Érdemes-e a nyugdíj-megtakarításomat a tőzsdére alapozni?

Zubor Zalán

A mostani árfolyamesések közben nehéz elhinni, de a tőzsdén nagyon is sokat lehet keresni: a magyar tőzsde például évi 14%-ot nőtt közel 30 éven keresztül, ami igen kimagasló hozam. Természetesen a veszélyei is ugyanígy megvannak. Megmutatjuk, hogyan használd ki okosan a tőzsde előnyeit, ha a nyugdíjadra gyűjtesz.

Az elmúlt néhány évben világszerte rendkívüli mértékben emelkedtek a tőzsdék, a globális trendből a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) indexe, a BUX sem lógott ki. A 2019-es évet például közel 18 százalékos növekedéssel zárta a magyar értéktőzsde, ami ugyan elmaradt a legnagyobb tőzsdék szintjétől (az amerikai S&P 500 indexe tavaly 28,9, a német DAX index 26 százalékkal emelkedett), de így is a közelmúlt egyik legjobb teljesítményét jelentette.

Tőzsdeindex alatt az egyes tőzsdéken jegyzett befektetési eszközök (részvények egy csoportja, különböző kötvények, devizák, áruk stb.) átlagos árváltozását értjük. Mivel a tőzsdeindex számos cég értékpapírjából áll össze, elvileg az index árfolyama viszonylag stabil kéne, hogy legyen, azonban a valóságban mégis sokszor ugyanolyan hullámzásokat produkál ez a mutató, mint egy-egy részvény önmagában. Ennek oka egyrészt az, hogy a tőzsdéket jellemzően néhány vezető cég részvényei dominálják, így ezek jelentős részben meghatározzák az árakat. Másrészt rendkívüli események hatására a befektetők hajlamosak egyszerre minden részvényüket eldobni, így egyszerre zuhan be csaknem minden értékpapír – erre jó példa a közelmúltban a koronavírus-járvány miatt beindult tőzsdepánik, ami évtizedek óta nem látott visszaesést okozott a világ tőzsdeindexeiben.

Hullámzik, de hosszú távon emelkedik a tőzsde

Hosszú távon azonban úgy tűnik, a tendencia mégis egyértelműen növekedő:

a BUX az elmúlt 29 évben évente átlagosan 14 százalékot nőtt,

a 2008-as válság és a forint súlyos elértéktelenedése ellenére. Ahogy Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója a Menedzserfórumnak adott interjúban rámutatott, az elmúlt öt év alatt a magyar tőzsde teljesítménye az egyik legjobb volt a világon, és bár tavalyelőtt csökkent az index értéke, éves szinten így is 23 százalék volt az átlagos növekedés.

Végh Richárd elmondása szerint részvénybe általában hosszabb távra érdemes befektetni, akár húsz-harminc év is szóba jöhet, emiatt a részvények nyugdíjcélú megtakarításra is alkalmasak lehetnek.

Nem biztos, hogy mindenki számára nyilvánvaló, de

a tőzsdére az államilag támogatott nyugdíj-előtakarékosságokon keresztül is beléphetünk.

Nézzük meg, ezek hogyan viszonyulnak a részvényekhez!

A pénztárakban inkább az állampapír népszerű

Magyarországon a legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztárak úgynevezett kiegyensúlyozott portfóliókat alkalmaznak, azaz a befektetéseket nagyrészt alacsony árfolyamkockázatú értékpapírokba, leginkább államkötvényekbe fektetik: az átlagos portfóliókban 65 százalék körüli az állampapírok aránya, a részvényeké jellemzően 10 százalék, vagy az alatti. A fennmaradó részt jellemzően befektetési jegyek vagy részvényalapok adják, amelyek értékét közvetve határozza csak meg több részvény árfolyama.

A fenti arányoknak köszönhetően az önkéntes pénztárakban alkalmazott portfóliók éves hozama 2010 és 2019 között 7,41 százalék volt (3 százalékos éves inflációval számolva tehát 3,41 százalék valós haszon), ami kisebb, mint a részvények átlagos növekedése. A közelmúltban az MNB is kifogásolta, hogy a pénztári alapokban túlságosan nagy az állampapírok túlsúlya, ami alacsonyan tartja a várható kamatot. A jegybank ajánlása szerint a megtakarítások nagyobb részét lehetne részvényekbe fektetni, így viszonylag kevés kockázattal megemelhető lenne a várható hozam.

A nyugdíjbiztosításoknál már több a részvénytúlsúlyos portfólió

A nyugdíjbiztosításoknál hasonló portfóliók közül válogathatunk, csak ez esetben eszközalapoknak hívják őket. Míg az önkéntes nyugdíjpénztáraknál rendszerint 3-5 portfólió közül választhatunk, nyugdíjbiztosításoknál akár több tucat opciónk is lehet, ami több igényt kiszolgál, például azokét, akik kifejezetten részvényekbe fektetnének – ők számtalan részvénytúlsúlyos eszközalap közül választhatnak.

A tőzsdekedvelők kedvence: a NYESZ

A számlavezetési költségek miatt a Nyugdíj-Előtakarékossági Számla (NYESZ) főként azoknak ajánlott, akik képesek viszonylag nagy összeget befektetni minden hónapban. A NYESZ előnye egy sima TBSZ-hez képest, amellett, hogy sokféle értékpapír és alap közül választhatunk, az szja-jóváírási lehetőség. Az éves befizetések 20 százalékát levonhatjuk a személyi jövedelemadónkból, ennek az éves felső határa 100 000 forint lehet, vagyis egy év alatt félmillió forint (havi átlagosan 41,6 ezer forint) befizetésével maximalizálható az adókedvezmény.

Ahogy már említettük, a NYESZ hátránya, hogy a megtakarítást csak nyugdíjba vonuláskor vehetjük fel. Nyugdíjcélú felhasználás esetén, és ha a számlanyitástól számítva már legalább 10 év eltelt, kamatadó-mentesen vehetjük ki a pénzünket, ha viszont korábban levonnánk, akkor nemcsak kamatadót kell fizetni, de még az eddigi adókedvezmények összegét is vissza kell fizetnünk 20 százalékkal növelt értéken.

Ha nem lényeg az adójóváírás: TBSZ

Ha közvetlenül szeretnénk nyugdíjcélra részvénybe fektetni, nyithatunk egy Tartós Befektetési Számlát (TBSZ) valamelyik kereskedelmi banknál, amelyen keresztül vásárolhatunk a BÉT-en forgalmazott értékpapírok és más termékek közül – az utóbbiak között kaphatók részvényalapok is, amelyek több magyar és/vagy külföldi részvény árfolyamát követik. A TBSZ előnye (legalábbis ha hosszú távú befektetést tervezünk) más értékpapírszámlákkal szemben az, hogy ha több mint öt évnél hosszabb távon fektetünk be valamilyen értékpapírba, az ezzel elért jövedelem kamatadó-mentes lesz.

Mivel általános szabály, hogy egy részvénybefektetés akkor biztonságos, ha több lábon áll, érdemes befektetési alapok közül válogatni. Szintén jó döntés lehet az úgynevezett indexkövető alapokba (ETF) fektetni, amelyek árfolyamát egy-egy ország tőzsdeindexének alakulása határozza meg. Arra fontos figyelni, hogy egy-egy részvényalap általában önmagában még nem kiegyensúlyozott, vagyis ki van téve az árfolyamingadozásoknak (például mert csak egy iparág vagy egy ország részvényeinek árfolyamát követi). Emiatt nem érdemes csak egy-két részvényalapba fektetni minden megtakarításunkat, sőt érdemes kötvényeket és állampapírokat is vásárolni. Ez már azonban csak hozzáértőknek javasolt.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555