Így számítják a katás vállalkozók nyugdíját 2020-ban

Zubor Zalán

A legtöbb kisadózó egyéni vállalkozó az alacsonyabb összegű, havi 50 ezer forintos KATA-t választja. Azt viszont nem biztos, hogy tudják, hogy ezzel kevesebb, mint a felére csökkenhet a nyugdíjuk azokhoz képest, akik havi 75 ezret fizetnek. A nyugdíj számításakor ráadásul az sem érdekes, mennyi jövedelmük volt valójában a vállalkozásukból.

A KATA-t mostanra nagyjából 400 ezer adózó választja, hiszen ez a befizetett közteher szempontjából az egyik legkedvezőbb adózási forma. Ha valamivel átlagos bruttó bér feletti a bruttó havi bevételünk, máris kevesebbet kell adóznunk katásként, mint az átlagos adófizetőnek.

A főállású kisvállalkozók egy 75 és 50 ezer forintos adózási lehetőség közül választhatnak – függetlenül attól, hogy mekkora a bevételük, minden hónapban egy ilyen fix összeget kell befizetniük. Nem meglepő módon a katás vállalkozók 90%-a az 50 ezres csomagot választja, ami rövidtávon nem is jár negatív következményekkel. A különbséget az jelenti, hogyan számít bele a befizetett adónk az időskori juttatásba.

A nyugdíjnál sem számít, mennyi a bevétel, és ez rossz hír

Az állami nyugdíj összegét alapvetően két tényező határozza meg: a nyugdíjalap, ami a havi jövedelemtől függ, és a szolgálati idő, ami a ledolgozott éveket jelenti. Sajnos a KATA-sok többsége mindkét szempontból hátrányos helyzetbe kerül más adózókhoz képest.

Míg alkalmazottként a tényleges jövedelem értéke számít a nyugdíjalapba, addig a KATA-s nyugdíj számításánál nem a valós keresetet, hanem az egyes fix havi adó alapján törvényileg meghatározott összeget veszik figyelembe.

Ez a főállású, havi 50 ezer forint KATA-t fizetők esetében jelenleg 98 100 forint nyugdíjalapot jelent.

Így a katás adózók nagy része a nyugdíjjárulék szempontjából ugyanabba a kategóriába esnek, mint azok, akik a minimálbérnél kevesebbet keresnek.

Kevesebb szolgálati idő bizonyos katásoknak

Ez azért is gond, mert a nyugdíj számításakor alkalmazni kell az ún. arányos szolgálati időszámítás szabályát. Vagyis a kisebb összegű KATA leegyszerűsítve megrövidíti a szolgálati időt is. Az arányos szolgálati időszámítás szabály szerint, ha a biztosított személy nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ez alapján a havi 50 ezer forint adót folyamatosan fizető kisadózó személy egy szolgálati éve csak 0,61 évnek felel meg.

Ha tehát valaki egész évben katás volt, akkor 365 nap helyett idén csak 222 nap szolgálati időt szerez.

A katások helyzete egyébként az előző évekhez képest is tovább romlott e tekintetben: 2018-ban még 250 napnyi, 2019-ben 231 napnyi, idén pedig már csak 222 nap szolgálati időt szerezhettek.

Mindez várhatóan a nyugdíjminimum összegére lenne elegendő, ami jelenleg 28 500 forint.

És ha 75 ezret fizetünk katásként?

Az állami nyugdíj szempontjából kicsivel jobb a helyzet, ha a 75 ezer forint tételes adózást választjuk. Ebben az esetben nyugdíjjárulék alapját képező kereset (idén változatlanul havi 164 000 forint) még épp magasabb, mint a minimálbér. Így az arányos szolgálati időre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, vagyis egy katás vállalkozóként töltött év alatt 365 nap szolgálati időt szerezhetünk. Ugyanakkor a tényleges jövedelmünk továbbra sem számít bele a nyugdíjunkba.

Az a katás vállalkozó, aki havi 75 ezret fizet be, 40 év munkaviszony után a nettó járulékalap (87 ezer forint) 80 százalékának megfelelő, 70 ezres nyugdíjat kap. Az, aki 50 ezret fizetett, 52 ezres járulékalapból számítva csak 32 ezer forintra számíthat.

Nincs adókedvezmény, mégis megéri

A katás vállalkozók egyedi helyzetben vannak a magyar adófizetők között, hiszen ők szabadon dönthetnek arról, mennyi pénzt hajlandók a saját nyugdíjuk érdekében adóként befizetni az államnak. Azoknak, akiknek a vállalkozása elég jól megy (ne feledjük, a kata összeghatára évi 12 millió forint, vagyis akár az is megúszhatja havi 50-75 ezer forint adóval, aki minden hónapban közel 1 milliót keres), valószínűleg nem okoz gondot a 75 ezres konstrukciót választani a magasabb nyugdíj érdekében.

Kérdés, hogy megér-e plusz 25 ezer forintot, hogy közel 40 ezer forinttal magasabb nyugdíjat kapjunk. Aki hosszú távon katázni szeretne, annak valószínűleg megéri, főleg hogy a két módozatért járó nyugdíj mértéke még jobban elszakadhat egymástól a jövőben.

Akár az 50, akár a 75 ezres verziót választjuk, egyaránt igaz, hogy rendkívül alacsony állami nyugdíjra számíthatunk csak, ezért a KATA mellett muszáj valamilyen nyugdíjcélú megtakarítást indítani.

A nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár és NYESZ katásként talán furcsa választásnak tűnik, hiszen ezek vonzerejét a köztudatban az SZJA-jóváírási lehetőség adja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kisadózó vállalkozóknak egyáltalán ne érné meg ezeket igénybe venni. A hozam már önmagában, az adókedvezmények nélkül is növeli a megtakarításunk értékét, és az elmúlt néhány évben az önkéntes nyugdíjpénztárakban átlagosan bruttó 6-7 százalékos, a nyugdíjbiztosításoknál pedig adott esetben 10 százalék feletti (kamatadó-mentes) hozamokat realizáltak a megtakarítók.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555