Kiderült, hány éves korukig élnek egészségben a magyarok

Zubor Zalán

A magyarok várható élettartama az egyik legrövidebb az EU-ban, ettől még Magyarországon is növekszik a várható élettartam és az egészségben eltölthető évek száma – valószínűleg a nyugdíjas éveket is ez alapján érdemes megtervezni.

Ma egy átlag magyar 76 éves kor megérésére számíthat, ami az EU-n belül az egyik legalacsonyabb. Uniós szinten 81 év a születéskor várható élettartam, de rosszabbul állunk több régiós országnál is: a csehek, a lengyelek és a szlovákok is tovább élnek, mint a magyarok. Ez persze egyáltalán nem valami megváltoztathatatlan állapot, ezt már az is jól mutatja, hogy a közelmúltban, csakúgy, mint a világ legtöbb országában,

Magyarországon is emelkedett a születéskor várható élettartam. Elsősorban az orvoslás fejlődésének köszönhetően hazánkban 2005 óta a nők várható élettartama 2, a férfiaké 3 évvel nőtt.

Életmód kérdése is

A viszonylag korai halálozás Magyarországon jelentős mértékben az egészségtelen életmódra vezethető vissza. Az Európai Bizottság egészségügyi országprofilja szerint 2017-ben

az összes halálozás 28 százalékát (34 000) az egészségtelen étrend okozta,

az aktív és a passzív dohányzás a halálesetek 21 százalékáért (25 500) volt felelős, 10 százalékáért pedig (12 000) az alkohol. Dohányzási és alkoholfogyasztási statisztikákban Magyarország rendre a legrosszabb helyek egyikén végez (igaz, az elmúlt években javulás figyelhető meg ebből a szempontból), amit tetéz az egészségtelen táplálkozás és az elhízás, valamint a mozgásszegény életmód. Magyarországon mindezek miatt különösen magas a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák (főleg a tüdő, a vastagbél, a máj és az emlő daganata) okozta halálozások száma.

A közelmúltban leginkább az életmentő és egészségmegőrző kezelések, különösen a stroke kockázatának és korai felismerésének köszönhetően ugyanakkor jelentősen kitolódott a várható élettartam Magyarországon is. Az elmúlt évek tendenciái alapján valószínű, hogy tovább nő majd a várható átlagéletkor. Ehhez hozzájárulhat az egészségesebb életmód terjedése (a fiatalabbak körében már visszaszorulóban van a dohányzás, jobban figyelnek a táplálkozásra és többet mozognak) és a rák kezelésére kifejlesztett, egyre hatékonyabb gyógymódok, például az immunterápia. Hogy meddig nőhet a várható élettartam, az részben már látható az országon belül is: az egyes társadalmi csoportok életkilátásai jelentősen különböznek, az egyetemet végzett férfiak várható élettartama például átlagosan 12 évvel hosszabb, mint alacsonyabb képzettségű társaiké.

Nem mindegy, meddig élünk egészségben

A várható élettartam mellett fontos beszélni az egészségben várható évek számáról. Míg a várható élettartam az elmúlt 14 évben 2-3 évvel nőtt, addig

az egészségben töltött évek száma a nőknél 7, a férfiaknál 8 évvel növekedett ugyanebben az időszakban,

így az átlag magyar ma körülbelül 60,5 egészséges évre számíthat. Ez ugyanakkor még elmarad mind az európai átlagtól, mind a jelenlegi magyar nyugdíjkorhatártól.

A nyugdíjkorhatárt hagyományosan ahhoz az életkorhoz próbálják igazítani, amíg az embert egészségi állapota nem akadályozza a munkavégzésben. Valójában Magyarországon az átlagember hosszú ideje nem tud egészségesen nyugdíjba menni. A jelenlegi nyugdíjkorhatár 64 év, amit 2022-re felemelnek 65-re, ekkorra az átlagos adatok alapján már várhatóan évek óta nem leszünk egészségesek. Ennél is nagyobb probléma, hogy közel 30 ezren már tavaly sem érték meg a nyugdíjas kort. Ha gazdasági okokból az állam a nyugdíjkorhatár emelése mellett döntene, ez a szám tovább növekedne.

Ha például holnap 70 évre emelkedne a korhatár, éves szinten az elhunytak harmada (közel 45 ezer ember) fiatalabban halna meg, mint ahogy nyugdíjba megy.

Mivel mind a várható élettartam, mind az egészségben eltöltött évek száma viszonylag lassan növekszik, politikailag és szociálisan nem lenne kifizetődő a nyugdíjkorhatár emelése – a kimerülő nyugdíjkasszán valószínűleg máshogy spórol majd az állam. A korhatáremelés helyett szóba jöhet majd a szolgálati idővel való trükközés, a nyugdíjprémiumok csökkentése és valamilyen kötelező magánnyugdíj-rendszer bevezetése – utóbbinak megágyazhatnak az MNB által tervezett, alanyi jogon indítható úgynevezett jóléti számlák.

Egy átlagember hogyan készüljön az öregkorra?

A jelenlegi trendek alapján két dolog tűnik valószínűnek: egyrészt a mostani, 50 évnél fiatalabb korosztály várhatóan az előző generációknál jóval hosszabb életre számíthat, másrészt viszont a jelenlegi állami nyugdíjrendszer addigra már nem lesz működőképes, mire a most aktív korúak többsége eléri a nyugdíjkorhatárt.

Részben ezért is fontos, hogy figyeljünk az egészségünkre, hiszen előfordulhat, hogy bőven 60 éves korunk felett is dolgoznunk kell majd. Ennek alternatívája az, hogy már jóval fiatalabb korban elkezdünk nyugdíjra gyűjteni. Erre ma számos piaci megoldás áll rendelkezésre, a nyugdíj-előtakarékossági számláktól az önkéntes pénztárakig és a nyugdíjbiztosításokig. A különböző öngondoskodási formák legfőbb előnye, hogy segítségükkel az adónk jelentős részét megspórolhatjuk, évente akár 280 ezer forintnyi szja-t is jóváírhatunk (kattintson a részletekért), ami nyugdíjcélú megtakarításként hozamot is termel majd.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555