta a figyelmet,

fiatalabb korban még elég kevesebb havi összeget félretenni nyugdíjra, mint később.

Általános tartalékot persze leginkább bankszámlán érdemes tartani, hiszen az a pénz mindig elérhető kell, hogy legyen. Az egyéni élethelyzettől függ, havonta mennyit tudunk, illetve mennyit érdemes ilyen célra félretennünk. Ha azonban olyan helyzet áll elő, hogy a havi takarékösszegen túl még egy kisebb összeg a rendelkezésünkre áll, annak akkor is jó helye lesz nyugdíjcélú megtakarításként, ha nincs sok pénzről szó.

Sok kicsi sokra megy

Ne gondoljuk, hogy ha csak néhány ezer forintot tudnánk havonta megtakarítani nyugdíjra, akkor azt már nem is érdemes félretenni, befektetni! Ha a havi keretbe még belefér egy kisebb összegű plusz „kiadás”, azt mindenképpen érdemes önkéntes nyugdíjpénztári számlán vagy nyugdíjbiztosítás formájában tartalékolni, hiszen az így befizetett pénz azonnal kamatozni kezd, ami évtizedek múltán már jelentős különbséget jelenthet.

A 20-30-as generáció tagjai például sokkal jobb feltételekkel (akár havi 7000 forintos befizetéssel) köthetnek nyugdíjbiztosítást, mint az X-generációsok, de jól járhatnak azok is, akik önkéntes nyugdíjpénztári számlán kezdenek el korán gyűjteni. Korábban a K&H biztosító Biztos Jövő Indexében a következő számítás szerepelt: ha valaki 30 éves korában elkezd havi 10 ezer forintot félretenni, akkor nyugdíjasként már 10 millió forintos megtakarítás áll majd rendelkezésére. Ha viszont csak 45 évesen kezd el takarékoskodni, akkor ugyanekkora megtakarításhoz már havi 30 ezer forintot kell félretennie.

Egy bankkártyán tárolt összeg ezzel szemben nem kamatozik, és az infláció miatt jó eséllyel még veszít is az értékéből. Egy átlagos nyugdíj-előtakarékossági számlára átvezetett pénz évi mintegy 5 százalékot kamatozhat, valós értéke mintegy 3 százalékot növekedhet. A sok kis összeg az évek alatt összeadódik, és évtizedek múlva a havi néhány ezres különbség milliós nagyságrendű megtakarítást jelenthet.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555