Hamarabb baj lehet a nyugdíjakkal, mint eddig hittük

Richter Ádám | Mánia Fitness
Richter Ádám

A pesszimistáknak lett igazuk: a magyar állami nyugdíjrendszernek kevesebb ideje lehet hátra, mint azt korábban gondoltuk. Az Állami Számvevőszék tanulmánya jutott arra a következtetésre, hogy már 10-15 év múlva megugorhat a nyugdíjköltségvetés hiánya, és valójában nem érünk rá 2050-ig azzal, hogy megoldást találjunk.

Nemcsak mi mondjuk, hogy baj lesz, hanem már az Állami Számvevőszék kiadványában, a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmány is ezt fejtegeti. Az igen komoly, 20 oldalas elemzés „A második és harmadik nyugdíjpillér szerepe a magyar nyugdíjrendszerben” címmel jelent meg, amit Pandurics Anett (a Corvinus Egyetem kutatója) és Szalai Péter közgazdász jegyez (itt el is lehet olvasni).

A tanulmány szerint a magyar államnak az elmúlt években 4 nagyobb horderejű intézkedése volt, ami a nyugdíj ügyét befolyásolta:

  1. Korhatáremelés. Fokozatosan 62-ről 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. (Esélyes, hogy lesz ez magasabb is, teszem hozzá. Erről itt írtam.)
  2. Magánnyugdíjpénztári átcsoportosítások. A 2011-es hírhedt esetet a legtöbben ismerik, mikor az adófizetők jó része kikerült a magánnyugdíjpénztári berkekből, az ő megtakarításuk az államé lett, az esetleges hozamokat tarthatták csak meg. (Hozzáteszem, 58 ezren tagok maradtak, és mint kiderült, jól is jártak vele – erről írás itt olvasható.)
  3. Korhatár előtti nyugdíj szigorítása. 2013-ban bekeményített az állam, és a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét gyakorlatilag megszüntették, a rokkantnyugdíjasok jogosultságait felülvizsgálták, a szabályokon szigorítottak. Átmenetileg csökkent is a nyugdíjasok száma (igaz, mesterségesen).
  4. Nők 40 kedvezmény. 2011 óta 40 év szolgálati idővel idő előtt nyugdíjba mehetnek a nők. A kedvezmény bevezetése óta 200 ezren éltek a lehetőséggel, ami alaposan megterheli az állami költségvetést (erről itt volt írásom).

Jól látszik, hogy ebből a négy intézkedésből három a nyugdíjrendszer hiányának csökkentésére irányul, vagyis hogy a nyugdíjakat minél kevésbé kelljen hitelből fedezni. Ezek a reformok azonban csak átmenetileg képesek orvosolni ezt a problémát a tanulmány szerint.

A GDP-arányos nyugdíjdeficitet eddig 2%-ra becsülték 2040–2045-ig, viszont nagyon úgy tűnik, hogy 4–4,5%-os hiány is lehetséges tíz évvel korábban, 2035-ben. Ha ez bekövetkezik, akkor ez egy hatalmas lyuk lesz a költségvetésben, amit nehéz lesz más források átcsoportosításával betömni. A tévedés oka az volt, hogy a Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) túl optimistán becsülte meg a társadalom elöregedésének ütemét.

Nyugdíj előtakarékossági formák összehasonlítása

A tanulmány a diagnózis felállítása után végigveszi a probléma megoldását jelentő nyugdíj előtakarékossági formákat, amik jelenleg elérhetőek Magyarországon. A három nyugdíjcélú megtakarítási forma az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás és a NYESZ. Ezekre állami támogatás is jár, amit nagyon sokan nem használnak ki.

Ami a magyarok öngondoskodási kedvét illeti, vannak bőven hiányosságok, és nem az adójóváírás veszni hagyása az egyetlen. Erről egyébként nyugdíjszakértőnk, Sipos Csaba is beszélt a HírTV reggeli műsorában:

Nézzük, milyen konkrét megállapításokat tesz az említett tanulmány az egyes nyugdíjmegtakarítási formák kapcsán!

Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

  • Még mindig a legnépszerűbb a három közül (2015-ben 1,15 millió tagja volt), de a taglétszám folyamatosan csökken.
  • 800 ezren nem vették igénybe az adójóváírást 2015-ben – ez edukációs problémákra utal.
  • A pénztártagok havonta átlagosan 3 ezer forintot fizettek be. Ezzel a mennyiséggel több mint száz évre lenne szükség, hogy egy tisztességes nyugdíj-kiegészítés összejöjjön (ami ~4,8 millió forint).
  • A munkáltatói befizetések 2008-tól 2013-ig folyamatosan csökkentek. Átlag havi 2500-3000 forint érkezik be tőlük pénztártagonként.
  • Kiegészítő információ, ami nincs benne a tanulmányban: mivel nem kötelező tagdíjat fizetni, így 40% feletti a tagdíjat nem fizetők aránya a 25-65 évesek között a Portfolio szerint.

Nyugdíjbiztosítás

  • 193 725 darab nyugdíjbiztosítási szerződés volt életben tavaly (2016) év végén.
  • 2015-ben a nyugdíjbiztosítással takarékoskodók egyharmada nem vette igénybe az adójóváírást (erről itt írtam).
  • Egy szerződő évente 200 ezer forintot fizet be átlagban.
  • A 2015-ig felhalmozott megtakarítások alapján a nyugdíjbiztosítás a nyugdíjon felül átlagosan 10-30%-nyi nyugdíj-többletet jelent havonta. (2017-es, frissebb adatok szerint már 2,5 milliárd forintnyi megtakarítást gyűjtöttek össze nyugdíjbiztosítással a szerződők.)

Nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ vagy NYESZ-R)

  • 2017-re 125 ezer főre csökkent a NYESZ-tulajdonosok száma.
  • Leginkább a felső középosztály választja.
  • Átlagosan 400-500 ezer forintot tesznek félre évente a NYESZ-szel takarékoskodók.

Mi a tanulság?

Az eddigi becslések súlyosan elmérték a számításaikat, és hamarabb gondot fog okozni a nyugdíjak kifizetése, mint azt a többség gondolta volna. Az államháztartás kiadásait csökkenthetik, és az egyéni jólétet növelhetik a privát nyugdíjmegtakarítási programok (amik nem azonosak a magánnyugdíjpénztárral!). Közel másfél millió ember takarékoskodik ezek segítségével. Ezt a számot tovább lehetne (és kellene) növelni, másrészt problémát jelent, hogy a megtakarítók közül sokan csak igen keveset tesznek félre, azt is rendszertelenül. Az adójóváírás jogával sem él mindegyikük, pedig az állam is díjazná az öngondoskodásukat.

Neked mi a terved későbbre?

Te is nyugdíjcélú megtakarításon gondolkodsz? Szívesen beszélgetnél ebben a témában? Írj nekünk, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot.

Ezt a cikket 75 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, nyugdíjmegtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van nyugdíj előtakarékossággal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555