Európa többsége kénytelen lesz nyugdíjkorhatárt emelni

Richter Ádám | Mánia Fitness
Richter Ádám

Eldőlt: 67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt Németország, Franciaország, Spanyolország és Dánia. Várhatóan az egész EU-ban hasonló változások lesznek. A demográfiai helyzet miatt a nyugati országok kényszerpályán mozognak, és a nyugdíjak fenntarthatóságára egyelőre nincs jobb ötletük a korhatáremelésnél.

Ha egyre tovább élnek az emberek, a születésszám viszont csökken, akkor értelemszerűen egyre több a nyugdíjas, akiket már nem 5-10 évig, hanem akár 10-20-30 évig is el kell tartani. Ehhez rengeteg pénz kell, nem csoda, hogy a fejlett nyugati országok eladósodottsága dollármilliókkal nőtt emiatt. Élhető nyugdíjat még így is nehéz biztosítani, ilyenkor nagyjából két út áll egy ország előtt: vagy adókat és járulékokat emelnek, vagy korhatáremeléssel csökkentik a nyugdíjra jogosultak körét. Úgy tűnik, most épp az utóbbi eszközzel próbál élni Európa nagy része (és a kontinensen kívül például az USA).

A franciák, a németek, a spanyolok és a dánok a következő 5-10 évben fokozatosan

67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt

a mostani 65-ről. A britek is kénytelenek lépni, már csak a Brexittel összefüggésbe hozható gazdasági visszaesés is erre szorítja őket, és náluk már a 70 éves korhatár is felmerült, a brit közéletben ez jelenleg is vitatéma. Nagy-Britanniában azzal is számolnak, hogy az 1986 után születők többsége 90 éves koráig is élhet, ezért ha 70 évesen mennek nyugdíjba, még így is 20 évig kell nekik nyugellátást folyósítani.

A születéskor várható élettartam dinamikus növekedése miatt több országban – köztük a briteknél is – felmerült, hogy ehhez kötnék a nyugdíjkorhatárt is. Vagyis nem fixálnák az életkort, hanem mindig attól tennék függővé a korhatárt, hogy átlagosan hány évig élnek az emberek. Így a nyugdíjban töltött évek száma elvileg nem változna, csak későbbre tolódna a visszavonulás ideje. Hogy néhány európai példát mondjunk, Finnországban, Olaszországban, Görögországban, Portugáliában és Szlovákiában is ez a terv. A csehek ennél is tovább mentek: fixen, évente két hónappal növelik a korhatárt.

Így fest Európa jövője

A Finn Nyugdíjközpont (Finnish Centre for Pensions) összegyűjtötte a jelenlegi európai nyugdíjkorhatárokat, illetve hogy hány évvel nőnek a következő években. Ezek alapján kimutatták azt is, hogy 2050-ben hogyan fog kinézni Európa nyugdíjtérképe:

nyugdíjkorhatár az EU-ban, 2050

 

Mint látható, Svédország és Norvégia kivételével mindenhol 64 év felett alakulhatnak a nyugdíjkorhatárok, sőt a 70+ év sem ritka. Magyarország esetében szerényen 65-66 évet tippelnek, ami érthető, mert nálunk egyelőre nincs szó további emelésről. Jelenleg is egy korhatár-emelési fázisban vagyunk, ami fokozatosan, felmenő rendszerben történik (2022-re válik egységessé a 65 éves magyar korhatár). Ettől még nincs kizárva, hogy 5-10 év múlva kénytelen lesz újabb emelést kezdeményezni az ország vezetése – előbb 67 évre, később esetleg relatív módon, a születéskor várható élettartamhoz kötötten. Pesszimistának tűnhet, hogy ezt mondjuk, de

a korhatáremelés elkerülhetetlennek látszik Magyarországon is.

Aki olvasta a múltkori, Nők 40 intézkedésről szóló cikkünket, az tudja, hogy a realista beszél belőlünk. A törvényhozás 2011-ben egy aprónak tűnő engedményt tett a 40 évet ledolgozó nőknek, aminek mostanra súlyos következményei lettek: 200 ezer nő vonult korkedvezménnyel nyugdíjba, ami idén már 234 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. Egy nagyvonalú gesztusért nagy árat kell fizetni, ha nyugdíjakról van szó. Ha bevezetnék a Férfiak 40-et, akkor ezt az összeget minimum meg kellene duplázni.

Így függetlenedj a nyugdíjkorhatártól

Az adó- és járulékemelés, illetve a nyugdíjkorhatár kijjebb tolása mellett létezik egy hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldás is, amit öngondoskodásnak hívnak. Ez azt jelenti, hogy az emberek saját maguk számára teremtik meg azt a privát nyugdíjalapot, ami lehetővé teszi, hogy idősen is teljes életet élhessenek. Ezzel az államot is tehermentesítik, mert bár állami segítséggel, de magánúton tesznek félre pénzt. A saját vagyonukkal gazdálkodnak, és nem a közösbe fizetnek be még többet.

Szerencsére már Magyarországon is van erre lehetőség. Az állam háromféle nyugdíj előtakarékossági megoldást támogat SZJA-jóváírással, melynek összege évente akár 130-150 ezer forint is lehet (az éves befizetések függvényében). Ez a három megtakarítási forma

  • az önkéntes nyugdíjpénztár,
  • a NYESZ
  • és a nyugdíjbiztosítás.

Ezeknél minimum 10-20 éves távokban érdemes gondolkodni. A felhalmozott privát nyugdíjtőkét a nyugdíjkorhatár elérésekor lehet felvenni (bizonyos megkötésekkel korábban is hozzá lehet férni, de erről majd máskor). A nagy kérdés viszont az, hogy melyik nyugdíjkorhatár érvényes: a mostani vagy a mindenkori (jövőbeni)? A három lehetőség közül

egyedül a nyugdíjbiztosítás rögzíti a szerződéskötéskor életben lévő nyugdíjkorhatárt,

így aki ezt választja, az minden jövőbeli emeléstől függetleníti magát. A másik kettőnél előfordulhat, hogy csak 67-70 éves korodban férsz hozzájuk (ha a törvény időközben így módosul).

Neked is lépned kell

Ha te sem várod a csodát további korengedmények formájában, és el akarod kerülni, hogy 67 vagy 70 évesen menj nyugdíjba, akkor itt a lehetőség, hogy tégy érte. Írj nekünk, és első körben felmérjük a lehetőségeidet, hogy tudd, mik az opcióid. Ez teljesen ingyenes a számodra, és semmiféle kötelezettséggel nem jár.

Ezt a cikket 95 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, nyugdíjmegtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van nyugdíj előtakarékossággal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555