Jelentősen drágulhatnak az önkéntes nyugdíjpénztárak?

Gyimesi Henriett
Gyimesi Henriett

Az elmúlt hetekben az önkéntes nyugdíjpénztár potenciális drágulásától volt hangos a hazai média. Olyan változások vannak készülőben, ami megnövelheti a költségeidet, ha ezzel a megtakarítási eszközzel készülsz a nyugdíjas éveidre. Utánajártunk, igazak-e a rémhírek.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében jelenleg szinte semmi sem garantálja azt, hogy egy esetleges csődnél a pénztártagokat kártalanítani tudnák. Éppen ezért megalapozott gondolat, hogy ebben az esetben is szükség lenne olyan garancialapra, ami biztosítani tudná a tagok számára, hogy a pénztár csődje esetén számíthatnak bizonyos kompenzációra.

Változás jöhet: kilátásban egy új garanciaalap

Néhány hete derült ki, hogy komolyan tervezgeti a kormány: az önkéntes pénztáraknál is bevezetnének egy garanciaalapot. Bár kétségkívül hasznos változást jelentene, ez az önkéntes nyugdíjpénztárak drágulásához vezethet

Egyelőre csak vizsgálják a lehetőséget, kiforrott javaslattal még nem álltak elő. A valóságban 2016 óta fontolgatják ezt a lépést, tehát kérdés, mikorra várhatóak ezzel kapcsolatban a konkrétumok. A valóságban viszont az önkéntes nyugdíjpénztár létrehozása óta rendezésre váró kérdésről van szó.

De akkor miért működhettek eddig garanciaalap nélkül?

Fontos megjegyezni, hogy miután a pénztárak nem foglalkoznak hitelezéssel, kevésbé minősül kockázatosnak a működésük, ezért lehet, hogy emiatt nem sürgették eddig a garanciaalap felállítását. Továbbá a Magyar Nemzeti Bank, az adóhatóság és a könyvvizsgáló folyamatosan ellenőrzi őket, valamint tartaniuk kell likviditási tartalékot is. Utóbbiról azonban érdemes nem elfelejteni, hogy ez nem akkora mértékű tartalék, ami egy csőd esetén a tagok kártalanítását fedezni tudná.

Ugyanakkor sosem lehet tudni, hogyan alakulnak a körülmények, és mikor lehet nagy szükség arra, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak is rendelkezzenek garanciaalappal.

Egy csőd után már késő arra gondolni, hogy bár lenne miből kártalanítani a pénztártagokat. A nagyobb biztonság megteremtésére vonatkozó törekvések – főleg pénzügyek tekintetében – kétségtelenül hasznosak. Főként, hogy az egyéb nyugdíjcélú megtakarítások esetében már most is fel vannak készülve a legrosszabb bekövetkeztére.

Mit jelenthet ez a változás a költségek tekintetében?

Két variáció merülhet fel azzal kapcsolatban, hogyan töltenék fel a garanciaalapot. Az egyik az, hogy a meglévő költségekből csípnének le erre is, míg a másik elgondolás, hogy új költségként jelenne meg a tagokra nézve.

Milyen költségekkel kell számolnod jelenleg, ha pénztártag vagy?

Először is térjünk ki arra, milyen költségtípusok szerint vonnak le pénzt a befizetések után a pénztárak:

  1. Belépési költségek: ez egy egyszeri, nem túl magas költség, amit a pénztári belépéskor kérnek el a taggá válásért, és az első befizetésből vonják le (nagyjából 3-7 ezer forint között mozoghat, de az is előfordulhat, hogy ingyenes).
  2. Sávos költségek az éves befizetésre vetítve: az éves befizetésekből vonják le ezt a költséget a számlavezetésért cserébe, a mértékét pedig fizetési sávonként állapítják meg (minél magasabb az összeg, annál alacsonyabb százalékban), ez tehát a pénztárban már bent lévő megtakarítást nem érinti. Az éves befizetések nagyobb része jóváírásra kerül a pénztártag számláján, míg kisebb része működési és likviditási tartalékba kerül.
  3. Vagyonarányos alapkezelői díjak: azért cserébe, hogy a befizetett pénzt befektessék, ezzel pedig hozamot termeljenek, a szakértelemért ezt a költséget számolják fel (azt azonban, hogy ez mennyi lesz pontosan, nem lehet tudni, mert az alapkezelői költségeket nem kötelesek kimutatni).

Milyen kiadásai vannak egy nyugdíjpénztárnak?

Ha igaz az az elképzelés, hogy a nyugdíjpénztárak a meglévő költségekből fizetik majd ki a garanciaalapot (vagyis a tagok változatlan költségek mellett gyűjthetik a megtakarításukat), akkor

a pénztáraknak a jelenlegi kiadásaikból kellene majd lefaragniuk, hogy új forrást találjanak az alap számára.

Hogy eldöntsük, mennyire reális ez az elképzelés, előbb azt kell megnézni, jelenleg milyen kiadásai vannak egy nyugdíjpénztárnak. Először is likviditási tartalékot kell tartania, ez egy biztonsági előírás a kifizetések gördülékenysége miatt, éppen ezért ebből nem faraghatnak le. Az alapkezelői díjak esetében pedig a pénztáraknak nem igazán van ráhatásuk arra, hogy a befektetési szakemberek mennyiért dolgoznak.

A működési díj esetében van egyedül mozgásterük, itt valóban tudnának csökkenteni a kiadásokon, és ebből meg tudnák oldani a hozzájárulásukat a garanciaalaphoz. Ennek azonban súlyos ára van: akár a fizetések csökkentéséhez vagy elbocsátásokhoz vezethet. Kérdés, hogy mennyire akarják ezt meglépni, miközben a plusz költségeket egyszerűen átterhelhetik a tagokra.

Nem túl életszerű tehát, hogy ezekből a költségekből a jövőben lefaragnának a pénztárak. Emiatt kis esélyt látunk rá, hogy az így befolyt pénz egy részét csoportosítanák át egy garanciaalapba, amennyiben megvalósul a tervezett intézkedés.

Valószínűbb, hogy a garanciaalap felállítása plusz költséggel jár majd a pénztártagok számára

Sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy új költségként fog megjelenni ez a pénztártagok számára.

Így pedig akár drágább is lehet majd önkéntes nyugdíjpénztárat vezetni, amennyiben megvalósul a garanciaalap koncepciója.

Ráadásul ennél a megtakarítási formánál nincs a nyugdíjbiztosításokra jellemző TKM, azaz Teljes Költség Mutató, ebben a százalékos mutatóban éves átlagköltségként minden költségnek benne kell lennie. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál nincsenek ilyen előírások, ezért könnyebben merülhetnek fel rejtett költségek.

Vannak egyéb megoldások is nyugdíjmegtakarításra – amik már most is rendelkeznek garanciával

Ha számodra fontos, hogy biztosítva legyen a megtakarításod abban az esetben, ha csődbe menne a szolgáltatód, már most is választhatsz olyan nyugdíj-előtakarékossági formát, ami rendelkezik garanciával.

Az egyik ilyen a nyugdíj-előtakarékossági számla, vagyis a NYESZ. Ebben az esetben a Befektető-védelmi Alap (Beva) vállal garanciát. Ha a tagjai között számon tartott befektetési alapkezelők, befektetési vállalkozások és hitelintézetek valamelyike ellen a Magyar Nemzeti Bank vagy egy bíróság felszámolási eljárást kezdeményezne, akkor 100 ezer eurós összeghatárig 15 napon belül (a kérelem beadásától számítva) kártalanítja a tagokat. Az viszont fontos kritérium, hogy a befektetés értékvesztése nem lehet a kártalanítási kérelem alapja. Tehát ha rossz befektetési politikát választasz, emiatt nem fognak kártalanítani, miután ez a te felelősséged.

A másik megoldás a nyugdíjbiztosítás, ahol a biztosítótársaságok közti viszontbiztosítási rendszer a garancia arra, hogy a pénzedet baj esetén se veszítsd el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztosítók önmagukra is kötnek biztosítást, így ha az egyik szolgáltató nem működne tovább, abban az esetben egy másik átveszi az ügyfeleket, vagy kártalanítja őket, ha kell. Ráadásul a törvények azt is szabályozzák, hogy egy biztosítótársaságnak mekkora biztonsági tartalékkal vagy szavatolótőkével kell rendelkeznie.

Kérj segítséget a választásodhoz!

Nem mindegy, milyen szolgáltatást kapsz a pénzedért cserébe, érdemes a nyugdíjmegtakarítás terén is a legjobb ár-érték arányt keresni. Számtalan konstrukcióból van lehetőséged választani, az viszont, hogy a számodra legmegfelelőbbet találhasd meg, általában nem egyszerű feladat. Éppen ezért érdemes szakértő tanácsát kérned a döntéshez. Kérj időpontot az egyik tanácsadónktól, aki díjmentesen segít neked ebben.

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

+36 1 585 8555