Kiderültek a nyugdíjpénztárak valódi költségei

Zubor Zalán

Könnyebben hasonlíthatjuk össze a nyugdíjpénztárak és nyugdíjbiztosítások költségeit az MNB nemrég elindított weboldalán. A jegybank idén először teszi közzé a nyugdíjcélú megtakarítások teljes költségmutatóját.

A Magyar Nemzeti Bank még tavaly októberben jelentette be, hogy bevezet egy új, az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó mutatószámot, a TKMnyp-t. A mutató, amelyet idén már minden pénztárnak kötelezően közzé kell tennie, sokban hasonlít a Teljes Költségmutatóra (TKM), amelyet a befektetési életbiztosításokat kínáló cégek már 2017 óta kötelezően közzétesznek. Bár a számolási módszertan kissé eltérő, mindkét mutató egy adott futamidőre készített, a biztosítás vagy a pénztári tagság várható költségeiről szóló becslés. Ez azt is jelenti, hogy a mérőszámok alapján pontosabban hasonlíthatjuk össze a nyugdíjbiztosítások és nyugdíjpénztárak tényleges pénzügyi előnyeit.

Becsült költség 30 évre

A nyugdíjpénztáraknak januárban kellett leadni költségmutatókat az MNB-nél, a számokat jegybank márciusban hozta nyilvánosságra a saját honlapján. Az adatbázisban egyszerre kereshetünk rá a pénztárakra és a biztosítási termékekre (az utóbbiaknál a TKM-et mutatja a rendszer), így könnyebben hasonlíthatjuk össze ezek közvetett költségeit.

Szintén segítség, hogy portfóliókra lebontva tekinthetjük meg a költségmutatókat, így a pénztárakon vagy nyugdíjbiztosításokon belül elérhető befektetési stratégiákat is összehasonlíthatjuk.

A nyugdíjbiztosításoknál és a befektetési célú életbiztosításoknál kötelezően feltüntetett TKM egy százalékos szám, amely egy adott futamidőre vonatkozik, és éves szinten mutatja be a biztosítás várható díjait.

Például ha egy 20 éves futamidejű biztosítás TKM-je 1,8 százalék, az azt jelenti, hogy 20 év alatt az átlagos éves költség 1,8 százalék lesz.

A nyugdíjpénztárak TKMnyp-je szintén teljes átlagköltséget próbál megjósolni: egy pénztártag feltételezett, hosszú távú megtakarításának modellezett költségét mutatja be példaszámítás alapján. Mindkét adatot az ún. EIOPA kockázatmentes hozamgörbével számolják ki, egy olyan esetet alapul véve, ahol az ügyfél vagy tag havonta 25 ezer forintot fizet be. A biztosítói TKM-től a TKMnyp annyiban tér el, hogy 10, 15 és 20 év helyett 10, 20 és 30 évre számítja a költséget.

Mennyivel drágábbak a biztosítások?

Az önkéntes pénztárak korábban úgynevezett díjterhelési mutatót tettek közzé, mint a hozamból levonandó százalékos értéket. A díjterhelés azt mutatja meg, hogy a teljes kezelt portfólióra nézve a pénztár mekkora költséget számít fel. Az utóbbi években többször lehetett arról hallani, hogy jelentősen csökkent az önkéntes pénztárak díjterhelése, az utóbbi években stabilan 0,4 és 1,06 százalék között voltak a költségek. Azonban ez a mérőszám nem fejezi ki az ügyfelek konkrét költségét, mert egy múltbéli költséget mutat meg, ami a pénztár teljes vagyonára vonatkozik. Az új, pontosabb mérőszám alapján már valamivel magasabbnak látszanak a nyugdíjpénztárak költségei.

Elterjedt elképzelés, hogy a nyugdíjbiztosítások kevésbé jövedelmezőbbek, mint a pénztári számlák, mert a biztosítások hozamából levonnak számos, előre nem látható költséget. Az MNB friss számai valóban azt mutatják, hogy a pénztárak többsége olcsóbb a legtöbb nyugdíjbiztosításnál, de a különbség nem akkora, mint azt a legtöbben gondolnák. 10 éves időtávon a legdrágább nyugdíjpénztári portfóliók TKMnyp-értéke sem éri el a 2,5 százalékot. A legdrágább nyugdíjbiztosítások TKM-je 10 éves távon akár az 5 százalékot is meghaladhatja, de általában 3 és 4 százalék között mozog a teljes költségmutatójuk.

A legolcsóbb (vagyis legkevésbé kockázatos) nyugdíjbiztosítói portfoliók költségei pedig alacsonyabbak a pénztárakénak is.

Ezek a költségek egyébként mind a nyugdíjbiztosítás, mind a pénztárak esetében az idő előrehaladtával csökkennek, de úgyis az átlagköltség lesz a mérvadó. Az MNB adatai szerint a magasabb költséggel induló pénztári számlák vagy biztosítások 10 és 20, illetve 30 éves költségmutatói között 1-1,5 százalékpontnyi különbség lehet. Ez ugyan nem sok, de plusz egy érv amellett, hogy a nyugdíjcélú megtakarítást korán érdemes elkezdeni, a hosszabb ideig gyűlő hozam, a kisebb szükséges havi befizetés és az adókedvezmények miatt is.

Az éves TKM-et a megtakarítások hozamából kell levonni – az elmúlt években így is jelentős haszonra tehettek szert a befektetők: a legdrágább, dinamikus pénztári portfóliók között volt, aminek a hozama a 20 százalékot is elérte tavaly.

Többet gombolnak le rólunk, ha kevesebbet fizetünk be a pénztárba

Felmerül, hogy költség-hozam arány szempontjából melyik jobb: a nyugdíjbiztosítás vagy az önkéntes pénztár? Ezt a kérdést nehéz megválaszolni, hiszen a két megtakarítási forma eltérő befektetésekre használható.

A nyugdíjbiztosítás előnye, ami kompenzálja a nagyobb költséget, elvileg az, hogy többféle dinamikus portfólió közül válogathatunk, így elvileg magasabb hozamot érhetünk el. A nyugdíjpénztárak a befektetett pénzt jellemzően olyan alapokba helyezik, amelyek hozamát a legnagyobb részben magyar és külföldi államkötvények kamata adja, és jobb esetben akad egy-egy olyan portfólió, ami magasabb kockázatot is vállal a magasabb hozamért cserébe.

A nyugdíjpénztári tagoknak érdemes tisztában lenniük azzal is, hogy a nyugdíjpénztáraknál úgynevezett sávos költségelvonást alkalmaznak, ami miatt az alacsonyabb tagdíjakat fizetőknek lényegesen magasabb a költségterhelése, mint azoknak, akik rendszeresen magasabb összegeket tesznek félre nyugdíjra.

Ezt a cikket 62 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555