Ha ez így megy tovább, 72 éves korunkig is dolgoznunk kell

Zubor Zalán

Minden korábbi generációnál több évet dolgoznak le, mégis alig lesz nyugdíjuk a mostani 20-40 éves aktív keresőknek, legalábbis ha maradnak a jelenlegi tendenciák. Számítások szerint már a közeljövőben 72 évre kéne emelni a nyugdíjkorhatárt, a gond csak az, hogy már az ennél fiatalabbak között is sokan vannak, akik egészségi állapotuk miatt nem tudnak dolgozni.

Júliusban vészjósló adatokat tett közzé a magyar társadalom elöregedéséről az Európai Bizottság statisztikai főigazgatósága, az Eurostat. A prognózis szerint, ha a jelenlegi születési és halálozási ráta hosszú távon fent marad, 2055-re már 9 millió alá süllyed Magyarország népessége, 2100-ra pedig már csak 7,9 millió lesz az ország lakossága. Ennél is súlyosabb problémát jelentene a társadalom elöregedése: 80 év múlva 100 munkaképes korú emberre 55-60 hatvanöt évesnél idősebb ember jut majd. Ha ez bekövetkezik, a nyugdíjrendszer már jóval azelőtt összeomlik, mint hogy az eltartottsági ráta elérné a fenti arányszámot.

Ahhoz, hogy elképzeljük, hogy egy 50-60 százalék körüli eltartottsági arányszám milyen hatással lehet a nyugdíjakra, elég csak azt figyelembe venni, hogy jelenleg csak 25 és 30 között lehet a magyar társadalom függőségi rátája, miközben az állami öregségi nyugdíj sokszor már most sem elég a megélhetéshez: 2019-ben az átlagos havi nyugdíj alig haladta meg a 130 ezer forintot.

Fenntarthatatlan a nyugdíjrendszer

Magyarországhoz hasonlóan az elöregedés egész Európában súlyos problémát jelent. Míg ma az EU lakosságának 11 százaléka 65 év feletti, addig 2100-ra már 31 százaléka tartozik majd ehhez a korcsoporthoz. Ráadásul a 80 évesek vagy annál idősebbek aránya, míg 2018-ban csupán 6 százalék volt, addig 2100-ra már a teljes népesség mintegy 15 százaléka lesz 80 éves vagy annál idősebb. Ezzel az eltartottsági ráta 57%-os lesz, vagyis 100 munkaképes korú emberre 57 idős jut majd.

A kirovó-felosztó nyugdíjrendszer (illetve csaknem minden hasonló állami ellátás, például a tb, a gyes vagy a táppénz) fennmaradása azon múlik, hogy az aktív keresők befizetései fedezni tudják az idősek ellátását. A befizetések mennyiségének növelésének egyik módja a nyugdíjkorhatár emelése. Ezzel az emberek több évet töltenek a munkaerőpiacon, és miközben kevesebb évet töltenek nyugdíjasként. A magyar állam már alkalmazta a sávos korhatáremelést, azonban már a legújabb, 65 éves nyugdíjkorhatár sem tűnik fenntarthatónak. A Portfolión közzétett elemzés szerint már 2050-re 72 évre kéne emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta fenntartható legyen.

Nem megoldás a korhatáremelés

A nyugdíjkorhatár emelése önmagában semmiképp nem jelenthet megoldást, különösen Magyarországon, ahol a 65 évesek egészségi állapota a fejlett országok viszonylatában igen rossz. Korábbi kutatások szerint a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2, a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban – és ebben benne vannak azok is, akik még 65 éves kor alatt mentek nyugdíjba.

A Tárki 2014-es Társadalmi Riport című kiadványában ennél is alacsonyabb számokat mért: eszerint az egészségben várható évek száma a férfiaknál 58,7, a nőknél 60,9 év. Ezzel összefügg, hogy a nyugdíjkorhatár felé közelítve jelentősen romlik a magyar férfiak és nők készségszintje és erőnléte.

Nemzetközi mérések szerint a magyar 50-69 éves népesség egészségi állapota a legrosszabbak között van európai összehasonlításban.

Az egyes szubjektív tesztekben a magyar eredmények rosszabbak, az objektív tesztekben (tüdőkapacitás, általános erőnlét) pedig az utolsók között végzett Magyarország, ahol a különböző krónikus betegségek és az elhízás mellett a depresszió is kiemelt problémának bizonyul az idősebb korosztályokban.

Már a 40 év szolgálati idő is sok

Mindezzel összefügg, hogy bár a jelenlegi szabályozások szerint a nőknek 40 év szolgálati idő után lehet nyugdíjba menni, a korábbi évtizedekben ennél kevesebb munkával töltött év volt jellemző. A KSH adatai szerint 2016-ban az öregségi nyugdíjban részesülők egyharmadának (32 százalék) volt csak meg a legalább 40 év szolgálati ideje.

A nyugdíjasok 28 százalékának 35 és 39 év közötti szolgálati ideje, 40 százalékuknak pedig 35 év munkaviszonya sem volt, 14 százalék pedig 25 évnyi szolgálati időt sem töltött ki.

Az apadó nyugdíjkassza kiigazítására a nyugdíjkorhatár emelése mellett alternatív megoldásként felmerül még a fizetendő nyugdíjhozzájárulás megemelése, a foglalkoztatottság növelése például a nők munkapiaci aktivitásának növelésével, illetve újfajta adók bevezetése, amivel a nyugdíjkassza hiányai lehetne fedezni. Igazán súlyos esetben pedig egy olyan intézkedést is bevezethet az állam, ami a meglevő nyugdíjasoknak is fájna, szolgálati időtől függetlenül. A törvények csak a szolgálati évek után járó nyugdíjat garantálják, azt nem, hogy milyen összegű ellátás jár a ledolgozott évek után. Emiatt semmilyen jogszabályba nem ütközne, ha csökkentenék az öregségi ellátás összegét.

Te hogyan készülsz fel a korhatáremelésre?

Mivel minden jel arra mutat, hogy a jövőben semmi nem garantálja, hogy a nyugdíjasok méltányos állami ellátást kapjanak, mindenképpen érdemes utánanézni a magán-megtakarításoknak. A nyugdíjas évekre legjobban az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás vagy nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) segítségével készülhetünk fel, ezeknek a konstrukcióknak ma már széles kínálata érhető el a magyar piacon is.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555