Harmincketten kapnak egymilliónál is több nyugdíjat

Zubor Zalán

A nyugdíjasok között is nyílik a vagyoni olló, van, aki 50 ezernél is kevesebb nyugdíjat kap havonta, és van, aki kétmillió forintot. A megyék között is jelentősek a különbségek, de az átlagos nyugdíj még az ebből a szempontból legjobban álló Budapesten is csak 154 ezer forint.

A Népszava júniusi közérdekű adatigényléséből derült ki, mekkora eltérések vannak a magyar nyugdíjak között. A Magyar Államkincstártól kapott adatok alapján az olló az utóbbi években kezdett el igazán nyílni, és évről évre nagyobb az eltérés az extrém alacsony és extrém magas állami nyugdíjak között.

A különbségek már korábban is jelentősek voltak, 2014-ben a legmagasabb nyugdíj havi összege 870 ezer forint volt. 2015 januárjában már 1,3 millió forint volt a legmagasabb nyugdíj összege, 2016-ban pedig megjelent az első 2 milliós nyugdíj. 2016-ban még csak öten kaptak egymillió feletti nyugdíjat, mára már az országban 23-an részesülnek luxusnyugdíjban.

Gyakoribb az extrém alacsony nyugdíj

Sokkal magasabb eközben azoknak a száma, akik extrém alacsony nyugdíjból próbálnak élni. 29 ezer olyan idős ember él az országban, akinek havi nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot sem, és közel 17 ezer ember 28.500 forintnál is kevesebb juttatást kap. Utóbbiakról azért elmondható, hogy nagy többségük, 96 százalékuk nemzetközi egyezmény alapján más országban is kaphat nyugdíjat – vagyis olyan idősekről van szó, akik életük nagy részében más országban dolgoztak és fizettek nyugdíjjárulékot. Azonban azoknak, akik 28 500 és 50 000 forint közötti összeget kapnak, 72 százalékuk csak itthon kap ellátást, tehát valóban ebből az összegből kellene havonta megélniük.

A kétmillió nyugdíjas 40 százaléka, 800 ezer ember kap átlagosnak mondható 100 és 150 forint közötti összeget – az országos átlagnyugdíj idén 130 500 forint. További 533 ezer ember nyugdíja 50 ezer és 100 ezer forint között van. A jelenlegi nettó átlagkeresetnek megfelelő, 246 ezer forintos vagy annál magasabb nyugdíjat pedig az idősek kevesebb, mint 13 százaléka kap.

A nyugdíjak szempontjából az egyes megyék között is jelentős különbségek mutatkoznak: a legmagasabb átlagos öregségi nyugdíjat a KSH adatai szerint a fővárosi idősek kapnak, tavaly 154 ezer forint volt a budapesti átlagnyugdíj. A rangsor második helyén jócskán lemaradva áll Fejér megye 134,2 ezer forinttal, a legkevesebbet pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (115,6 ezer forint) a Bács-Kiskun megyében élők (115,9 ezer forint) kapják.

Jön a 72 éves nyugdíjkorhatár?

Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke a Népszavának azt mondta, az időskori megélhetéshez szükséges állami nyugdíjat csak a nyugdíjrendszer gyökeres átalakításával lehetne biztosítani. A NYOSZ vezetője a nyugdíjminimum felemelését, a minimálisan fizethető legalacsonyabb nyugdíj létminimumhoz kötését, illetve az alapnyugdíj bevezetését javasolta.

Az biztos, hogy a jelenlegi felosztó-kirovó rendszerben a mostani összegek sem lesznek sokáig tarthatók. Ezekben az években vonulnak nyugdíjba az 1952 és 1956 között született Ratkó-generáció tagjai, azaz a legnagyobb létszámú korosztály Magyarországon, ezzel rövid idő alatt drasztikusan emelkedik majd a nyugdíjasok aránya a magyar társadalomban az aktív járulékfizetőkhöz képest. Nyugdíjszakértők szerint 2040 körül jön el az az időpont, amikor végleg kimerül a nyugdíjkassza. Ekkor vonulnak nyugdíjba az 1975 körül születettek, vagyis az utolsó nagy létszámú generáció. A nyugdíjrendszert a Portfolio elemzése szerint eddigre csak azzal lehetne stabilizálni, ha 72 évre (azaz a mostanihoz képest 7 évvel) emelnék meg a nyugdíjkorhatárt (ez jelenleg a férfiaknál átlagosan várható élettartamnak felel meg).

Az előtakarékosság a megoldás

Valódi megoldást, különösen a fiatalabb generációk számára valószínűleg csak az öngondoskodás jelent majd. A statisztikák alapján az aktív korúak jelentős része annak ellenére nem gyűjt nyugdíjra, hogy maguk sem számítanak arra, hogy az állami nyugdíj elég lesz a megélhetésre. Biztató ugyanakkor, hogy a fiatalok jellemzően tudatosabbak pénzügyi szempontból, és nagyobb arányban kezdenek el korán nyugdíjra gyűjteni, ha megengedhetik maguknak.

A nyugdíjcélú megtakarítás három legnépszerűbb formája a nyugdíjbiztosítás, a nyugdíj-előtakarossági számla (NYESZ) és az önkéntes nyugdíjpénztár. A nyugdíjbiztosítás tulajdonképpen az életbiztosítás egy formája: rendszeres befizetéseink hozamát, valamint egy biztosítási összeget akkor kapjuk készhez, amikor elérjük a nyugdíjkorhatárt. Az önkéntes nyugdíjpénztár egy olyan számla, ahova a tagok tagdíjat fizetnek, amit a számlát kezelő pénzintézet befektet, és ennek a hozama adja majd később a juttatást.

A nyugdíj-előtakarossági számla hasonlóan működik, kivéve, hogy itt magunk fektethetünk be, megválaszthatjuk, milyen pénzügyi eszközbe fektetnénk a pénzünket, míg a pénztár esetén előre elkészített portfóliócsomagok közül lehet választani, általában 3 csomag közül. Eltérő a két számlatípus költsége is: az önkéntes pénztárnak magasabb, de egyszeri költségei vannak, míg a nyugdíj-előtakarékossági számlánál mindig az egész, számlára befizetett összeg egy hányadát kell befizetni.

Mindhárom megtakarítási formában 20 százalékos adójóváírás kérhető az éves befizetésekre, ennek a támogatásnak az éves maximuma azonban már nem egyforma: a pénztártagok legfeljebb 150 ezer, a NYESZ-használók 100 ezer, a nyugdíjbiztosítást fizetők 130 ezer forintot írhatnak jóvá.

Szakértők szerint érdemes már egészen fiatalon elkezdeni félretenni valamilyen nyugdíjcélú megtakarítás keretében. A K&H Biztos Jövő Indexe szerint, ha valaki 30 éves korában elkezd havi 10 ezer forintot félretenni, akkor nyugdíjasként már 10 millió forintos megtakarítás áll majd rendelkezésére. Ha viszont csak 45 évesen kezd el takarékoskodni, akkor ugyanekkora megtakarításhoz már havi 30 ezer forintot kell félretennie.

Ha kíváncsi vagy, mik a lehetőségeid, és segítséget szeretnél kérni a választásban, akkor itt érdemes körbenézned.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555