Nem szeretnél személyes találkozót? Tanácsadásunk már online is elérhető! Tudnivalók

Hány évesen kezdjek el készülni a nyugdíjba vonulásra?

Az állami nyugdíj mértékével a magyarok nagy része már most is elégedetlen, és egyre többen látják be az előzetes megtakarítás fontosságát. Azzal kapcsolatban azonban sokan tanácstalanok, mikor érdemes ehhez hozzálátni.

Hány évesen kezdjek el készülni a nyugdíjba vonulásra?
kép: Shutterstock

Készpénzes megtakarítása ugyan sokaknak van, az viszont kevés, ha csak annyival készülünk a nyugdíjra, hogy még több készpénzt teszünk ebbe a kasszába. Nyugdíjcélú megtakarításra az infláció feletti hozamot termelő befektetések az ideálisak, mert így megőrizzük a félretett pénzünk értékét, sőt meg is növeljük azt.

Ha a jövedelmünk egy részét mindig valamilyen nyugdíjcélú megtakarításba fektetjük (ez lehet nyugdíjbiztosítás, önkéntes pénztár vagy nyugdíj-előtakarékossági számla is), a nyugdíjba vonulás idejére akár 2-3-szorosára is nőhet a megtakarításunk ahhoz képest, mintha nem fektettük volna be semmibe.

Mennyi pénzt kereshetünk a nyugdíjcélú megtakarításokkal?

A nyugdíjbiztosításokat, önkéntes pénztárakat és nyugdíj-előtakarékossági számlákat eredetileg az állami nyugdíjat kiegészítő szolgáltatásnak tartották, de könnyen lehet, hogy a most aktív járulékfizetők jó része egy-két évtizeden belül már többet kap a privát szolgáltatótól, mint az államtól.

A magyarországi havi medián nyugdíj 119 ezer forintot.

A privát nyugdíjszolgáltatóknál már kisebb rendszeres befizetésekkel is felhalmozhatunk olyan megtakarítást, amivel ennél magasabb járadékunk is lehet.

Egy 2018-as felmérés szerint a most munkavállaló korú magyarok úgy gondolják, átlagosan minimum havi 243 ezer forint kell a kényelmes nyugdíjas évekhez – számoljunk tehát ezzel az összeggel, illetve az árak drágulása miatt kerekítsük fel 250 ezerre.

Meddig és mennyit kell félretenni ahhoz, hogy idős korunkra ennyi jövedelmünk legyen?

A saját fejlesztésű kalkulátorunkat használva, az átlagos hozamokból kiindulva, azt láthatjuk, hogy ahhoz, hogy csak a privát nyugdíjból elérhessük a remélt 250 ezres havi járadékot, nagyjából 36 millió forint kell, hogy legyen a számlánkon közvetlenül a nyugdíjkorhatár elérése előtt. Természetesen ez a legrosszabb forgatókönyv: olyan, mintha nulla állami nyugdíjra számítanánk.

Ez a cél elsőre lehetetlennek tűnik, hacsak nem milliomos az ember, de figyelembe kell venni, hogy a nyugdíjcélú befektetések, így a nyugdíjbiztosítások is kamatoznak, ami évtizedek alatt jelentősen növeli a magtakarításunk összegét (a kalkulátor egy óvatos, átlagban viszonylag könnyen elérhető 6 százalékos éves hozammal, 3 százalékos éves értékkövetéssel és minden nyolcadik évnél 1 év díjszüneteltetéssel számol).

Hány évig kell félretenni?

A kalkuláció alapján, ha például 30 évesen kezdtünk el takarékoskodni, és minden hónapban 23 ezer forintot fektetünk a biztosításba, 65 éves korunkra már 36 millió forint feletti megtakarításunk lehet. Ha ennél is korábban kezdjük el a gyűjtést, még kisebb összeg is elegendő. Például, ha 25 éves korunktól kezdve havi 23 ezer forintot fektetünk be, 40 év múlva már elérhető a 36 milliós nyugdíjtartalék. Minél később kezdjük el a befektetést, annál magasabb havi összeget kell félretennünk, hogy elérjük a kívánt célt: ha például 42 évesen kezdünk csak el gyűjteni, akkor havonta már legalább 60 ezret kell befektetnünk, hogy 36 millió felett legyünk nyugdíjasként.

Tény, hogy a fenti számítás nem teljesen pontos, hiszen nem számol az inflációval, és csak egy feltételezett hozammal számol (ami viszont nagyon óvatos becslésnek mondható), de azt jól mutatja, mennyit számít, hogy mikor kezdünk el tartalékolni.

Adókedvezmény: kis segítség a későn kezdőknek

A számításból szintén kimaradt, de mindenképp meg kell említeni az önkéntes számlákra való befizetések után járó adókedvezményt is: azok, akik fizetnek szja-t, a nyugdíjbiztosítási számlára fizetett összeg 20 százalékát, évente legfeljebb 130 ezer forintot visszaírhatnak az adójukból. Ha maximálisan ki szeretnénk használni ezt a kedvezményt, évente 650 ezer forintot, azaz havonta 54 ezer forintot kell befizetnünk, ami már önmagában rendkívül nagy megtakarítás.

Azonban, ha nem okoz gondot havi 50 ezernél több pénzt félretenni, akkor mindenképp érdemes kihasználni az adókedvezményt. Azoknak, akik még nagyobb jövedelemmel rendelkeznek, pedig megéri kétféle privát megtakarítást is indítani, például a nyugdíjbiztosítás mellé még egy önkéntes nyugdíjpénztári számlát nyitni. Utóbbira a befizetések után maximum 150 ezer forint szja-kedvezmény vehető igénybe, így ha a két számlára egy összeghatár felett fizet az ember (ez összesen havi 100 ezer forint feletti megtakarítást jelent!) összesen 280 ezer forint szja-t spórolhat évente, ami ma a privát nyugdíjért igénybe vehető adókedvezmény maximális értéke.

Az átlagos megtakarító persze ilyen összegeket valószínűleg csak akkor tesz félre, ha későn kezd el megtakarítani, ezért nagyobb havi összeget kell befizetnie, hogy tisztességes járadékot kapjon – nekik némi segítséget jelent a nagyobb összegű jóváírás. Azonban nem érdemes csak ezért halogatnunk a megtakarítás elkezdését: biztonságosabb, ha korán vállaljuk egy alacsony összeg havi befizetését, akkor is, ha így nem tudjuk kihasználni teljesen az adókedvezményt. Bármikor előfordulhatnak váratlan kiadások, ami miatt ideiglenesen fel kell függeszteni a befizetést a privát nyugdíjszámlára. Minél nagyobb a rendszeres összeg, annál nagyobb eséllyel áll elő ilyen helyzet, és minél később kezdünk el félretenni, annál nagyobb problémát jelent például egy-két év nem fizetés.

Összességében a legideálisabb, ha már a 20-as vagy 30-as éveinkben elkezdünk nyugdíjra gyűjteni. 40 fölött sincs még túl késő elkezdeni, de tény, hogy ennyi idősen az adókedvezmény ellenére is valószínűleg jobban fog fájni a havi megtakarítás, mint ha korábban, kisebb összeggel kezdtük volna el.

Személyesen szívesen
elmagyarázunk neked mindent
.

Hogy néz ki nálunk a tanácsadás?

Hogy néz ki nálunk a tanácsadás?

Miért a Grantis?

Miért a Grantis?

Mitől vagyunk függetlenek?

Mitől vagyunk függetlenek?