Így gyűjthetsz össze milliókat napi két kávé árából

Richter Ádám | Mánia Fitness
Richter Ádám

Ha nyugdíjas korodig minden egyes nap elteszel 500 forintot, akkor akár 20-30 millió forintot is össze tudsz gyűjteni. Ehhez természetesen az is kell, hogy a pénzt ne malacperselyben tárold, hanem keress neki egy hosszútávon jövedelmező befektetést. És ehhez még tőzsdézned vagy kriptovalutát vásárolnod sem kell. Az alábbi cikkben megmutatom, hogyan válhatsz milliomossá egy egyszerű módszerrel, mire nyugdíjba mész.

Napi 500 forint annyit jelent, mint két kávé, fél doboz cigaretta vagy egy drágább csoki. Nem jár hatalmas lemondással, mindössze havi 15 ezer forint. Ennek ellenére ennyi is elég ahhoz, hogy milliomos légy, mire nyugdíjba mész. Persze időben hozzá kell látnod a megtakarítás képzéséhez: mi 21 éves kortól egészen a nyugdíjkorhatárig (65 év) számoltunk. Ha fele ennyi idő alatt akarod összegyűjteni ugyanazt az összeget, akkor értelemszerűen kétszer annyit félre is kell tenned.

Lássuk, mi történik akkor, ha naponta 500 forintot félreteszel, de nem fekteted be sehova:

Ha 21 évesen kezdesz hozzá, akkor néhány éven belül, mire 25 éves leszel, máris lesz 730 ezer forintod. 45 éves korodra több mint 4 milliód gyűlhet össze, és mire nyugdíjba mész, már a 8 millió forintot is megugrottad. (És persze ennél többet is félretehetsz, ha van rá lehetőséged.)

Most biztosan azt kérdezed: és az inflációval mi a helyzet? És igazad van, az inflációt nem számoltuk be, pedig évente 2-3%-ot elvisz a pénzedből. Ezt jelenleg a banki lekötés sem tudja ellensúlyozni az 1% alatti kamataival. Egyértelmű, hogy ezt a pénzt okosabb befektetni egy olyan konstrukcióba, ami infláció feletti hozamot (vagyis pozitív reálhozamot) képes produkálni.

Nézzük meg, mennyi pénzed lenne, ha 2, 4 vagy 6% reálhozamot tudnál elérni! A reálhozam infláció feletti hozamot jelent, vagyis olyan, mintha 5, 7 és 9%-os nominális hozammal számolnánk, amiből aztán kivontuk a 3%-os inflációt.

Ennyi pénzed lenne tehát reálhozamokkal számolva:

Mint látod, a befőttesüvegben évtizedek alatt gyűlik össze 8 millió forint, míg ha befekteted, és mindössze 2%-os reálhozamot érsz el, akkor is 4,6 millió forinttal többet kereshetsz (a költségekkel most nem számolva).

És azt is látni kell, hogy a 2, 4 és 6%-os reálhozamok közt bár látszólag apró a különbség, a végeredményben mégis jelentős az eltérés. Csak 2-2% köztük a különbség,

végösszegben mégsem mindegy, hogy 12, 21 vagy 36 millió forintod lesz napi 500 forintból.

Igen ám, mondják most a szkeptikusok, de reális, hogy valaki hosszú távon infláció feletti hozamokat érjen el? Ahogy a mellékelt ábra mutatja, a kötvény- és részvényalapú befektetések az elmúlt száz évben átlagosan mindig az infláció felett teljesítettek:

Vagyis igen, az infláció feletti hozamok elérhetőek, a pénzed nem fog elértéktelenedni, nem hiába gyűjtögetsz. Már ha jól fekteted be. Befektetés alatt nem kell bonyolult dolgokra gondolni: ha úgyis nyugdíjas korodig akarsz tőkét felhalmozni, akkor optimális befektetés lehet például egy nyugdíjbiztosítás, ami egyszerű és nem kell vele sokat foglalkozni. Befektetési gurunak sem kell lenned ahhoz, hogy fenntarts egy jövedelmező nyugdíjbiztosítást, mert a biztosítóknak dolgozó alapkezelők elvégzik helyetted a mögöttes befektetési műveleteket.

Tudtad? Évi 130 ezret ad az állam

Egy nyugdíjbiztosítás mellé akár évi 130 ezer forint adójóváírást is kaphatsz az állam jóvoltából. Tudj meg többet erről a lehetőségről!

A nyugdíjbiztosítások kötvényekbe és részvényekbe vegyesen fektetnek be, az infláció feletti hozamok tehát elérhetőek általuk. A kérdés már csak az, min múlik, hogy 2, 4 vagy 6%-os reálhozamot érsz-e el. A hozamot nagyban befolyásolja, hogy milyen a kötvény és a részvény aránya a portfóliódban, viszont a hozampotenciál növekedésével a kockázatok is növekszenek. Nem mindegy tehát, milyen befektetést választasz. Sokan inkább az alacsonyabb, de stabil hozamokat preferálják, mintsem az olykor kiugróan magas, ámde nagyon is ingadozó hozamokat.

Az elmúlt 5 évben például így teljesítettek a nyugdíjbiztosítások mögött dolgozó befektetési alapok (kockázati szintek szerint emelkedő sorrendben):

Neked szerencsére nem kell a több száz eszközalapot ismerned, elég azt eldöntened, hogy milyen kockázati besorolás felel meg az elvárásaidnak.

És azt se felejtsd el, hogy minden befektetésnek van költsége, ezt nem tudod elkerülni. Ezzel most nem számoltunk, mivel 65-féle nyugdíjbiztosításnál nagyon sokféle költségmutatót kellene beszámolni (és akkor a többi nyugdíjcélú megtakarításról még nem is beszéltünk). Mindenesetre nem mindegy, hogy a költség évi 0,5 vagy 1,5 vagy 4%-ot visz el a hozamodból. A választás tétje tehát megint csak nagy, a költséget ugyanis előre lehet tudni a Teljes Költségmutatóból (TKM).

Lerántottuk a leplet a költségekről!

39 féle nyugdíjbiztosítás TKM mutatóit gyűjtöttük össze. Kattints a gombra, és nézd meg, melyik a legolcsóbb!

Egy nyugdíjbiztosítás mellé nemcsak alapkezelő szakembert, hanem egy személyes pénzügyi tanácsadót is kapsz, ez a szolgáltatás része. Ha a mi tanácsadóinkhoz fordulsz, akkor ők összegyűjtik neked az összes olyan ajánlatot, amik a te igényeidnek megfelelhetnek. Egy személyes megbeszélés keretében azt is megmutatják, melyiknek mekkora költsége lenne, mi az előnye és hátránya egy-egy választásnak, és minden fontos kérdésre válaszolnak. A döntést viszont rád bízzák, ám ez természetesen nem azt jelenti, hogy utána magadra hagynának. Egy lelkiismeretes tanácsadó életed végéig elkísér.

Jelentkezz be most egy tanácsadásra, és mérd fel a lehetőségeidet! Ez semmiféle kötelezettséggel nem jár, pénzbe nem kerül. Élj a lehetőséggel, azzal nem veszíthetsz.

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

+36 1 585 8555