KATA-s vállalkozó vagy? Ennyi nyugdíjra számíthatsz

Gyimesi Henriett

Már több mint 300 ezer egyéni vállalkozó élvezi a KATA-s adózás előnyeit. Bár jelentős részük jól kereső vállalkozó, kevesebb nyugdíjuk lehet, mint a minimálbéreseknek. Kiszámoltuk, mennyi lesz KATA-sként a nyugdíjad, és tippeket adunk, hogyan tudnál ennél magasabb nyugdíjat elérni.

2013 január óta létezik egyéni vállalkozók számára a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a KATA. 2019 januárjában már 311 ezren választották ezt az adóformát, és várhatóan a számuk csak növekedni fog, ezzel együtt még több ember nyugdíja kerül majd veszélybe.

De milyen előnyöket is jelent a KATA? Évi 12.000.000 forintos értékhatárig alanyi adómentességre jogosít, vagyis egy csomó adót nem kell befizetni, például nem kell ÁFA-t fizetni. Cserébe csak egy havi fix összeget kell befizetni KATA-ként.

Főállás esetén havi 50 vagy 75 ezer forint – egyéni választás szerint –, míg mellékállásban havi 25 ezer forint a KATA.

Emellett csak az iparűzési adóval kell számolnod, ami településenként eltérhet, de nagyjából évi 50 ezer forintot kell fizetned az önkományzatnak ezen a jogcímen. Évente egyszer meg kell fizetni a kamarai regisztrációs díjat, ami 5000 forint.

A KATA elindítása sem bonyolult, az adminisztráció is egyszerű, és bármikor ki lehet lépni belőle. Azonban a sok pozitívum mellett sajnos árnyoldala is van: a nyugdíjaddal kapcsolatban ugyanis komoly problémával találhatod szembe magad akkor, ha nem készülsz fel időben.

Mennyi nyugdíjad lesz KATA-s vállalkozóként?

Ahogyan már szóba került, főállású KATA-sként 2 opció választható: 50 ezer forint vagy 75 ezer forint adót (katát) fizetsz havonta. Elsőre egyszerűnek tűnik a választás, hiszen ki akarna minden hónapban 25 ezer forinttal, így éves szinten pedig 300 ezer forinttal többet fizetni, mikor nem muszáj, de látni fogod, hogy valójában az sem őrült meg, aki a drágább verzió mellett dönt:

Ha havi 50.000 Ft-ot adózol a KATA-val, akkor ez nettó 52.000 Ft-os járulékalapot jelent – olyan, mintha ennyit keresnél. A nyugdíjadat ez alapján számolják majd ki, viszont a szolgálati éveid a valós munkaéveknél kisebb arányban fognak beszámítani az alacsony adózás miatt (ezt mindjárt kifejtjük bővebben). 40 év munkaviszony után nagyjából 32.000 Ft nyugdíjra lennél jogosult, ami jócskán a létminimum alatt van.

A 75.000 Ft-os KATA-t amiatt választják, hogy – az előző verzióhoz képest – magasabb legyen a nyugdíjalap, a társadalombiztosítási ellátás és a nyugdíj alapjául szolgáló szolgálati idő. Ennél a verziónál olyan, mintha 87.000 forint lenne a kereseted, a nyugdíjadat is ez alapján fogják kiszámolni. Hiába magasabb ez a járulékalap, mint az előző esetben, tegyük hozzá, hogy még mindig nem éri el a minimálbér szintjét (99.085 Ft). 40 év munkával eltöltött idő után örülhetsz, ha 70.000 Ft nyugdíjat állapítanak meg neked.

Szerinted elég lenne ez az összeg arra, hogy fenntartsd az otthonodat, megvásárold heti szinten a szükséges élelmiszereket, és még akár valamilyen szabadidős programra is maradjon pénz? Sajnos kicsi rá az esély, hogy erre igen legyen a válasz.

KATA-sként a szolgálati éveid is kevesebbet érhetnek

Nemcsak a nyugdíjalapod nagyon alacsony, de a szolgálati idő számításánál is járhatsz rosszul.

Ha 50 ezer forint KATA-t fizetsz, a szolgálati idő tekintetében komoly veszteséggel kell, hogy számolj: mivel a bruttó járulékalapod nem éri el a bruttó minimálbér szintjét, így a törvény szerint egy (1) szolgálati éved csak 0,61 évnek felel meg.

Ez azt jelenti, hogy 40 év munkaviszony esetedben csak 24 évet fog érni.

Vagyis a nyugdíjszámításnál úgy tesznek majd, mintha csak 24 évet dolgoztál volna. A keresetedet 52.000 Ft-nak veszik, majd ezt arányosítják a törvény szerint odaítélhető összeggel. 24 szolgálati év után a korábbi átlagfizetés 61%-át lehet csak megállapítani, így jön ki a 32.000 forintos nyugdíj.

Ha 75 ezer forint KATA-t fizetsz havonta, akkor a bruttó járulékalapod már eléri a bruttó minimálbér szintjét, így legalább a szolgálati éveid nem csökkennek. A minimálbér évről évre emelkedik; gyorsabb ütemben, mint a KATA járulékalapja, így kérdéses, meddig marad ez így. Ugyanis amint a bruttó járulékalapot meghaladja a bruttó minimálbér, onnantól ugyanúgy arányosítani kell majd a 75 ezer forintos KATA-t, mint az 50 ezer forintot befizetők esetében. Jelenleg viszont nem csökkenti a szolgálati éveket, így a törvény szerint a korábbi fizetés 80%-át lehet figyelembe venni 40 év után, így jön ki a 70.000 forintos nyugdíj.

KATA-sként neked kell gondoskodnod a nyugdíjadról

Bár mindenkinek fontos lenne, hogy tegyen az időskori anyagi biztonságáért, és nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezzen – hiszen ismerjük az állami nyugdíjrendszer gyengeségeit –, egy KATA-s vállalkozó esetében, ahogy láthattad, nélkülözhetetlen egy nyugdíj-előtakarékosság indítása.

Egy hagyományos alkalmazotthoz képest nagyon kevés adót kell befizetned, viszont cserébe nem sok szolgáltatásra számíthatsz az államtól. Vagyis az állam ezzel azt sugallja, hogy rendben, tartsd meg a pénzed jó részét, nem tartunk rá igényt, viszont ezt a pénzt használd arra, hogy megoldod saját magad szociális ellátását, beleértve a nyugdíjas éveid megélhetését.

Ha 50 ezres KATA-t fizetsz, és 500 ezer forintos havi bevételed van, akkor az 10%-os adó, ami szinte semmi (a többi adóformához képest). Klasszikus esetben csak a nyugdíjjárulék 10%, és akkor a többi adóteherről még nem beszéltünk – te megúszhatod ennek töredékéből az összes adót. Amit viszont megspórolsz ezzel az adózási formával, azt érdemes a jövőd érdekében félretenni. Hiába keresel havi 500 ezret, ha a nyugdíjad 32 vagy 70 ezer forint lesz, amiből csak tengődni lehet.

Ha 40 évesen félreteszel mondjuk havi 50 ezer forintot (ez a bruttó bevételed mindössze 10%-a!), akkor nagyjából ekkora havi járadékra számíthatsz a kalkulátorunk szerint:

Havi 254.000 forint privát nyugdíj 15 éven keresztül – ez azért mindjárt barátságosabb, mint a havi 32 ezer forintos állami nyugdíj. A saját paramétereiddel te is kiszámolhatod, mennyi pénzt tudnál összegyűjteni KATA-s vállalkozóként.

De milyen eszközökkel lehet ezt a pénzt összegyűjteni?

Jelenleg az öngondoskodáshoz 3-féle államilag elismert és támogatott nyugdíjcélú megtakarítás áll a rendelkezésedre:

  1. az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP),
  2. a nyugdíjbiztosítás,
  3. valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ).

A 20%-os adókedvezményt csak egy módon veheted igénybe

Bár sokak számára az évi 20%-os adókedvezmény miatt is nagyon kecsegtetőek ezek a megtakarítások, de mivel itt egy szja-visszaigényelésről van szó, egy KATA-s vállalkozó – miután nem fizet személyi jövedelemadót, így nincs miből visszaigényelnie – ettől tulajdonképpen elesik.

Viszont a nyugdíjbiztosítás esetében van megoldás arra, hogy KATA-s vállalkozóként is igénybe tudd venni az adókedvezményt. Ennél az opciónál ugyanis a szerződés két szereplőt különböztet meg:

  1. a biztosítottat
  2. és a szerződő felet.

Ez a két személy lehet egy és ugyanaz, de lehet eltérő is. A biztosított a kedvezményezett személy, ő kapja majd meg a nyugdíjmegtakarítást, miután elérte a nyugdíjkorhatárt. A szerződő az, aki megköti a szerződést, illetve fizeti a megtakarítást, és emiatt szja-kedvezményre jogosult, tehát aki visszaigényelheti az éves befizetések után járó 20%-ot.

Ez pedig azt jelenti, hogy KATA-s vállalkozóként megköthetsz úgy egy nyugdíjbiztosítást, hogy te leszel a biztosított, de egy olyan közeli hozzátartozód lesz a szerződő – legyen szó szülőről, testvérről, házastársról –, aki fizet szja-t, így a 20%-os adóvisszatérítést igénybe tudod venni annak ellenére, hogy te konkrétan nem fizetsz szja-t. Ez egy teljesen törvényes és szabályos lehetőség, csak sajnos nagyon kevesen élnek vele, mert nem tudnak róla.

Ha kérdésed van, fordulj hozzánk bizalommal!

Ha bármilyen kérdésed merült fel a témával kapcsolatban, nyugodtan fordulj hozzánk, mi pedig legjobb tudásunk szerint igyekszünk majd megválaszolni. Emellett nyugdíjcélú megtakarítás kiválasztásában is segítünk: vedd igénye díjmentes tanácsadásunkat, hogy megtalálhassuk a számodra legmegfelelőbb megoldást!

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

+36 1 585 8555