Lassú, de biztos nyugdíjcsökkentés várható?

Richter Ádám

Közeledik a magyar nyugdíjrendszer első komoly próbatétele: hamarosan nyugdíjba mennek a Ratkó-generáció tagjai. Elemzők szerint emiatt nem kizárható a lassú, csendben végrehajtott nyugdíjcsökkentés sem.

Legutóbb arról számoltam be, hogy már egy állami szerv is beismerte a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányában, hogy a nyugdíjakkal a vártnál hamarabb is gond lehet. Pedig eddig is megpróbáltak mindent, hogy a helyzetet konszolidálják: megemelték a nyugdíjkorhatárt, a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat átcsoportosították, és a korhatár előtti nyugdíjazást durván megszigorították.

Úgy tűnik, további intézkedésekre lesz szükség. Idén 3158 milliárd forintot fordít az ország nyugdíjkiadásokra, ami önmagában is egy hatalmas összeg, de még ez is kevés lesz, ha a Ratkó-generáció nyugdíjba vonul. A Ratkó Anna nevével fémjelzett időszakban kiugróan sok gyermek született a kor népesedéspolitikájának köszönhetően. A KSH interaktív korfáján az 1953–1956 közötti időszaknál jól látszik a megnövekedett népességszám.

Ők a Ratkó-generáció tagjai, akik most 61–64 évesek, és több mint 600 ezren vannak.

Náluk talán csak az úgynevezett Ratkó-unokák vannak többen, vagyis a Ratkó-gyerekek gyermekei, akik 1974 és 1976 között születtek, és jelenleg negyvenes éveik elején járnak. Számukra még távolabb van a nyugdíjba vonulás, ugyanakkor ez a generáció lehet az első igazi elszenvedője a közelgő nyugdíjválságnak (nem véletlen, hogy jelenleg ők a legaktívabb nyugdíj előtakarékoskodók).

Az államnak először a Ratkó-gyerekek nyugellátását kell megoldania, mert számukra nagyon közel van már a nyugdíj. Ráski Péter, a Pénzcentrum.hu szerzője nemrég arról értekezett, hogy a nyugdíjcsökkentés sem kizárható. Ez egy elég népszerűtlen intézkedés lenne, ha teljesen nyíltan hajtanák végre, tekintve, hogy a nyugdíjak már most sem kiemelkedően magasak. Meg lehet azonban oldani nagyobb feltűnés nélkül is a csökkentést. Tudni kell azt, hogy a nyugdíjakat minimum az infláció mértékével szokták növelni. Ez sok esetben csak látszólagos növekedés, valójában csak a nyugdíjak értékét tartják szinten. A pénzromlást nem szabad lebecsülni, mivel évente 1–3%-os is lehet a mértéke. Ami idén 10 ezer forintba kerül, az jövőre jó eséllyel már 10 300 Ft-ba fog kerülni.

Vagyis csökken a pénz vásárlóereje, kevesebb árut kapunk ugyanannyiért, mint előtte évben.

Mivel a nyugdíjemelés az inflációhoz van kötve, ezért hajlamosak annak mértékét alulbecsülni. Például erre az évre csak 1,6%-os pénzromlást állapítottak meg. Beszédes, hogy

az elmúlt két évben csak 0,9–1,6%-kal nőttek a nyugdíjak, miközben a fizetések átlagosan 10%-ot emelkedtek.

Vagyis a csendes nyugdíjcsökkentéshez nem kell más, mint hogy az inflációnál alacsonyabb mértékben emeljék őket. Így még inkább megnőhet a különbség a növekvő bérek és a tőlük egyre inkább lemaradó nyugdíjak között.

Többféleképpen is csökkenthető a nyugdíj

Az államkassza más módon is spórolhat a nyugdíjakon: csökkentik az ún. helyettesítési rátát. Ez az arány határozza meg, hogy a nyugdíjas a korábbi átlagfizetésének hány százalékát kapja meg nyugdíjként. Ez a ráta jelenleg 90%, ami azt jelenti, hogy 150 ezer forintos nettó átlagfizetés után 135 ezer forintos nyugdíj jár. Elég, ha ezt az arányt apránként csökkentik, így a nyugdíjak látszólag nem változnak, a valóságban azonban jócskán lemaradnak a bérek és a GDP növekedése mögött – tehát gyakorlatilag mégis csökkennek. Elemzők szerint 20-30 éven belül elérhetjük a 40-50%-os helyettesítési rátát.

További korhatáremelés jöhet?

A nyugdíjkorhatár további emelése sem zárható ki. 62-ről fokozatosan 65 évre emelték, de mivel a születéskor várható élettartam is növekszik (az emberek tovább élnek), így a 67 év sem lenne kizárt. Egész Európában ez a tendencia, mert a legtöbb ország hasonló demográfiai problémákkal küzd, és ezzel a módszerrel igyekeznek csökkenteni a nyugdíjra jogosultak körét.

Akik már észbe kaptak

A magyarok többsége érzi, hogy baj lesz, így nem is nagyon bíznak az állami nyugdíjban. Ennek ellenére 2/3-uk nem tesz félre (erről itt írtam). Szerencsére 27%-unk előre gondoskodik időskoráról nyugdíj-kiegészítés formájában, ám ez még mindig az európai átlag alatt van. A múltkori cikkemben bemutattam a három, itthon elérhető nyugdíjcélú megtakarítás eredményeit, és a hiányosságok a megtakarítók körében is érződnek. Hiába van 1,15 millió önkéntes nyugdíjpénztári tag, ha 40%-uk alig-alig fizet be valamit. Ezzel együtt a felső-középosztály körében egykor népszerű NYESZ tulajdonosainak száma is csökken. A nyugdíjbiztosításokra igaz talán egyedül, hogy úgy nőtt a szerződöttek száma, hogy mellette a befizetések mértéke is elfogadható maradt (havi 16-20 ezer forintot fizetnek be átlagban).

 

Neked mi a terved későbbre?

Te is nyugdíjcélú megtakarításon gondolkodsz? Szívesen beszélgetnél ebben a témában? Írj nekünk, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot.

Ezt a cikket 824 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555