Magánnyugdíjpénztár megszüntetés 2015: Itt vannak a friss infók!

Verba György

Blogunkban folyamatosan közölni fogjuk a friss infókat a törvényjavaslattal, kapcsolatban, így ha naprakész akarsz lenni a témában, tedd be a kedvencek közé ezt a cikket!

A Nemzetgazdasági minisztérium november 21-ei törvényjavaslata alapján, 2015 január 1-től végelszámolásra kötelezne minden olyan magánnyugdíjpénztárat,

“…ahol a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka alá csökken”.

Ez azonban jelenleg az elmúlt évek statisztikáira alapozva mind a 4 megmaradt magánnyugdíjpénztárra igaz, tehát az állam nem nyíltan szünteti meg a magánpénztárakat, hanem hoz egy olyan törvényt, amelyről már most tudja, hogy egyik pénztár sem fog tudni ennek megfelelni.

A magánnyugdíjpénztárak az elmúlt években már csak támogatások segítségével tudták működésüket fenntartani és jelenleg több mint 61 ezer ember, közel 200 milliárd forintos nyugdíjtőkéjét kezelik 4 db pénztárban. (MKB, Horizont, Budapest, Szövetség) Ez a 200 milliárdos vagyon, 2011-ben még valójában 15x ennyi, azaz 3.000 milliárd volt, és az AKK honlapjáról világosan kiderül, hogy alig 3 év alatt ez a 3.000 milliárd forintos összeg, hogyan vált egyenlővé a nullával.

Bár ez még egyelőre csak törvényjavaslat, tehát jogerőre nem emelkedett, már most hatalmas közfelháborodást váltott ki az emberekben, hiszen ez azt jelenté hogy a megmaradó tagok automatikusan visszakerülnének abba az állami TB nyugdíjrendszerbe, amelyről 2011-ben személyesen nyilatkoztak, hogy nem kérnek belőle többet.

Mit tartalmaz még a törvénytervezet?

Eddig a magánnyugdíjpénztárak költségeit 0,9 %-ban maximalizálták, az új javaslat azonban megenged akár 2,5 %-os költségelvonást is.

A következő érdekesség, hogy amennyiben nem történik tagdíjfizetés, akkor a számla tárgyhavi befektetések hozamát megterhelheti a pénztár, és levonhat magának a működési és likviditási tartalék javára. A bevezetőben említett szabályok miatt szinte biztosan élni is fog ezzel a 4 talpon maradt nyugdíjpénztár.

Végezetül pedig egy újabb költségnövekedésről tudok beszámolni: Az eddigi szabályok szerint a vagyon 0,2 %-át lehetett kifizetni vagyonkezelési tevékenységre, most ez a tétel 0,4 %-ra nő.

A magánnyugdíjpénztári tagok kifizetéséről is szó esik a törvényjavaslatban. Jelenleg azon tagok, akik kevesebb mint 180 hónapos tagviszonnyal rendelkeznek, azok egyösszegű kifizetés formájában kaphatják meg az összegyűlt megtakarításukat, de aki ennél régebben tag nyugdíjba lépéskor, annak nincs lehetősége ezt az opciót választani. Ezen ügyfelek számára az életjáradék maradt mindössze.

A járadék kifizetésre a jelenlegi szabályzás szerint azonban nincs lehetőség, egy olyan prózai oknál fogva, hogy egyáltalán nincs is semmilyen idevonatkozó szabály. Ez a jelenlegi formában azt jelenti, hogy addig, amíg a kormány nem lép ez ügyben a pénztári megtakarítás ugyan nem vész el, de nem is lehet hozzáférni, mindössze örökölni.

A törvényjavaslat módosítana a fent említett problémákon, hiszen azt is tartalmazza, hogy a felhalmozott pénzt egyszerűen a várható élettartam alapján hátralévő hónapok számával elosztva fizethetnék ki havonta. Abban az esetben, ha az így kikalkulált összeg nem érné el a minimális nyugdíj egy negyedét, akkor a pénztár egy összegben is szolgáltathat a nyugdíjat betöltött pénztártag részére. Egy estleges korábbi hlál esetén pedig a törvénye örökös kapná meg a fennmaradó tőkét.

Már biztos, hogy nem lesz egyéni nyugdíjszámla

2011-ben mindenki szabadon dönthetett arról, hogy marad-e a magánnyugdíjpénztári rendszerben, vagy visszalép a kizárólag állami nyugdíjrendszerbe. Ebben az időben azt ígérte az állam, hogy a magánnyugdíjpénztári tőke számlásítva lesz, vagyis beleszámít a nyugdíjalapjukba. 2014 év végére odáig jutott ez az ígéret, hogy nem lesz sem egyéni nyugdíjszámla, sőt még a pénz sincs meg. Ez hogyan lehetséges?

A benyújtott salátatörvény tartalmazza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYACSA) megszüntetését is. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2015. január 31-éig átutalja a központi költségvetés számára megmaradt forintokat. A magánnyugdíjpénztári pénzek államosítása után 2011 májusában 2 945 milliárd forint került az alapba, augusztusban pedig már csak 100 millió forint volt.

Egy kis visszatekintés: 2011 év végére az államhoz visszakerülő értékpapírok (állampapír, kötvény, részvény befektetési jegy) alig érték el a 684 milliárd forintot. Először is magyar állampapírok több mint 1.300 milliárd forint értékben kerültek az államhoz. Mivel az állam önmagának nem fog kamatot fizetni (az állampapír ugyanis az állam tartozását megtestesítő értékpapír), ezért a 2.945 milliárd forintból már el is tűnt 1.387 milliárd. A többi értékpapír értékesítése során is felmerült pár 10 millió forintos veszteség.

Tegnap pedig Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára az Info rádióban azt mondta, hogy nincs napirenden a nyugdíjrendszer átalakítása, így az egyéni nyugdíjszámla bevezetése sem. Tehát nem teljesíti a kormány a négy évvel ezelőtt tett ígéretét. Akkor ugyanis az egyéni számlák bevezetését ígérte a magánnyugdíjpénztárból az társadalombiztosítási rendszerbe átirányított tagoknak.

Nem marad más csak a várakozás

Minden egy pénztártag szabadon dönthet, hogy a pénztártól kapható nyugdíjszolgáltatás mértékének ismeretében járadékszolgáltatást kér vagy visszalép a társadalombiztosítási rendszerbe. Amennyiben visszalép, akkor a teljes állami nyugdíjat kérheti, nem az állami nyugdíjat kiegészítve a pénztári járadékkal. Visszalépés esetén arra van lehetőség, hogy a kifizetést készpénzben felvehesse a pénztártag, vagy az önkéntes nyugdíjpénztárhoz utaltassa. Ha erről nem nyilatkozik a tag, akkor azt az államhoz kell visszautalni, a Nyugdíjbiztosítási Alapba.

A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása miatt jelentős konszolidáció ment végbe, viszont azok a tagok, akik a visszalépést választották, azokkal nem minden esetben történhetett meg a pontos elszámolás a tagi kifizetésről. Többek között azért, mert voltak olyan függő tételek a rendszerben, amelyek megfelelő beazonosítására nem kerülhetett sor a felszámolási és végelszámolási eljárások lezárultáig.

A törvénymódosítás most lehetővé teszi, hogy a pénztártagokat illető tagdíj befizetések és azok hozamaik közvetlenül a volt pénztártagok által visszaigényelhetőek legyenek. 2015. január 10-ig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnál lehet ezt megtenni, míg ezt követően a nyugdíjbiztosítási alapnál.

Hogyan menthető meg a rendszer?

Végiggondolva ennek a törvényjavaslatnak az összes lehetséges kimenetelét 2 végkifejlet körvonalazódik. Az első eset, hogy a nyugdíjpénztári tagok elkezdenek a magánnyugdíjpénztárak felé tagdíjat fizetni, vagyis megtakarítani. Ha ez megtörténne, akkor valószínűleg a megnövekedett költségek miatt életképessé válnának a magánnyugdíjpénztárak. Az emberek bizalma azonban jelentősen megcsappant azok iránt a nyugdíj megtakarítások iránt, amelyekre az állam ekkora befolyással van, így ez kevésbé valószínű.

A második lehetőség pedig, hogy mindenki függetlenedik az államtól és a saját kezébe veszi a sorsát, és elkezd gondoskodni a saját nyugdíjas koráról. Jelenleg is 3 különböző, olyan nyugdíj előtakarékosság közül lehet választani, amelyre 20%-os adókedvezményt lehet igénybe venni. Ezek közül a legrégebbi az önkéntes nyugdíjpénztár, így nézzük meg, hogy ezt a megtakarítási formát érinti-e a magánnyugdíjpénztárak kálváriája!

Mi a helyzet az önkéntes nyugdíjpénztárakkal?

Amikor még létezett a magán-, és az önkéntes nyugdíjpénztár is, akkor az emberek jelentős része nem is tudta, hogy mi a különbség a két pénztár között. Így, amikor elkezdődött ez a magánnyugdíjpénztári mizéria, akkor sokan azt hitték, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknak is befellegzett, de ez nem így van. A magánnyugdíjpénztár ugyanis nem egy privát (egyéni) nyugdíjcélú megtakarítás volt, hanem egy speciális járulékfajta (a munkáltató fizette ide a bruttó bér 8 %-át). Ezzel szemben egy önkéntes nyugdíjpénztár esetén a befizetések vagy adózott saját pénzből történnek, vagy pedig adót fizetnek utána (cafeteria). Így kijelenthető, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárral ilyen jellegű problémák nem léphetnek fel, mint a magánnyugdíjénztárnál.

Konklúzió: mit jelent ez a számomra?

Vegyük szépen sorra a lehetőségeket: Amennyiben magánnyugdíjpénztári tag vagy, akkor 99 % az esély rá, hogy meg fog szűnni a pénztárad ráadásul jogutód nélkül. A pénztárban lévő pénzhez pedig csak akkor juthatsz hozzá majd egyszer, ha hirtelen nem a pénztártagok 10 %-a, hanem legalább 70 %-a fog fizetni tagdíjat, erre viszont valljuk be, hogy nincsen reális esély.

Abban az esetben, ha az állami rendszerbe visszalépett tag vagy, akkor az adósságcsökkentő alapod megszűnt, a befizetett nyugdíjjárulékod már rég nincs meg. Ami az egyéni nyugdíjszámlát illeti, most már egyértelmű, hogy nem lesz. Ez összességében azt jelenti, hogy számodra marad az állami nyugdíj.

Önkéntes nyugdíjpénztári tagként ez törvényjavaslat téged nem érint, de lehet hogy érdemes elgondolkoznod azon, hogy biztos hogy a legjobb helyen van-e a pénzed? Az önkéntes nyugdíjpénztár valóban nem ugyanaz, mint a magánnyugdíjpénztár, de érdemes minél biztonságosabb helyen tudni a nyugdíj megtakarításodat.

Ha NYESZ-t és/vagy nyugdíjbiztosítást választottál megtakarításként, akkor te vagy a legjobb helyzetben, hiszen a pénzed biztonságban van. Normál piaci körülmények között termel hozamot számodra, melyet üzleti alapon választottál, vagyis szerződés véd. Az itt összegyűlt tőkéhez az állam nem férhet hozzá.

Végezetül pedig, ha nincsen nyugdíj megtakarításod, akkor kimondottan nehéz idő elé nézel. Kizárólag az államra támaszkodsz, és csakis az államtól számítasz nyugdíjra. Ahogy mondani szokták azzal vállalod a legnagyobb kockázatot, ha struccpolitikát folytatsz, és homokba dugod a fejed.

Ha a továbbiakban is friss információkra vagy kíváncsi, akkor érdemes visszalátogatnod az oldalra. Amint valami friss fejlemény lesz, vagy határozat születik az itt megtalálható lesz ezen a weboldalon. Ha kérdésed lenne a magánnyugdíjpénztáakkal, vagy a cikkel kapcsolatban, esetleg egy nyugdíj tanácsadásra van szükséged, akkor jelentkezz a cikk alatt találahtó űrlap kitöltésével.

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

Ezt a cikket 1547 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
+36 1 585 8555