Ezek a leggyakoribb kérdések a nyugdíj-megtakarítások kapcsán

Zubor Zalán

Több mint másfél millióan használják a privát nyugdíj-előtakarékosságokat az országban, mégis sok a félreértés körülöttük. Megválaszoltuk a leggyakoribb kérdéseket.

A három, az állam által elismert és adókedvezménnyel támogatott nyugdíjcélú megtakarítás Magyarországon: a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Az alábbiakban ezekről lesz szó vegyesen, illetve a magánnyugdíjpénztárról is szót ejtünk, ami egy különálló megtakarítási forma volt.

Nem kell többet nyugdíjjárulékot fizetnem?

A nyugdíj-előtakarékosságok lényege, hogy a személyes számlánkra (vagy számláinkra) a nettó bérünkből fizethetünk be. Az állami nyugdíjkasszába továbbra is ugyanannyi járulékot fizetünk. Ebből következik, hogy a nyugdíj-előtakarékosságokba való fizetés nem befolyásolja, hogy később mekkora állami juttatást kapunk.

Egyszerre többet is indíthatok?

Szintén nincs akadálya annak, hogy egyszerre többféle nyugdíj-előtakarékossági számlánk legyen, feltéve, ha van elég bevételünk a befizetésekre. Sőt, adózás szempontjából optimális is lehet, ha egyszerre kettő vagy három különböző megtakarítási számlára is fizetünk. A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy az éves nyugdíjcélú befizetés 20 százalékát visszaigényeljük a személyi jövedelemadónkból, de csak egy bizonyos értékhatárig. A három megtakarítási formára különböző értékhatárok vonatkoznak, és a jóváírható összeg összeadódik (ismét egy értékhatárig).

Az önkéntes nyugdíjpénztár esetén évente legfeljebb 150 ezer forint, nyugdíjbiztosításoknál 130 ezer forint, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) esetén 100 ezer forint adó írható jóvá, összesen pedig legfeljebb 280 ezer forint szja spórolható meg évente.

Csak az adókedvezményért éri meg?

Bár az említett szja-kedvezmény valóban jó érv a nyugdíj-megtakarítások mellett, de nem csak ezért éri meg így félretenni. A nyugdíjbiztosítások hozama önmagában is jó érv a megtakarítás mellett. A vezető hazai biztosítóknál 2015 és 2018 között bőven kétszámjegyű volt a nyugdíjbiztosítások 3 éves átlaghozama, volt olyan portfólió, ahol a növekedés a 20 százalékot is meghaladta. Ez persze nem jelent reálhasznot, hiszen a hozamból még levonandó az infláció és a biztosítás különféle költségei (alapkezelési díj, kezelési költség). Ezzel együtt is

jobb hozamkilátásokkal kecsegtet egy nyugdíjbiztosítás vagy egy önkéntes nyugdíjpénztár, mint például bankszámlán tárolni a megtakarításunkat.

A banki kamatok az utóbbi években rendkívül alacsonyak voltak, és ez valószínűleg a jövőben sem változik jelentősen. Manapság legjobb esetben, lekötött összeg esetén is, legfeljebb 2 százalék körüli kamatra számíthatunk (ez után ráadásul kamatadót is kell fizetni), ami aligha elég arra, hogy az infláció mellett is megőrizze az értékét a megtakarításunk.

A hozam miatt tehát azoknak is megéri nyugdíjra félretenni, akik nem fizetnek SZJA-t, például a katás vállalkozóknak.

Bár az értékpapír-árfolyamokhoz kötött hozam kockázatos lehet, ezen enyhíthet a nyugdíjbiztosításoknál elérhető úgynevezett céldátum-megközelítéses modell. Ez azt jelenti, hogy nem kell minden életszakaszban ugyanolyan portfóliókat tartanunk, ehelyett a tanácsadóink eleinte kockázatosabb portfólióelemekbe fektetik a befizetett tőkét, a magasabb hozamot célozzák be, majd a kijelölt céldátumhoz közeledve már egy kockázatkerülőbb portfóliót alakítanak ki, amely segít megőrizni az addigi hasznot.

Mi van, ha emelik a nyugdíjkorhatárt?

A legtöbb nyugdíjcélú megtakarítási konstrukcióval a nyugdíjba vonuláskor férhet hozzá az ember a megtakarításaihoz és a kamatokhoz. Vagyis ha időközben emelkedik a nyugdíjkorhatár, akkor csak később kaphatjuk meg a megtakarításunkat is. A nyugdíjbiztosítás ebből a szempontból kivételnek számít, ugyanis a szerződésekben nem a nyugdíjba vonulást, hanem az adott évben aktuális nyugdíjkorhatár elérését rögzítik a kifizetés feltételeként. Vagyis aki most köt biztosítást, az akkor is 65 évesen kaphatja meg a befektetett pénzét, ha időközben 70 évre emelik a nyugdíjkohatárt.

Ez a fiatalok számára kedvező opcióvá teheti a nyugdíjbiztosítást, hiszen a társadalom elöregedése miatt jó eséllyel emelkedni fog az állami nyugdíjkorhatár a következő évtizedekben, így ők már a hivatalos nyugdíj előtt kaphatnak privát juttatást.

Elveheti az állam?

A kötelező magánnyugdíjpénztárak megszűntetése óta sokan tartanak attól, hogy esetleg a privát nyugdíj-előtakarékosságokban tartott megtakarításokat is „államosítják”, azok átkerülhetnek az állami nyugdíjkasszába vagy az államháztartásba. Ez a félelem alaptalan, hiszen alapvetően különbözik a két konstrukció: a kötelező magánnyugdíjpénztár gyakorlatilag egy speciális adó volt, az állam előírta, hogy a munkáltatók a bejelentett bérek után fizetett adó egy részét a pénztárakba utalják. 2011-ben az állam ezt az összeget rendelte vissza a költségvetésbe, ha nem nyilatkoztak róla a munkavállalók, hogy maradnának a magánnyugdíjpénztárakban.

A három privát megtakarítás ettől alapvetően különbözik, ugyanis a számlákra nem adót fizetünk, hanem a saját nettó jövedelmünkből utalhatunk. A számlákon levő összegek ebből a szempontból hasonlítanak a bankbetétekre, efelett a pénz felett az államnak semmilyen törvényes úton nem rendelkezhet.

Ezt a cikket 140 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555