Ez vár a jövő nyugdíjasaira 20-30 év múlva az állam szerint

Richter Ádám

A jövő évi költségvetés egyik mellékletéből kiderül, mennyire tartja az állam fenntarthatónak a nyugdíjrendszert, és hogy milyen jövő vár azokra, akik aktív éveik közepén vannak.

A nyugdíjasokra a válság idején is költ az állam. Ahogy egy múltkori cikkünkben megírtuk, a nyugdíjasok jövőre is megkapják a januárban szokásos 3%-os nyugdíjemelésüket. Ezzel az átlagnyugdíj 148.000 forintra nőhet.

De a nyugdíjasoknak jön most emellé egy kis plusz pénzügyi segítség, igaz egyszeri juttatásokról van szó. Érkezik a 13. havi nyugdíj, ami egyhavi nyugdíjat jelent négy részletben kifizetve. A kormány optimista, és a nyugdíjprémiumot is belengette. Ehhez az kell, hogy az éves GDP-növekedés több legyen 3,5%-nál. A kormány 4,8%-ot vár, ebben az esetben valóban járhat a prémium a nyugdíjasoknak.

Ha mindent egybevetünk, ezek az egyszeri juttatások 115.000 Ft extra nyugdíjat jelentenek egy átlagos nyugdíjasnak.

Ez a havi 9500 Ft-os plusz kis összeg egy nyugdíjasnak, de nagy összeg az emberiségnek – vagy legalábbis a magyar társadalomnak, hogy Neil Armstrong híres szavait fogalmazzam át.

Ahogy azt a 2021-es központi költségvetési tervezetből megtudhatjuk, öregségi nyugdíjakra 3400 milliárd forintot tervez költeni az ország jövőre, ezen felül a 13. havi nyugdíj első részlete 77 milliárdba fog kerülni, de a költségvetés 53 milliárd forint céltartalékot is képez az esetleges nyugdíjprémiumnak.

Meddig mehet ez így tovább?

Rengeteg pénzről van szó, és mint tudjuk, a pénzt az adófizetők adják, akikből egyre kevesebb van, köszönhetően az olyan demográfiai folyamatoknak, mint az elvándorlás vagy elöregedés. Eközben az emberek egyre tovább élnek, ami szerencsés fejlemény, csak legyen, aki eltartsa őket.

Adódik tehát a kérdés, hogy meddig fenntartható ez a rendszer így, ebben a formában. Kivételesen az állam is szentelt ennek figyelmet a költségvetési terv mellékletében, igaz mindössze egy szűk oldalnyit, és megvizsgálták a fenntarthatóság kérdését a nyugdíjak és az egyéb társadalmi kiadások ügyében, mint az oktatás és az egészségügy.

Ebből a rövid, de tanulságos dokumentumból így is megtudhatjuk, hogy 2020-ban az állami nyugdíjkiadások a GDP (vagyis az ország által egy év alatt megtermelt érték) 8,4%-át tették ki. Ennél csak oktatásra költünk többet (már ami a társadalmi kiadásokat illeti), amire a GDP 10,3%-át fordítottuk.

Ami ezután jön, az már csak becslés, ugyanakkor tanulságos, hogy az állam milyen jövőt lát maga előtt. Szerintük a nyugdíjkiadások stabilan emelkedni fognak a GDP arányában, míg végül 2050-ben, vagyis 30 év múlva megelőzik az oktatásra fordított kiadásokat (12,1% vs. 11,3%). Az állam szerint abban 2070-ig, vagyis a következő 50 évben sem lesz változás, hogy nyugdíjra többet kell majd költenünk, mint a tanulni vágyó fiatalokra.

A nyugdíjakhoz nyugodtan adjuk hozzá az egészségügyi kiadásokat, mert az sem titok, hogy az egészségügyet legnagyobb arányban a nyugdíjasok veszik igénybe. Az oktatás így már jócskán alulmarad.

Miből lesz nyugdíj, ha kevés a fiatal?

Ez azért veszélyes spirál, mert ha nincs elég szakképzett fiatal – ha csökken az oktatás támogatása, vélhetően az ő számuk is megfogyatkozik –, akkor nem lesz elég adófizető, akiknek a béréből vonni lehet a nyugdíjjárulékot, amiből aztán a nyugdíjasok nyugellátást kaphatnak.

Az első lépés persze az, hogy szülessen elég gyerek, aki aztán iskolába járhat. Mindannyian ismerjük a fogyatkozó gyermekvállalási kedvet az elmúlt évtizedekből. Éppen ezért érdemes megjegyezni, hogy az állam előrejelzése ilyen szempontból optimista: ők úgy értékelik, hogy a családalapítási ösztönző intézkedések sikeresek lesznek, és így „a teljes termékenység markáns (a teljes termékenységi szint 2,1-re történő) emelkedése” miatt a GDP emelkedése is jelentősebb lesz.

Vagyis az egész számítás ott áll vagy bukik, hogy sikerül-e az egy szülőképes korú nőre jutó 2,1 gyerek szintjét elérni. Tegyük hozzá, hogy ez az arányszám most 1,5. Innentől mindenki maga döntse el, hogy reális-e ez a célkitűzés.

Az állam is a privát nyugdíjra ösztönöz

Ha nem bízol a nyugdíjrendszerben, illetve a nyugdíj mértékével amúgy sem vagy elégedett, akkor célszerű elgondolkodnod egy nyugdíj-előtakarékosság elindításán. Ezek olyan megtakarítások, amik a nyugdíjkorhatár eléréséig tartanak, és a nettó bevételedből kell őket fizetned. Éppen emiatt semmi közük a megboldogult magánnyugdíjpénztárakhoz, amikbe a bruttóból kellett fizetni.

Ha nyugdíj-előtakarékosságot indítasz, és fizetsz szja-t, akkor az állam 20% adójóváírást ad az egy év alatt félretett pénzed után. Annyi a kikötés, hogy ez évente legfeljebb 100-150.000 forintos adójóváírás lehet.

Az állam nem véletlenül adja ezt a támogatást. Ezt persze nem mondják ki, de ők is tudatában vannak annak, hogy hosszú távon nem győzik majd a nyugdíjak kifizetését, legalábbis nem olyan mértékben, hogy az kielégítő legyen. Éppen ezért tehermentesíti őket, ha valaki privát módon is félrerak.

Gondolhatod azt, hogy hol van még 2040 vagy 2050. De az az igazság, hogy a nyugdíj-előtakarékosság egy hosszú távú megtakarítás, amit legalább 10 évig érdemes fizetgetni. Gondolhatod azt 40-es, 50-es éveidben, hogy ráérsz még, de valójában 40 körül már nagyon is sürgető lenne, hogy megtakarítás után nézz. Ha lépni szeretnél, nálunk egyszerűen megteheted.

Ezt a cikket 98 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555