Ezért ne az adókedvezmény alapján válassz nyugdíjcélú megtakarítást

Gyimesi Henriett

Ha gondolkoztál már azon, hogy félretegyél a nyugdíjas éveidre, minden bizonnyal hallottál már arról is, hogy vannak kifejezetten erre a célra használható megtakarítási eszközök. Ahogy sokak számára, úgy biztosan neked is kecsegtető lehet az ezek mellé járó 20%-os adókedvezmény. Azonban a különböző lehetőségek esetében eltérő a visszaigényelhető összeg maximuma, ami elbizonytalaníthat azzal kapcsolatban, hogy melyikkel járhatsz a legjobban. De tényleg akkora különbséget jelent ez a valóságban?

Egyre többen látják be manapság azt, hogy demográfiai krízis hatására az állami nyugdíjrendszer egyre kevésbé fenntartható, éppen ezért az öngondoskodás szerepe felértékelődik. Az állam is látja ezt a problémát, éppen ezért igyekszik ösztönözni azt, hogy aki csak tud, félretegyen az időskorára. Ez az oka annak is például, hogy adókedvezményt ad azoknak, akik az elérhető nyugdíjcélú megtakarítási eszköz egyikével gyűjtenek az időskoruk anyagi biztonsága érdekében. Arra azonban fontos figyelni: ez nem jár automatikusan, minden évben az adóbevalláskor kell igényelni.

A három nyugdíjcélú megtakarítási eszköz és az adójóváírás különbségei

Jelenleg Magyarországon azok számára, akik nyugdíjcélú megtakarítást terveznek, háromféle államilag elismert és támogatott eszköz áll a rendelkezésükre:

  • az önkéntes nyugdíjpénztár,
  • a nyugdíjbiztosítás,
  • valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ).

Bár mindhárom esetben az éves befizetések 20%-a igényelhető vissza adóbevalláskor, erre nyugdíj-előtakarékossági számla esetében 100 ezer forintig, nyugdíjbiztosítás esetében 130 ezer forintig, míg önkéntes nyugdíjpénztár esetében 150 ezer forintig van lehetőség évente. Emellet pedig, ha valaki több nyugdíjcélú megtakarítási eszközzel is takarékoskodik időskorára, összesen évente 280 ezer forintnyi adókedvezményt vehet igénybe.

Ugyan első ránézésre ez akár olyan különbségnek is tűnhet, ami alapján megéri az egyik eszközzel szemben a másik mellett dönteni, a valóságban mégsem jelent akkora eltérést.

A visszaigényelhető adó maximumának különbségei

Amikor az adójóváírás különbségeit vetjük össze az egyes nyugdíjcélú megtakarítások esetében, érdemes látni azt, milyen éves befizetés után jár az adókedvezmény maximuma. Ezeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze a különböző megtakarítási formák tekintetében:

Látható tehát, hiába az önkéntes nyugdíjpénztárral realizálható a legmagasabb adójóváírás (150 ezer forint), ehhez éves szinten 750 ezer forintos, vagyis havi szinten 62 500 Ft-os megtakarítást kell befizessünk. A nyugdíjbiztosítás esetében, hogy jogosulttá váljunk a maximum 130 ezer forintos adókedvezményre, havi szinten 55 ezer forintot, de a sorban legkevesebbnek számító, évi 100 ezer forintos maximum adókedvezménnyel járó nyugdíj-előtakarékossági számla esetében is havi szinten 42 ezer forintot kellene befizetnünk.

Ezzel szemben felmérések szerint egy átlagos megtakarító havi 20 ezer forintot fizet be nyugdíjmegtakarítás céljából az általa választott eszközbe, ez éves szinten 240 ezer forintot jelent tehát. És hogy ez mekkora adókedvezményt jelent, ha a 20%-kal számolunk? Mind a 3 eszköz esetében 48 ezer forintot. Ez tehát azt jelenti, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások után járó adókedvezménnyel érdemes élni, azonban a maximum visszaigényelhető összeg különbségeit a gyakorlatban a megtakarítók nem igazán érzékelik, ezért nem is érdemes csak erre alapozni a választást. Ugyanakkor van lehetőség arra, hogy maximálisan kihasználd az adókedvezmény adta lehetőségeket, erről egy korábbi cikkünkben írtunk.

Vannak tényezők, melyeket azonban érdemes átrágni

Bár a megtakarítás miértje mind a három esetében azonos, azonban eltérő igényekhez igazodnak a hogyan tekintetében.

Ugyan az önkéntes nyugdíjpénztárral és a nyugdíjbiztosítással hasonlóan befektetési portfóliókban kamatozhatnak a befizetések, míg az első esetében maximum 3-5 opció választható, amelynek többsége állampapír-túlsúlyos, addig utóbbi esetében ennek többszöröséből válogathatunk, ráadásul az eszközök tekintetében is változatosabbak, így nagyobb a mozgástér. A nyugdíj-előtakarékossági számlát ezzel szemben az igazán hozzáértők választják: itt a megtakarítónak kell összeállítania és kezelni a saját befektetési portfólióját.

Számos olyan szempont van, amit fontos mérlegelni akkor, amikor nyugdíjcélú megtakarításban gondolkozol. Érdemes lehet például utánajárnod, milyenek voltak a hozamteljesítmények az elmúlt években a különböző eszközök esetében, vagy annak, milyen költségeid lesznek majd. Az is befolyásolhat, milyenek a begyomásaid egyes szolgáltatókkal kapcsolatban, mennyire jellemző esetükben az ügyfélközpontúság, a szolgáltatásukkal kapcsolatban a rugalmasság. Mindemellett olyan tényezőket is ajánlott mérlegelned, hogy milyenek a szerződési feltételek, vagy milyenek az öröklési szabályok.

Láthatod tehát, az viszont nem mindegy, melyik mellett döntesz

Bár az adókedvezmény maximumának eszközönkénti eltérése, mint láthattad, nem sokat nyom a latba abban a tekintetben, hogy melyik megtakarítási formával jársz jobban, azonban más különbségeket érdemes összevetni, mielőtt választasz. A döntés előtt jól jöhet, ha olyan szakértő segítségét kéred, aki otthon van a témában, ezáltal pedig hasznos tanácsokat tud adni azzal kapcsolatban, számodra melyik megoldás lesz a legmegfelelőbb.

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

+36 1 585 8555