Így takarítanak meg nyugdíjas éveikre a magyarok

Zubor Zalán

Bár számtalan felmérés mutatja, hogy a magyarok, különösen a fiatalok nem bíznak az állami nyugdíjrendszerben, és fontosnak tartják az öngondoskodást, ennek ellenére az MNB frissen publikált pénztári számaiból az derül ki, hogy igen kevesen csatlakoztak a nyugdíjpénztárakhoz, és ők is nagyon kevés pénzt tesznek félre. Jó hír ugyanakkor, hogy nő a nyugdíjbiztosítások és az államkötvények népszerűsége.

A sajtó és az elemzők egyre-másra közlik a figyelmeztetéseket az állami nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságáról, aminek következtében a magyar társadalom nagy része várhatóan nagyon alacsony összegű állami öregségi ellátásra számíthat. Az utóbbi években ráadásul elterjedtek az olyan konstrukciók, amelyek viszonylag magas jövedelem mellett is alacsony nyugdíjat eredményeznek – ilyen például a kisadózó vállalkozók, vagyis a katások havi 50 ezer forintos adója, ami ugyan kiváltja a szociális hozzájárulási adót, de még a minimálbéresekénél is kevesebb nyugdíjjá konvertálódik, mert az alacsony összegű befizetés miatt nem számít bele a teljes év a nyugdíj alapjául figyelembe vett időszakba.

Mindezek ellenére az utóbbi években nemhogy nőtt, de még csökkent is az önkéntes nyugdíjpénztár tagok száma, valamint a befizetések együttes volumene is. Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavalyhoz képest összesen mintegy 4 ezerrel csökkent a pénztártagok száma, jelenleg körülbelül 1,12 millió fő rendelkezik ilyenfajta megtakarítással.

Egyre kevesebb a fiatal pénztártag

Az MNB négy korcsoportra, a 16-29 év közöttiekre, a 30-44 év közöttiekre, a 45-59 év közöttiekre, valamint a 60 év felettiekre lebontva vizsgálta a pénztárak taglétszámának alakulását, valamint azt, korcsoportonként mennyi pénzt fizetnek be a pénztártagok. Meglepő adat, hogy a 16-29 év közötti korosztály aránya volt a legalacsonyabb, ráadásul 2016 óta jelentősen csökkent a korosztályban pénztártagok száma, 66 ezerről 59 ezerre. Szintén nagymértékben, 34 ezerrel csökkent a 30 és 44 év közötti pénztártagok száma 2016 és 2018 között.

Vajon ez azt jelenti, hogy a fiatalabb korosztály nem gondol a jövőre, nincs tisztában az öngondoskodás fontosságával? Biztos, hogy nem. Valójában épp a 30 év alattiak tartják a legfontosabbnak az öngondoskodást, miközben pontosan tisztában vannak az állami nyugdíjrendszer problémáival. A CIG Életbiztosító felmérése szerint a 30 év alatti fiataloknak csak 2,6 százaléka gondolja úgy, hogy elegendő lesz számukra az állami nyugdíj, és a legtöbbjük szerint már évtizedekkel a nyugdíjkorhatár előtt, 35 évnél fiatalabb korában érdemes elkezdeni takarékoskodni.

Egyelőre ugyanakkor a valódi takarékoskodás tekintetében az idősebb korosztály sokkal inkább az élen jár, mint a fiatalok. A 30 év alattiak aránya alig 5 százalék a teljes taglétszámon belül. A pénztártagok között a legnagyobb számban a 45-59 éves korosztály képviselteti magát több mint 43 százalékkal, ennél kicsivel kevesebben vannak a 30-44 évesek, azonban számuk és arányuk egyre kevesebb. Meglepő módon a 60 év feletti pénztártagok – akik legfeljebb csak 5 évig fizetnek a pénztárakba – is többen vannak, mint a 30 év alattiak, 155 ezren.

Az kevésbé meglepő, hogy az idősebb korosztálynak van több megtakarítása, miután nekik több év is állt rendelkezésre a gyűjtéshez. Az MNB adatai szerint egy 30 év alatti pénztártag átlagosan alig több mint 190 ezer forint nyugdíj-megtakarítással rendelkezik. Egy 30-44 év közötti pénztártag megtakarítása átlagosan mintegy 800 ezer forint, egy 45-59 év közöttinek 1,7 millió forint, míg egy 60 év felettinek 2,3 millió forint megtakarítása van önkéntes kasszában.

Nagy érvágás volt a cafeteria megadóztatása

Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke a Magyar Hangnak azt mondta: az utóbbi években tapasztalt létszámcsökkenés részben visszavezethető arra, hogy tavaly megszűnt a cafeteria-rendszerben a nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adókedvezménye, ezért a vállalatok egyre kevesebbet költenek erre.

Slágertermékek: államkötvény és nyugdíjbiztosítás

Részben szintén magyarázatot ad a csökkenésre a jól kamatozó állampapírok megjelenése (várhatóan ugyanilyen hatása lesz a kormány által már bejelentett, és várhatóan idén ősszel megjelenő nyugdíjkötvényeknek is), valamint a nyugdíjbiztosítások terjedése is. Ezt alátámasztják az Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai is: a szervezet felmérése szerint jelentősen nőtt az állampapírokban tartott vagyon mérete, elsősorban a MÁP+-nak köszönhetően, amelyet 1400 milliárd forintnyi értékben jegyzett eddig a magyar lakosság.

Miközben folytatódott az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámában tapasztalható csökkenés, ezzel párhuzamosan a nyugdíjbiztosítások szerződésszáma 19,7 százalékot nőtt 2019 második negyedévében. A befizetések a nyugdíjbiztosításnál 21,6 százalékot növekedtek, míg a nyugdíjpénztárnál 7,5 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Jelenleg közel 300 ezren használják a nyugdíjbiztosítást – arról sajnos nem állnak rendelkezésre adatok, hogy mely korcsoportok milyen arányban kötötték meg. Összességében elmondható, hogy

a nyugdíjcélú megtakarítások közül a nyugdíjbiztosítás a legdinamikusabban növekvő forma, mind a befizetések értékét, mind a taglétszámot tekintve.

A harmadik privát megtakarítás, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) az elmúlt években szintén jelentősen veszített a népszerűségéből: 2013 és 2018 között 170 ezerről 111 ezerre csökkent a tagok száma. A számlákon ma kevesebb mint 475 milliárd forintnyi értékpapír van, kevesebb, mint amennyit a legfrissebb prémium állampapírból jegyzett a lakosság. A NYESZ-ek visszaesésének egyik oka lehet, hogy a számlák jó részét tartós befektetési számlákká (TBSZ) alakították, és hogy sokan állampapírra vagy nyugdíjbiztosításra váltottak.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555