Hiába indulnak a nyugdíjasszövetkezetek, ha nincs kinek munkát adni

Richter Ádám | Mánia Fitness
Richter Ádám

Nyugdíjasszövetkezetek bevezetésével oldanák meg a nyugdíjproblémát. Hogy mennyire helyettesíti a nyugdíj melletti munka a megtakarítások meglétét, az erősen kérdéses. Elég csak a magyarok egészségügyi helyzetét és a nyugdíjasokkal szembeni előítéleteket szemügyre venni ahhoz, hogy szkeptikussá válj.

Még márciusban írtunk arról, hogy nyugdíj mellett dolgozni nem könnyű. A közalkalmazottaktól elvették a nyugellátást, ha újra munkába álltak, és a versenyszférában is csak havi nettó 125 ezer forintig tarthatták meg a nyugdíjukat. A munkáltatókat sem ösztönözték túlzottan: kizárólag a szochóra járt kedvezmény, de csak 100 ezer forintos bruttó bérig, ami nem valami sok.

Azóta sok minden megváltozott. Júniusban elfogadta az Országgyűlés a közérdekű nyugdíjasszövetkezetek megalakítására vonatkozó törvényt, ami lehetővé teszi, hogy a nyugdíjasok a diákszövetkezetek mintájára, szövetkezeti keretek közt vállaljanak munkát. Így akár heti néhány alkalommal, 4 órában is dolgozhatnak, és a mindenkori minimálbért meg kell kapniuk. A munkabérükből csak 15% SZJA-t kell befizetniük, és ami fontos, hogy emellett a nyugdíjukat is megtarthatják.

A téma hirtelen felkapottá vált, a TV2 a Mokka című műsorában meg is szólaltatta Fiák Istvánt, a DiákÉSZ vezetőjét, illetve Sipos Csaba nyugdíjszakértőnket, még a szövetkezetek megalakítása előtt:

Ahogy a részletek napvilágra kerültek, megjelentek a kritikus hangok is a kezdeményezéssel szemben. Kérdés, hogy egy ilyen szövetkezet képes lesz-e megnövelni a nyugdíjasok munkakedvét, mivel jelenleg csak 6%-uk dolgozik. Mondhatnánk, hogy a jogszabályi környezet nem nekik kedvezett eddig, és ez most megváltozott. Viszont mindez nem indokolja azt, hogy már a 60-64 év közöttiek 79%-a sem aktív, pedig ők még a nyugdíjkorhatár alatt vannak. Az uniós országokban ennek a korcsoportnak átlagosan a fele még dolgozik.

Ez azért lehet, mert a magyarok egészségügyi állapota alul marad az európai átlaghoz képest. A magyar népesség egyharmada kénytelen idő előtt felhagyni a munkával, és erről a legtöbb esetben valamilyen betegség vagy egészségügyi rendellenesség tehet. A munkaképtelenekké váló időseken aligha tud segíteni egy szövetkezet.

A másik probléma, hogy a munkáltatók sok esetben előítéletesek a nyugdíjas dolgozókkal szemben.

A nyugdíjas álláskeresőknek csak 10%-át hívták be interjúra az elmúlt egy évben.

Vagyis legtöbbször esélyt sem adnak nekik, talán attól tartva, hogy az idősek már nem tartanak lépést a korral, és nehéz lenne őket egy modern munkakörnyezetbe integrálni.

Adódik a kérdés, hogy akkor hova fogják őket felvenni dolgozni. A nyugdíjasszövetkezetek szervezői szerint a klasszikus diákmunkákat vehetik át a nyugdíjasok. A diákok többsége csak a nyári szünetben ér rá, ilyenkor két-háromszoros a túljelentkezés, viszont év közben csak az álláslehetőségek 80%-át tudják feltölteni. Elvileg itt jönnének be a képbe a nyugdíjasok, és ez talán még generációs feszültségekhez sem vezetne. Persze, ez majd a gyakorlatban fog kiderülni.

A diákmunkák bizonyos esetekben egészen jól fizetnek, például egy népszerű gyorsétteremláncnál havi nettó 110-120 ezer forint a bérezés. Viszont ezért cserébe teljes munkaidőben dolgozniuk kell, és ezt sok más munkahely is megköveteli a diákoktól.

A nyugdíjasoknak viszont csak 6%-a nyilatkozott úgy, hogy akár teljes munkaidőben is dolgozna.

Többségük inkább részmunkaidőt vállalna. Elképzelhető, hogy bizonyos cégeknél ezzel kizárják magukat a versenyből.

A nyugdíjasszövetkezetek valóban kedvezőbb jogi helyzetet teremtettek a nyugdíjas munkavállalók számára, viszont a korral járó romló egészség és a munkaerőpiac távolságtartó hozzáállása ugyanúgy komoly akadályokat jelentenek. Az is kérdéses, hogy a részmunkaidőért járó csökkentett bér mire lesz elég.

Egy nyugdíjas életében túl sok a kockázati tényező, ami a munka útjába állhat, így a nyugdíjasszövetkezetek valószínűleg nem tudják kiváltani a privát nyugdíjmegtakarításokat. Aki 65 évesen nyugdíjassá válik, még 15-20 évig is élhet, de nem biztos, hogy megőrzi a munkaképességét. Ilyenkor biztosan hasznát lehet venni a nyugdíjcélra félretett pénznek.

Biztos dolgozni fogsz 75 évesen is?

Ha nem akarsz kockáztatni, és inkább biztosra mennél, akkor érdemes utánanézned, hogy milyen lehetőségeid vannak a nyugdíj előtakarékosságok terén. A legtöbben azt hiszik, hogy még ráérnek ezzel, valójában általában máris késésben vannak. Ne ess ebbe a hibába! Írj nekünk, és egy ingyenes tanácsadás keretében felvázoljuk a lehetőségeidet.

Ezt a cikket 109 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, nyugdíjmegtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van nyugdíj előtakarékossággal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555